T‑36/10. sz. ügy
Internationaler Hilfsfonds eV
kontra
Európai Bizottság
„Megsemmisítés iránti kereset – A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A LIEN 97-2011 szerződéssel összefüggő dokumentumok – Az első kérelem elbírálása – Keresetindítási határidő – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság – A hozzáférés hallgatólagos megtagadása – Az eljáráshoz fűződő érdek – A kereset benyújtását követően elfogadott, kifejezett határozat – Okafogyottság”
A végzés összefoglalása
1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Az uniós bíróság általi, hivatalból történő vizsgálat
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 101. cikk, 2. §)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Intézmény hallgatása vagy tétlensége – Hallgatólagos elutasító határozatnak tekintés – Kizártság – Korlátok – A megerősítő kérelemre határidőben adott válasz hiánya
(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A kereset benyújtását követően bekövetkező esemény miatti megszűnés
(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
4. Eljárás – Költségek – A megerősítő kérelem elbírálására nyitva álló határidő valamely intézmény általi nyilvánvaló túllépése – A felperes jogainak védelme, amely a hallgatólagos elutasító határozat megsemmisítése iránti kereset indítását követeli meg – Az érintett intézmény saját költségeinek, valamint az e határozat megsemmisítése iránti kérelmekhez kapcsolódóan a felperes részéről felmerülő költségeknek a viselésére való kötelezése
(a Törvényszék eljárási szabályzata, 87. cikk, 6. §; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk)
1. Az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében előírt két hónapos keresetindítási határidő eljárásgátló jellegű, azt a jogi helyzetek egyértelműségének és bizonyosságának biztosítása és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezették be, és az uniós bíróság feladata, hogy – akár hivatalból is – vizsgálja annak betartását.
Azon bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló keresetet, amely megtagadja a valamely jogi személy és a Bizottság között létrejött szerződés iratanyagához való teljes hozzáférést e jogi személytől, elkésettnek kell minősíteni, és nyilvánvaló elfogadhatatlanság miatt el kell utasítani anélkül, hogy a Bizottság által felvetett többi elfogadhatatlansági kifogást vizsgálni kellene, amennyiben e határidő annak benyújtásakor – tekintettel a távolságra tekintettel járó tíznapos határidő‑hosszabbításra, valamint az eljárási szabályzat 101. cikkének 2. §‑a értelmében a határidő lejártának a változására abban az esetben, ha annak utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik – már legalább egy hónapja és három napja lejárt.
(vö. 31., 34., 35. pont)
2. Olyan kifejezett rendelkezések hiányában, amelyek határidőt állapítanak meg, amelynek lejárta után a hallgatólagos határozatot meghozottnak kell tekinteni a hatáskörrel rendelkező intézmény részéről, és amelyek meghatározzák e határozat tartalmát, önmagában az intézmény hallgatása nem tekinthető hallgatólagos határozathozatalnak anélkül, hogy ez ne sértené az EUM‑Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszert.
Minthogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések egyrészt kifejezetten meghatározzák azt a határidőt, amelynek leteltével a megerősítő kérelmet elbíráló határozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a kérdéses intézmény hallgatólagos határozatot hozott, és e rendelkezések másrészt meghatározzák e hallgatólagos határozat tartalmát, azaz előírják, hogy azt elutasító határozatnak kell tekinteni, továbbá minthogy a jogalkotó szintén e 8. cikk (3) bekezdésében kifejezetten előírta, hogy az ilyen hallgatólagos elutasító határozattal szemben a kérelmező az EUM‑Szerződés rendelkezései alapján bírósági jogorvoslatot vehet igénybe, az intézménynek az 1049/2001 rendeletnek megfelelően benyújtott megerősítő kérelmet követő hallgatását olyan hallgatólagos elutasító határozatnak kell tekinteni, amellyel szemben az EUMSZ 263. cikk rendelkezései alapján bírósági jogorvoslatot lehet igénybe venni.
(vö. 38., 40–42. pont)
3. A kereset elfogadhatósági feltételeit, figyelemmel az eljáráshoz fűződő érdek megszűnésének külön kérdésére is, a kereset indításának időpontjában kell értékelni, azonban a gondos igazságszolgáltatás érdekében e megfontolás nem akadályozhatja a Törvényszéket abban, hogy megállapítsa a kereset okafogyottá válását abban az esetben, ha a felperes, akinek kezdetben jogi érdeke fűződött az eljárás megindításához, a kereset megindítását követően bekövetkezett esemény következtében a megtámadott határozat megsemmisítéséhez fűződő valamennyi személyes érdekét elvesztette. Ahhoz ugyanis, hogy a felperes a határozat megsemmisítése iránti keresetet fenntarthassa, szükséges, hogy a megtámadott határozat megsemmisítéséhez fűződő személyes érdeke fennmaradjon, mivel ellenkező esetben, amennyiben a felperes eljáráshoz fűződő érdeke az eljárás során megszűnik, a Törvényszék által az ügy érdeméről hozott határozat semmilyen előnnyel nem jár a számára.
Már nem szükséges határozni a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletnek megfelelően benyújtott kérelmet elutasító hallgatólagos határozat ellen indított keresetről, amennyiben a felperesnek amiatt nem fűződik többé személyes érdeke az említett határozat megsemmisítéséhez, hogy a Bizottság új határozatot hozott, amellyel kifejezetten elbírálta a megerősítő kérelmet, és így hallgatólagosan visszavonta a hallgatólagos elutasító határozatot.
(vö. 46., 50. pont)
4. Ha valamely intézmény nyilvánvalóan túllépte a számára a megerősítő kérelem elbírálására nyitva álló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikkének rendelkezéseiben előírt határidőt, és így a felperesnek a jogai védelme érdekében nem volt más választása, mint a hallgatólagos elutasító határozat elleni kereset megindítása, akkor ezen intézményt kötelezni kell a saját költségeinek, valamint az e hallgatólagos elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelmekhez kapcsolódóan a felperes részéről felmerülő költségeknek a viselésére.
(vö. 55. pont)