T‑378/20. sz. ügy
Ryanair DAC
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kibővített tizedik tanács), 2021. április 14.
„Állami támogatások – A dán légi közlekedési piac – Dánia által a Covid19‑világjárvánnyal összefüggésben egy légitársaság javára nyújtott támogatás – Garancia – Kifogást nem emelő határozat – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének feltételét képező kötelezettségvállalások – Rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás – Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Egyenlő bánásmód – Indokolási kötelezettség”
1. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethető támogatások – A természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatások – Értékelés – Olyan támogatási intézkedés, amely nem állítja helyre a rendkívüli esemény által okozott teljes kárt – Bennfoglaltság
(EUMSZ 107. cikk, (2) bekezdés, b) pont)
(lásd: 18–24. pont)
2. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethető támogatások – A természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatások – Rulírozó hitelkeretre vonatkozó garancia, amelyet a Covid19‑világjárvánnyal összefüggésben történő kártalanítása céljából egy légitársaság javára nyújtanak – Értékelés – Szempontok – A támogatás arányossága
(EUMSZ 107. cikk, (2) bekezdés, b) pont)
(lásd: 29–32., 36–38., 51. pont)
3. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethető támogatások – A természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatások – Rulírozó hitelkeretre vonatkozó garancia, amelyet a Covid19‑világjárvánnyal összefüggésben történő kártalanítása céljából egy légitársaság javára nyújtanak – Az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján történő értékelés – A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 18. cikk, első bekezdés, és EUMSZ 107. cikk, (2) bekezdés, b) pont)
(lásd: 58–60., 65., 66., 68–75. pont)
4. Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A Szerződés rendelkezései – Hatály – Az EUMSZ 58. cikk (1) bekezdése értelmében vett, közlekedés területén nyújtott szolgáltatások – Légi közlekedési szolgáltatások – Különös jogi szabályozás
(EUMSZ 56. cikk, EUMSZ 58. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 100. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 77–82. pont)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Az állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül megállapító bizottsági határozat – Az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett felek keresete – A kereset tárgyának megjelölése – Az érintettek eljárási jogainak védelme iránti kereset – Felhozható jogalapok – A konkrét ügyben az ilyen jogalap önálló tartalmának hiánya
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, és EUMSZ 267. cikk, negyedik bekezdés)
(lásd: 86–88. pont)
6. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság arra vonatkozó határozata, hogy nem emel kifogást valamely nemzeti intézkedéssel szemben – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A tárgyra vonatkozó jogszabályok összefüggéseinek és összességének figyelembevétele
(EUMSZ 108. cikk, (3) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk)
(lásd: 92–101. pont)
Összefoglalás
Összhangban vannak az uniós joggal azok a támogatási intézkedések, amelyeket a Covid19‑világjárvány által okozott utazási korlátozások nyomán a járatok törléséből vagy átütemezéséből eredő károk miatt Svédország és Dánia vezetett be a SAS javára
Tekintettel arra, hogy a SAS lényegesen magasabb piaci részesedéssel rendelkezik, mint a legközelebbi versenytársának részesedései e két tagállamban, a támogatások nem minősülnek jogellenes hátrányos megkülönböztetésnek
2020 áprilisában a Dán Királyság és a Svéd Királyság a SAS AB társaság (a továbbiakban: SAS) javára szóló két külön támogatási intézkedést jelentett be a Bizottságnak, amelyek mindegyike egy legfeljebb 1,5 milliárd svéd korona (SEK) összegű rulírozó hitelkeretre vonatkozó garanciából áll.(1) Az említett intézkedések célja az volt, hogy részlegesen megtérítsék a SAS részére a Covid19 világjárvánnyal összefüggő utazási korlátozások bevezetése nyomán a járatainak törléséből vagy átütemezéséből eredő károkat.
2020. április 15‑i(2) és 2020. április 24‑i(3) határozataiban a Bizottság a bejelentett intézkedéseket olyan állami támogatásoknak(4) minősítette, amelyek az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetők a belső piaccal. E rendelkezés értelmében összeegyeztethető a belső piaccal a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás.
A Ryanair légitársaság e határozatok megsemmisítése iránt kereseteket indított, amelyeket azonban elutasít a Törvényszék kibővített tizedik tanácsa. Ebben az összefüggésben a Törvényszék első alkalommal hagyja jóvá az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján olyan egyedi támogatási intézkedések jogszerűségét, amelyeket abból a célból fogadtak el, hogy választ adjanak a Covid19‑világjárvány következményeire.(5)
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először is elutasítja azt a jogalapot, amely azon alapul, hogy a nyújtott támogatások összeegyeztethetetlenek a belső piaccal, mivel egyetlen társaság által elszenvedett károk helyreállítására szolgálnak. E tekintetben a Törvényszék tisztázza, hogy az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a támogatás szolgálhat valamely rendkívüli esemény által okozott károk helyreállítására még abban az esetben is, ha csak egyetlen vállalkozásnak kedvez, anélkül hogy az ezen esemény által okozott károkat teljes egészében helyreállítaná. Következésképpen a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot pusztán amiatt, hogy a SAS javára szóló támogatási intézkedéseknek nem kedvezményezettje a Covid19‑világjárvány által okozott károkat elszenvedő összes károsult.
Másodszor a Törvényszék elutasítja a Ryanair azon jogalapját, amely vitatja a támogatási intézkedések arányosságát a Covid19‑világjárvány által a SAS számára okozott károkra tekintettel. A Törvényszék mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja egyedül a természeti csapások vagy más rendkívüli események által közvetlenül okozott gazdasági hátrányok kompenzációját teszi lehetővé. Ennek mentén, tekintettel a világjárvány változó jellegére, valamint a világjárvány által a SAS számára okozott kár számszerűsítésének szükségképpeni távlati jellegére, a Bizottság kellő pontossággal bemutatta az említett kár értékelésére irányuló számítási módszert, amely alkalmas az esetleges túlkompenzáció veszélyének elkerülésére.(6) Ezen összefüggésben a Törvényszék továbbá hangsúlyozza, hogy a Dán Királyság és a Svéd Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2021. június 30‑ig elvégzi a SAS által ténylegesen elszenvedett kár utólagos értékelését, és adott esetben utóbbitól az említett kárt meghaladó támogatás visszatérítését kéri, figyelembe véve a Covid19‑világjárvány miatt a SAS részére nyújtható támogatások összességét, ideértve azokat is, amelyeket külföldi hatóságok nyújthatnak.
Harmadszor a Törvényszék elutasítja azt a jogalapot, amely a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének állítólagos megsértésén alapul. Ugyanis az egyedi támogatás jellegénél fogva eltérő bánásmódot, sőt hátrányos megkülönböztetést valósít meg, amely az intézkedés egyedi jellegéhez szorosan kapcsolódik. Így annak állítása, hogy az ilyen támogatás ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, azt jelentené, hogy minden egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét szisztematikusan kétségbe vonják, holott az uniós jog lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ilyen támogatásokat nyújtsanak, feltéve hogy az EUMSZ 107. cikkben előírt valamennyi feltétel teljesül.
Ráadásul még azt feltételezve is, hogy a szóban forgó intézkedésekkel bevezetett eltérő bánásmód ezen elv alapján hátrányos megkülönböztetésnek tekinthető, e bánásmód igazolható, ha szükséges, megfelelő és arányos valamely jogszerű cél elérésére tekintettel. Hasonlóképpen, amennyiben a Ryanair az EUMSZ 18. cikkre is hivatkozik, a Törvényszék ezenkívül megjegyzi, hogy e rendelkezés a Szerződések alkalmazási körében – és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül – tiltja az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetést. Márpedig, mivel az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja e különös rendelkezések között szerepel a Törvényszék szerint, az utóbbi ezen az alapon folytatja a szóban forgó intézkedések vizsgálatát.
E tekintetben a Törvényszék egyrészt megerősíti, hogy a szóban forgó intézkedések célja megfelel az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek, amennyiben ténylegesen arra irányul, hogy részlegesen helyreállítsa egy rendkívüli esemény, mégpedig a Covid19‑világjárvány által a SAS számára okozott károkat. A Törvényszék másrészt megállapítja, hogy a SAS javára alkalmazott eltérő bánásmód megfelelő az említett intézkedések céljának elérésére, és nem haladja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket, tekintettel arra, hogy a SAS a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik Dániában és Svédországban, és hogy e piaci részesedés lényegesen magasabb, mint a legközelebbi versenytársának részesedései e két országban.
Negyedszer a Törvényszék megvizsgálja a Bizottság határozatait a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága szempontjából. Ennek keretében a Törvényszék kimondja, hogy a Ryanair nem bizonyítja, hogy az intézkedés kizárólagos jellege mennyiben alkalmas arra, hogy visszatartsa őt attól, hogy Dániában vagy Svédországban telepedjen le, illetve hogy ezen országok valamelyikéből kiinduló vagy ezen országokba irányuló szolgáltatásokat nyújtson.
A T‑379/20. sz. ügy tekintetében a Törvényszék ezenkívül megállapítja, hogy a Svéd Királyság által bejelentett támogatási intézkedés kiegészítő jellegű azon svéd támogatási programhoz képest, amelyet az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján fogadtak el abból a célból, hogy kezeljék a Svédország gazdaságában a Covid19‑világjárvány hatására bekövetkező zavart.(7) Ugyanakkor a Törvényszék elutasítja azt az érvet, amely azon alapul, hogy emiatt ezen intézkedésnek nem lehetett célja valamely rendkívüli eseménynek az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett helyreállítása. E tekintetben a Törvényszék pontosítja, hogy nem ellentétes az EUM‑Szerződéssel az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdése b) pontjának és az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának egyidejű alkalmazása, feltéve hogy teljesülnek az e két rendelkezés mindegyikében foglalt feltételek. Ez különösen így van akkor, ha a gazdaságban bekövetkezett komoly zavart előidéző tények és körülmények valamely rendkívüli eseményből erednek.
A Törvényszék végül megalapozatlanként elutasítja az indokolási kötelezettség állítólagos megsértésére alapított jogalapokat, és megállapítja, hogy nem szükséges megvizsgálni az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdéséből eredő eljárási jogok megsértésére alapított jogalap megalapozottságát.