T‑135/13. sz. ügy
Hitachi Chemical Europe GmbH és társai
kontra
Agence européenne des produits chimiques (ECHA)
„REACH – Bizonyos légzőszervi szenzibilizáló anyagok különös aggodalomra okot adó anyagokként történő azonosítása – Azonos mértékű aggodalom – Megsemmisítés iránti kereset – Közvetlen érintettség – Elfogadhatóság – Védelemhez való jog – Arányosság”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2015. április 30.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség valamely anyagot különös aggodalomra okot adóként azonosító határozata – Az anyag szállítói által benyújtott kereset – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 31. cikk, (9) bekezdés és 59. cikk)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Természetes vagy jogi személyek – Több felperes által ugyanazon határozat ellen benyújtott kereset – Az egyikőjük kereshetőségi joga – A kereset egészének elfogadhatósága
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalma – Valamennyi általános hatályú jogi aktus, a jogalkotási aktusok kivételével – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség valamely anyagot különös aggodalomra okot adóként azonosító határozata – Bennfoglaltság – A Szerződés említett rendelkezése értelmében végrehajtási intézkedéseket maga után nem vonó jogi aktus
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. cikk, f) pont és 59. cikk)
4. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – A rendelet 57. cikkének f) pontjában felsorolt anyagok listája – Nem kimerítő jelleg
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16) preambulumbekezdés, illetve 57. cikk, f) pont és 59. cikk)
5. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Az uniós hatóságok mérlegelési jogköre – Terjedelem – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Nyilvánvaló hiba, hatáskörrel való visszaélés, illetve a mérlegelési jogkör nyilvánvaló túllépése
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. és 59. cikk)
6. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Annak lehetősége, hogy kezelési intézkedésekkel ellenőrzés alá vonják az anyag káros hatásait – Az anyag különös aggodalomra okot adóként való azonosítását nem akadályozó körülmény – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség kötelezettsége arra, hogy figyelembe vegye a kockázatfelmérést a 67/548 irányelv 1. kategóriája alá tartozó anyagok tekintetében – Hiány
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. cikk, a)–f) pont, 58. cikk, (2) bekezdés, 59. cikk, (4) bekezdés és 60. cikk, (2) bekezdés, valamint XIV. melléklet; 67/548 tanácsi irányelv)
7. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív tulajdonságokkal rendelkező anyagok – Az alternatív anyagokra vonatkozóan nyújtandó információk terén fennálló kötelezettség – Terjedelem – Az ilyen információk által a valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozatra gyakorolt esetleges hatás – Korlátok
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 59. cikk)
8. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – A valamely anyaggal kapcsolatos aggodalom mértékének meghatározása – Esetenkénti vizsgálat, amennyiben a rendelet nem határoz meg objektív kritériumokat – A védelemhez való jog megsértése – Hiány
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16) preambulumbekezdés, valamint 57. cikk, a)–f) pont és 59. cikk; A különös aggodalomra okot adó anyagok azonosításának útmutatója, 3.3.3.2. pont)
9. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Az értékelési eljárástól elkülönülő és független jelleg
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16)–(21) és (69) preambulumbekezdés, valamint 14., 44–48. és 59. cikk)
10. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek a hexahidrometilftálsav anhidridet különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16) preambulumbekezdés, valamint 14. cikk, (6) bekezdés, 44–48., 55. cikk, 58. cikk (5) bekezdés, 59. és 69. cikk és XVII. melléklet)
11. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH-rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – A tagállamok bizottságának egyhangú megállapodása – Egy tagállam tartózkodása – A jelenlévő tagállamok által egyhangúan megszavazott határozatra gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 238. cikk, negyedik bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 59. cikk, (8) bekezdés; Az Európai Vegyianyag‑ügynökség tagállami bizottságának eljárási szabályzata, 19. cikk, (1) bekezdés)
1. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerinti kereset keretében valamely természetes személy közvetlen érintettségének feltétele egyrészt azt követeli meg, hogy a kifogásolt intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, és másrészt azt, hogy ne hagyjon mérlegelési lehetőséget az intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az Európai Unió szabályozás alapján történik.
Ami az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti eljárás alapján valamely anyagot különös aggodalomra okot adóként azonosító határozatát illeti, az az ilyen anyag szállítóinak jogi helyzetét érintő közvetlen hatásokat vált ki azon kötelezettség folytán, hogy a szóban forgó rendelet 31. cikkének (9) bekezdése értelmében naprakésszé kell tenniük a vonatkozó biztonsági adatlapot. Következésképpen e szállítókat közvetlenül érinti az ECHA határozata.
(vö. 27., 36–38. pont)
2. Pergazdaságossági okokból, ha valamely határozatot több felperes támad meg az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítési keresettel, és megállapítható, hogy egyiküknek fennáll a kereshetőségi joga, az uniós bíróságnak a többi felperes eljáráshoz fűződő érdekét már nem kell vizsgálnia.
(vö. 39. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 40. pont)
4. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 57. cikkének f) pontja, amely olyan anyagokra vonatkozik, amelyek esetében nem teljesülnek e cikk d) vagy e) pontjának kritériumai, és amelyek meghatározására az e rendelet 59. cikkében meghatározott eljárással összhangban eseti alapon kerül sor, nem zárja ki, hogy a légzőszervi szenzibilizáló anyagok e rendelkezés hatálya alá tartozzanak. Ugyanis, bár az 1907/2006 rendelet 57. cikkének f) pontja semmiféle utalást nem tesz az anyagok e kategóriájára, az e rendelkezésben kifejezetten említett anyagok felsorolása csupán példálózó jellegű, amint az a jogalkotó által használt „mint például” kifejezésből is következik. Ezenfelül a szóban forgó rendelkezés megszorító értelmezése ellentétes az 1907/2006 rendelet azon célkitűzésével, hogy biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, mivel így nagyszámú, az emberi egészségre és a környezetre súlyos hatásokkal járó veszélyes anyag kerülne ki az e rendelet VII. címében előírt engedélyezési eljárás hatálya alól.
(vö. 44–46. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 52., 53., 111. pont)
6. Ami az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) azon kérdésre vonatkozó értékelését illeti, hogy valamely anyag a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 57. cikkének a)–e) pontjában felsorolt anyagok használatával azonos mértékű aggodalomra ad okot, ahhoz, hogy valamely anyagot különös aggodalomra okot adóként azonosítsanak, az a tény, hogy az ECHA nem vette figyelembe, hogy az érintett anyag felhasználói állítólag hatékony kockázatkezelési intézkedéseket alkalmaznak, nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, miszerint ez az értékelése nyilvánvalóan téves. Ugyanis az 1907/2006 rendelet 60. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy az a tény, hogy valamely anyagnak a felhasználásához kapcsolódó káros hatásai hatékonyan ellenőrizhetők, nem képezi akadályát annak, hogy ezt az anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítsák. Ellenkező esetben jelentőségét veszítené egy olyan anyag engedélyezésének a lehetősége, amelynek kockázatai e rendelkezés értelmében megfelelően ellenőrizhetők. Ezt megerősíti a szóban forgó rendelet 58. cikkének (2) bekezdése.
E tekintetben különbséget kell tenni a veszélyek és a kockázatok között. A veszélyek értékelése jelenti a kockázatok értékelésére vonatkozó eljárás első szakaszát, amely konkrétabb fogalom. Így az anyagok belső tulajdonságaival összefüggő veszélyek értékelése nem korlátozható valamilyen különleges használatra tekintettel, mint a kockázatok értékelése esetében, és megfelelően elvégezhető az anyag használatának helyétől, az anyaggal való érintkezés módjától, valamint az anyagnak való kitettség esetleges szintjétől függetlenül.
Másrészt az anyagoknak a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548 irányelv által megállapított osztályozása és címkézése az anyagok belső tulajdonságaival összefüggő veszélyekre vonatkozó tájékoztatáson alapul. Mivel a 67/548 irányelv szerinti 1. kategóriájú rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagok közé sorolás elegendő ahhoz, hogy valamely anyagot különös aggodalmat keltő anyagként azonosítsanak az 1907/2006 rendelet 57. cikke a)–c) pontjának értelmében, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy valamely anyagnak az említett rendelet 57. cikke f) pontjának megfelelő azonosítása érdekében az ECHA‑nak valamely kockázatértékelést kell figyelembe vennie.
(vö. 61., 68–71., 81. pont)
7. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 59. cikkében szereplő azonosítási eljárásból nem következik, hogy az alternatív anyagokra vonatkozó információk relevánsak ezen eljárás eredményét tekintve.
(vö. 88. pont)
8. Nem képezheti valamely, az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) által különös aggodalomra okot adóként azonosított anyag szállítója védelemhez való jogának megsértését, hogy a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 57. cikk a)–e) pontjában nem ír előobjektív kritériumokat annak meghatározása érdekében, hogy valamely anyag az említett rendelet 57. cikkének a)–e) pontjában felsorolt egyéb anyagok használata által keltettel azonos mértékű aggodalomra ad‑e okot e rendelet 57. cikke f) pontjának értelmében. Ugyanis az 57. cikk szóban forgó f) pontjának az a célja, hogy az e rendelet 57. cikkének a)–e) pontjában előírt objektív kritériumok hiányában lehetővé tegye valamely anyag különös aggodalomra okot adó anyagként eseti alapon történő azonosítását. E tekintetben tudományosan bizonyítani kell, hogy egy anyag olyan súlyos hatásokat gyakorolhat az emberi egészségre és a környezetre, amelyek az 1907/2006 rendelet 57. cikk a)–e) pontjában felsorolt anyagok használata által keltettel azonos mértékű aggodalomra adnak okot.
Másrészről, ami azokat a kritériumokat illeti, amelyek a különös aggodalomra okot adó anyagok azonosítása útmutatójának 3.3.3.2 pontja ír elő, és többek között a hatások súlyosságára, az egészségre gyakorolt hatások visszafordíthatatlan jellegére, a társadalmi következményekre, valamint a szóban forgó anyag koncentrációján alapuló kockázatértékelés nehézségeire vonatkoznak, bár e kritériumok általános jellegűek, kellőképpen pontosak ahhoz, hogy az érdekelt felek hasznos és hatékony módon ismertethessék az azon kérdésre vonatkozó álláspontjukat, hogy valamely anyag az 1907/2006 rendelet 57. cikk a)–e) pontjában felsorolt anyagok használata által keltettel azonos mértékű aggodalomra ad‑e okot. E tekintetben az a tény, hogy e kritériumokat nem hagyták jóvá a hatáskörrel rendelkező hatóságok, és ezeket nem vitatták meg az érdekelt felek között, ez nem alapozhatja meg az említett felek védelemhez való jogának megsértését, amennyiben az azonosítási eljárás keretében készített dokumentáció alapján tökéletesen ismerik a kritériumokat és azok alkalmazását.
(vö. 101–104. pont)
9. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendeletből egyáltalán nem következik az, hogy a jogalkotó az említett rendelet 59. cikkének megfelelően lefolytatott azonosítási eljárást – amely az e rendelet VII. címében előírt, valamely anyag engedélyezési eljárásának részét alkotja – alá kívánta volna rendelni az ugyanezen rendelet II. címében előírt regisztrációs eljárásnak, amelybe az e rendelet 14. cikkében előírt kötelezettségek tartoznak, vagy az ugyanezen rendelet 44–48. cikkében előírt értékelési eljárásnak. Nyilvánvaló, hogy a regisztrációs eljárás és az értékelési eljárás – amely 1907/2006 rendelet (20) preambulumbekezdése szerinti nyomonkövetésként került előírásra – egyaránt arra szolgál, hogy hatékonyabban lehessen tájékoztatni a nyilvánosságot és a szakembereket valamely anyag veszélyeiről és kockázatairól, amint az e rendelet (19) és (21) preambulumbekezdéséből is következik. Azonban, mivel a regisztrált anyagoknak szabadon kell tudniuk mozogni a belső piacon, amint az az 1907/2006 rendelet (19) preambulumbekezdéséből következik, az engedélyezési eljárás – amelynek része az említett rendelet 59. cikkében szereplő azonosítási eljárás – célja többek között az, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható. Ezenfelül, amint az 1907/2006 rendelet (69) preambulumbekezdéséből következik, a jogalkotó különös figyelmet kívánt fordítani a különös aggodalomra okot adó anyagokra.
(vö. 107., 120. pont)
10. Összeegyeztethető az arányosság elvével az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) a hexahidrometilftálsav anhidridet, a hexahidro‑4‑metilftálsav anhidridet, a hexahidro‑1‑metilftálsav anhidridet és a hexahidro‑3 metilftálsav anhidridet (MHHP) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti eljárás eredményeképpen különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata. Ugyanis, amennyiben valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosítanak, az érintett gazdasági szereplőket tájékoztatási kötelezettségek terhelik. Márpedig a szóban forgó határozat alkalmas az 1907/2006 rendelet által követett célok megvalósítására, amennyiben az ilyen azonosításnak az a célja, hogy a nyilvánosság és szakemberek jobb tájékoztatást kapjanak a felmerülő kockázatokról és veszélyekről, ebből következően pedig az azonosítást az emberi egészségnek az említett rendelet fő célját képező védelmét javító intézkedésnek kell tekinteni. Ezenfelül az ilyen határozat nem lépi túl azokat a határokat, amelyek az 1907/2006 rendelet által kitűzött célok eléréséhez szükségesek.
Először is sem a valamely anyagnak az említett rendelet 44–48. cikkében előírt értékelése, sem pedig az 1907/2006 rendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján javasolt kockázatkezelési intézkedések nem minősülnek az említett rendelet által a különös aggodalomra okot adó anyagok kezelésével kapcsolatban kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedéseknek, és ezért ezek nem tekinthetők kevésbé kényszerítő intézkedéseknek.
Másodszor pusztán az a tény, hogy valamely anyag szerepel az 1907/2006 59. cikkének (1) bekezdésében szereplő listán, nem akadályozza meg azt, hogy ezen anyagra vonatkozóan, amennyiben azt valamely termék tartalmazza, engedélyezés helyett korlátozásokat vezessenek be. Amint ugyanis az az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (5) bekezdéséből és 69. cikkéből következik, a Bizottság vagy valamely tagállam bármikor javasolhatja, hogy valamely keverékben vagy termékben jelen lévő anyag gyártását, forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezés helyett korlátozások alá vessék. Ezenfelül, amint az az 1907/2006 rendelet XVII. mellékletéből következik, az említett rendelet VIII. címében szereplő eljárással összhangban elfogadott, egyes veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozások valamely anyag gyártására vagy forgalomba hozatalára előírt különös feltételektől az anyag használatának teljes tilalmáig terjedhetnek. Feltételezve akár, hogy a korlátozó intézkedések is alkalmasak az e rendelet által kitűzött célok megvalósítására, önmagukban nem minősülnek kevésbé kényszerítő intézkedésnek, mint valamely anyag azonosítása, amely csak tájékoztatási kötelezettséget eredményez.
Egyébiránt a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályozás, amely kockázatkezelési intézkedéseket ír elő a munkavállalók tekintetében, nem minősülhet megfelelő és az 1907/2006 rendelet által követett, a különös aggodalomra okot adó anyagok kezelésére vonatkozó célkitűzések, és különösen az arra irányuló célkitűzés megvalósítását kevésbé korlátozó intézkedésnek, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható.
(vö. 113., 114., 122., 124–126. pont)
11. Nyilvánvaló, hogy a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 59. cikke (8) bekezdésének értelmében az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) tagállami bizottságának egyhangúlag kell megállapodásra jutnia valamely anyag a célból történő azonosításáról, hogy az ECHA felvehesse azt az e cikk (1) bekezdésében szereplő listára. Mindazonáltal az a tény, hogy a valamely anyag különös aggodalomra okot adóként történő azonosítására vonatkozó szavazástól egy tagállam szándékosan tartózkodott, nem volt akadálya annak, hogy az ECHA tagállami bizottsága egyhangú megállapodásra jusson. Az EUMSZ 238. cikk (4) bekezdésének értelmében ugyanis – amelyen e bizottság eljárási gyakorlata alapul – a jelen lévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya az egyhangúságot igénylő határozatok elfogadásának. Ezenfelül az ECHA eljárási szabályzata 19. cikkének (1) bekezdése értelmében úgy kell tekinteni, hogy a jelen nem lévő és meghatalmazott által sem képviselt tagok hallgatólagosan egyetértenek a megállapodással vagy a bizottság többségi véleményével, amikor valamely kérdésről szavazni kell.
(vö. 132. pont)