A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2013. december 4.

T‑107/11. P. sz. ügy

Európai Képzési Alapítvány (ETF)

kontra

Gisela Schuerings

„Fellebbezés – Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan idejű szerződés – Megszüntetésről szóló határozat – A Közszolgálati Törvényszék hatásköre – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. és 47. cikke – Gondoskodási kötelezettség – A szolgálati érdek fogalma – A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma – Védelemhez való jog”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) F‑87/08. sz., Schuerings kontra ETF ügyben 2010. december 9‑én hozott ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑87/08. sz., Schuerings kontra ETF ügyben 2010. december 9‑én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi abban a részében, amelyben az megsemmisítette az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2007. október 23‑i, G. Schuerings határozatlan időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződésének felmondásáról szóló határozatát, és ennek következményeként mint idő előttit elutasította G. Schuerings vagyoni károk megtérítésére irányuló kérelmét. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Terjedelem – A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma – A jogvita felek által meghatározott keretének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Kizárólag a felek által hivatkozott érvek alapján való határozathozatal kötelezettsége – Hiány

2.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az Unió valamely ügynöksége tevékenységi körének szűkítése – A Közszolgálati Törvényszék arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megvizsgálja az érintett alkalmazott újrabeosztására való lehetőséget – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben nem szereplő kötelezettség

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) pont, és 47. cikk, c) pont, i. alpont)

3.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Az érintett alkalmazott érdekei és a szolgálati érdekek figyelembevétele

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, és 47. cikk, c) pont, i. alpont)

1.      Mivel a megsemmisítés iránti keresetet elbíráló uniós bíróság nem határozhat a kereseten túlterjedően, nem jogosult sem a kereset fő tárgyának újbóli meghatározására, sem pedig arra, hogy hivatalból hozzon fel jogalapot olyan kivételes esetektől eltekintve, amikor beavatkozását a közérdek követeli meg. A jogvita felek által meghatározott keretében az uniós bíróságot, amelynek csak a felek kérelméről kell döntenie, nem köthetik kizárólag a felek által az állításaik alátámasztására felhozott érvek, mivel adott esetben arra kényszerülne, hogy határozatát téves jogi megállapításokra alapítsa.

(lásd a 41. és 50. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑58/08. P. sz., Bizottság kontra Roodhuijzen ügyben 2009. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑3797. o.) 34. és 35. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A Közszolgálati Törvényszék annak megállapításával, hogy az illetékes hatóságnak a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott alkalmazott elbocsátását megelőzően az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontja i) alpontjának megfelelően meg kell vizsgálnia, hogy nem lehetne‑e az említett alkalmazottat egy már meglévő vagy a közeljövőben létesítendő álláshelyre újrabeosztani, olyan kötelezettséget fogalmazott meg az illetékes hatóság számára, amely nem szerepel az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben.

Kétségtelen, hogy a határozatlan idejű munkaszerződések stabilitása az érintett munkavállalók védelmének fontos elemét képezi, még ha önmagában véve nem is minősül jogi alapelvnek.

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja azonban úgy rendelkezik, hogy ideiglenes alkalmazottnak kell tekinteni az ideiglenesnek minősített beosztások betöltésére felvett alkalmazottakat, míg a személyzeti szabályzat nagyobb munkahelyi stabilitást biztosít a tisztviselőknek, mivel csak szigorúan körülhatárolt esetekben bocsáthatják el őket véglegesen.

Jóllehet a határozatlan idejű munkaszerződések az álláshely biztonsága szempontjából különböznek a határozott idejű szerződésektől, nem tagadható, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott uniós közszolgálati alkalmazottak nem hagyhatják figyelmen kívül azt, hogy a foglalkoztatásuk csak ideiglenes jellegű, és nem szavatol számukra álláshelyet.

A Közszolgálati Törvényszék azáltal, hogy kötelezettséget írt elő az újrabeosztás lehetőségének előzetes megvizsgálására vonatkozóan, megváltoztatta az ideiglenes alkalmazottak foglalkoztatásának az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott jellegét.

(lásd a 81–84. és 88. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑144/04. sz., Mangold ügyben 2005. november 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2005., I‑9981. o.) 64. pontja.

3.      Még ha a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel is rendelkezik az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontjának i. alpontja alapján annak megállapítására, hogy egy adott tény vagy körülmény indokolja‑e a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott alkalmazott elbocsátását, az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a szolgálati érdeket, ám gondoskodási kötelezettsége miatt az érintett alkalmazott érdekét is. E tekintetben még ha igaz is, hogy az illetékes hatóság a szolgálati érdek megítélése tekintetében széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és ezért az uniós bíróság által gyakorolt felülvizsgálatnak arra a kérdésre kell korlátozódnia, hogy az érintett hatóság az ésszerű határokon belül maradt‑e, és nem gyakorolta‑e nyilvánvalóan hibásan a mérlegelési jogkörét, amikor az alkalmazott helyzetéről döntött, a gondoskodási kötelezettség – amely a hatóság és az alkalmazottai közötti kölcsönös jogok és kötelezettségek egyensúlyát tükrözi – az összes olyan tényező figyelembevételét megköveteli, amely meghatározhatja a döntését, így különösen az érintett alkalmazott érdekének figyelembevételét.

A Közszolgálati Törvényszék azonban azáltal, hogy a határozatlan időre felvett ideiglenes alkalmazott szerződését megszüntető határozat megsemmisítése iránti keresettel összefüggésben csak azután mérlegelte a szolgálati érdeket és az érintett alkalmazott érdekét, hogy az illetékes hatóságot arra kötelezte, hogy előzetesen vizsgálja meg az érintett alkalmazott újrabeosztásának lehetőségét, és azáltal, hogy kimondta, hogy e vizsgálat lefolytatása során kell mérlegelni a szolgálati érdeket – amely azt követeli meg, hogy a már meglévő vagy a közeljövőben létesítendő álláshelyet a legalkalmasabb személlyel töltsék be –, és az alkalmazott érdekét, nem vette figyelembe a szolgálati érdeket, amikor megfogalmazta azt az elvet, miszerint az ügynökségek tevékenységi körének szűkítése csak akkor minősül alapos elbocsátási oknak, ha az említett ügynökségnél nincsen olyan álláshely, amelyre az érintett alkalmazottat újra beoszthatták volna.

Az a tény viszont, hogy az érintett ügynökség betöltetlen álláshelyekre, illetve intézményen belüli áthelyezésre vonatkozóan belső kiválasztási eljárásokat folytat le, az ügynökség által ellátott feladatok sajátos jellegéhez speciálisan igazodó olyan személyzetpolitikai elem lehet, amely alapján az ügynökség a tevékenységi kör szűkítése által érintett alkalmazottat szolgálati érdekből ilyen eljárásban való részvételre utasítja, hogy az az ügynökségen belül új munkakört találjon. Annak rendszeresítése egyébként, hogy segítsenek az említett alkalmazottnak ilyen standard belső kiválasztási eljárásokon keresztül az ügynökségen belül új munkahelyet találni, hozzájárulhat az érintett alkalmazott érdekének figyelembe vételéhez, és ezáltal a gondoskodási kötelezettség tiszteletben tartásához.

Az alkalmazotti és a szolgálati érdek mérlegelése szempontjából ugyanígy releváns tényező lehet az is, hogy az illetékes hatóság megvizsgálta az elbocsátással fenyegetett alkalmazott másik ügynökséghez vagy intézményhez történő áthelyezésére vonatkozó lehetőségeket, illetve relevánsak lehetnek az uniós ügynökségek működésének sajátos összefüggései is.

(lásd a 91., 93., 94., 96. és 97. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑404/06. P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑2841. o.) 215. és 216. pontja.