T‑487/11. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Banco Privado Português, SA
és
Massa Insolvente do Banco Privado Português, SA
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatások – Pénzügyi ágazat – Bankkölcsönhöz kapcsolódó állami garancia – A tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás – Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás – A pénzügyi ágazatban a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott támogatásokra vonatkozó bizottsági közleményekkel való összeegyeztethetőség – Jogos bizalom – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2014. december 12.
1. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Jogi jelleg – Objektív elemekre alapított értelmezés – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
2. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásokból származó előny államnak betudható nyújtása – Az állami költségvetés csökkenésével vagy ilyen csökkenés kockázatával járó előnyök – Az állam által nyújtott biztosíték – Bennfoglaltság
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
3. Államok által nyújtott támogatások – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Versenytorzítás – Értékelési szempontok
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
4. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Valamely tagállam gazdasága súlyos megzavarásának orvoslását célzó támogatások – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, b) pont)
5. Államok által nyújtott támogatások – Valamely támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és annak visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat – A tagállam kötelezettségeinek meghatározása – Visszatéríttetési kötelezettség – Terjedelem – Az állam által nyújtott biztosíték – A gazdasági előny visszatérítése
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés)
6. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A visszatéríttetendő összeg számítása – Egyedi kezességvállalás formájában nyújtott támogatás – A támogatási elem meghatározása a kezességvállalás piaci árának hiánya esetén – A támogatási elemnek a kedvezményes kamatozású kölcsön támogatástartalmával azonos módon való kiszámítására vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés; 2008/C 155/02 bizottsági közlemény)
7. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A kedvezményezett esetleges jogos bizalma – Védelem – Feltételek és korlátok
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés)
8. Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – Objektíve igazolt eltérő bánásmód – Értékelési szempontok
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 46. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 50–52. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 60–62. pont)
4. Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontjában előírt eltérést, és így a „tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar” fogalmát szigorúan kell értelmezni. A Bizottság e rendelkezés alkalmazása során széles körű mérlegelési joggal rendelkezik, amelynek gyakorlása gazdasági és szociális szempontok közösségi összefüggésekben történő értékelését feltételezi. Az uniós bíróság – e döntési szabadság gyakorlásának jogszerűségét vizsgálva – nem helyettesítheti a hatáskörrel rendelkező hatóság értékelését saját értékelésével, hanem csak annak vizsgálatára szorítkozhat, hogy az előbbi értékelés során nyilvánvaló hiba vagy hatáskörrel való visszaélés történt‑e.
Márpedig nem róható fel a Bizottságnak, hogy nyilvánvaló értékelési hibát követett el, vagy hogy „Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában tett intézkedésekre történő alkalmazása” című közleménnyel összefüggésben értelmezett EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján fennálló széles mérlegelési jogköre korlátait túllépte, vagy hogy jogellenesen eltért az általa e tekintetben előírt szabályoktól, amikor a jelen ügyben hűen követte az említett közlemény szabályait a szóban forgó támogatás belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítása során.
(vö. 83., 91. pont)
5. A 659/1999 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint, amely az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése első albekezdésének végrehajtására irányul, amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozzon meg minden szükséges intézkedést a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére, kivéve ha az ilyen visszatéríttetés ellentétes az uniós jog valamelyik általános elvével. Valamely jogellenes támogatás visszatéríttetés útján történő megszüntetése a jogellenesség megállapításának logikus következménye. Ennélfogva az a tagállam, amely jogellenes támogatások visszatéríttetésére kötelező határozat címzettje, köteles minden megfelelő intézkedést megtenni, hogy biztosítsa e határozat végrehajtását. E tekintetben az érintett tagállamnak az esedékes összegek tényleges visszatérítését kell elérnie.
E visszatéríttetési kötelezettség célja az, hogy visszaálljon az a piaci helyzet, amely a támogatás nyújtása előtt fennállt. Pontosabban a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatéríttetése arra irányul, hogy megszüntesse a verseny azon versenyelőnyből fakadó torzulását, amelyet a támogatás kedvezményezettje a piacon a versenytársaival szemben élvezett, helyreállítva ezzel az említett támogatás nyújtása előtti helyzetet.
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (15) bekezdése és (25) bekezdésének a) és c) pontja, amelyek általános elvei a pénzintézetekre vonatkozó közlemény (10) bekezdése szerint alkalmazandók, sem tárgyát, sem anyagi és időbeli hatályát, sem részletszabályait nem határozza meg a visszatéríttetés elrendelésének.
Mindazonáltal, mivel a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (15) és (25) bekezdése azt a korlátozást írja elő, hogy megmentési célú támogatások csak „hitelgarancia vagy kölcsön formájában” és „átmenti és visszafordítható” támogatásként engedélyezhetők, azon az általános előfeltevésen nyugszik, hogy a megmentési célú támogatás címén, bármilyen formában nyújtott minden ideiglenes előnyt vissza kell téríteni, ha az ideiglenes előny engedélyezésének feltételei nem vagy már nem állnak fenn. Ezen értelmezés megfelel a megmentési célú támogatás visszafordítható jellegének és lényegének, amely csak annak lehetővé tételére irányul, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozás átvészelje a rövid válságidőszakot, amelynek végén vagy helyre tudja állítani önmagát, ami azzal jár, hogy köteles visszatéríteni a támogatást, vagy pedig szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet nyújt be. Állami garancia esetében ezen elv megköveteli továbbá azon gazdasági előny visszatérítését, amelyet az említett garancia a kedvezményezett számára a garancianyújtás időszaka alatt jelentett, mivel e célhoz nem elegendő az előny egyszerű ex nunc hatályú megszüntetése, sőt ellentétes a visszatéríttetés fogalmával.
(vö. 97., 98., 101., 102. pont)
6. Az állami támogatások esetében az EK 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló közlemény 4.2 pontjából következik, hogy amennyiben a Bizottság megállapítja a szóban forgó kezességvállalás piaci árának hiányát, köteles a támogatási elemet „ugyanolyan módon [ki]számítan[i], mint a kedvezményes kamatozású kölcsön támogatástartalm[át]”, anélkül hogy a mérlegelési jogkörének önkorlátozása okán eltérhetne e kötelezettségtől vagy számítási módtól.
(vö. 109. pont)
7. Az állami támogatások visszatéríttetése kapcsán az állami támogatások Bizottság általi ellenőrzésének kötelező jellegére tekintettel a támogatás által kedvezményezett vállalkozások főszabály szerint csak akkor bízhatnak jogosan a támogatás szabályszerűségében, ha azt az EUMSZ 108. cikkben előírt eljárás betartásával nyújtották, és a gondos piaci szereplőnek rendszerint meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy ezen eljárást betartották‑e. Különösen nem állhat fenn a támogatás kedvezményezettjének az adott időpontban arra vonatkozó jogos bizalma, hogy a támogatást szabályszerűen nyújtották, ha a támogatást az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése értelmében jogellenesen, a Bizottságnak való előzetes bejelentés nélkül vezették be.
Ennek során az a puszta tény, hogy a fizetésképtelen pénzügyi intézmény felszínen tartását célzó sürgős mentő intézkedést engedélyező határozat nem említette kifejezetten az összeférhetetlenség utólagos megállapításának a nyújtott előny ex tunc visszatéríttetésével járó lehetőségét, nem elegendő a jogos elvárások megalapozásához, mivel a Bizottság ezt követő megközelítése tiszteletben tartotta a megmentési támogatások átmeneti és visszafordítható jellegére vonatkozó szabályokat, és az eljárást megindító határozat egyértelműen megállapítja, hogy a fizetésképtelen pénzügyi intézmény szerkezetátalakítási tervének hiánya esetén a szóban forgó támogatás ideiglenes engedélyezését – mint amely a fizetésképtelen pénzügyi intézmény felszínen tartását célzó sürgős mentő intézkedést engedélyező határozatban szerepel – várhatóan nem erősíti meg, vagy nem teszi véglegessé az igazgatási eljárás végén elfogadandó határozat.
Továbbá egyáltalán nem lehet elfogadni a támogatás kedvezményezettjének azon érvét, amely szerint a szerkezetátalakítási terv benyújtásának hiánya teljes egészében a tagállami hatóságoknak róható fel. Ugyanis még ha feltételezzük is, hogy ez az eset áll fenn, és azon okoktól függetlenül, amelyek miatt nem jelentettek be a Bizottságnak ilyen tervet, a Bizottság nem vonható felelősségre e mulasztás miatt, vagy azért, hogy ebben az összefüggésben jogos várakozást keltett a kedvezményezettben, különösen akkor, ha minden megfelelő intézkedést megtett aziránt, hogy a tagállamot arra ösztönözze, hogy mihamarabb benyújtsák számára a szerkezetátalakítási tervet.
Az az érv is hatástalan és mindenesetre minden jogi alapot nélkülöz, miszerint a visszatéríttetés a támogatás kedvezményezettjével szemben kiszabott „szankció”, és súlyosan sérti a befektetői és a hitelezői érdekeit. Ugyanis a jogellenes támogatás visszatéríttetésének elrendelése szigorú értelemben véve nem szankció, hanem csak a támogatás odaítélését megelőzően fennálló helyzet helyreállítására irányul.
Továbbá valamely támogatás kedvezményezettje főszabály szerint nem hivatkozhat jogos bizalomra a támogatás jogszerűségét illetően, ha azt a Bizottságnak történő előzetes bejelentési kötelezettség, és az említett támogatás EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése szerinti bevezetési tilalmának megsértésével nyújtották, és így az jogellenes volt.
Végül a tagállamoknak a jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatéríttetésére irányuló kötelezettségét nem korlátozza vagy kérdőjelezi meg az a tény, hogy a kedvezményezett fizetésképtelen.
(vö. 125., 129., 130., 132–134. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 139. pont)