T‑486/11. sz. ügy
Orange Polska S.A., korábban Telekomunikacja Polska S.A.
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – A lengyel távközlési piac – Az EUMSZ 102. cikk megsértését megállapító határozat – Az új gazdasági szereplők számára a széles sávú hálózathoz és a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos nagykereskedelmi szolgáltatásokhoz való, díjazás ellenében történő hozzáférés engedélyezése tekintetében a hagyományos gazdasági szereplő által megszabott feltételek – A jogsértés megállapításához fűződő jogos érdek – Bírságok – Indokolási kötelezettség – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Arányosság – Korlátlan felülvizsgálat – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2015. december 17.
1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – Mind jogi, mind ténybeli szempontból elvégzett jogszerűségi vizsgálat – Joghatások – A bírság összegének megváltoztatására vonatkozó jogkör
(EUMSZ 102. cikk, EUMSZ 261. cikk és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. és 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság hatásköre – Befejezett jogsértés megállapítása – A Bizottságnak az ilyen jogsértés megállapításához fűződő jogos érdek bizonyítására vonatkozó kötelezettsége
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Azon fő ténybeli és jogi elemek megjelölése, amelyek bírságot vonhatnak maguk után – Terjedelem – A súlyosító és enyhítő körülményekkel kapcsolatos releváns tényezők megjelölése – Elégséges jelleg
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés, és 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
4. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – A tisztességes eljáráshoz való jog – Terjedelem – A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése – A tisztességes eljárás elvének tartalmára gyakorolt hatás hiánya
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér – Korlátok – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Terjedelem – A jogsértés súlyának és a súlyra vonatkozó értékelési szempontoknak a figyelembevétele
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A szempontok kötött vagy kimerítő listájának hiánya – Értékelési szempontok
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
7. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A piacra gyakorolt tényleges hatás figyelembevételének kötelezettsége – Hiány – A bizottsági iránymutatásban kifejezetten nem említett szempontok figyelembevétele
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 1A. pont, és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 22. pont)
8. Erőfölény – Visszaélés – Szolgáltatásnyújtás megtagadása – Különösen súlyosnak tekintett jogsértés – Értékelési szempontok – Korábbi jogi monopóliumból eredő erőfölény – Valamely tagállam teljes területére kiterjedő többszörös, nyilvánvaló, tartós és szándékos jogsértések
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Enyhítő körülmények – A jogsértésnek a Bizottság beavatkozását követően történő megszüntetése – Okozati összefüggés szükségessége
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 3. pont, harmadik francia bekezdés, és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, első francia bekezdés)
10. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Enyhítő körülmények – A vállalkozásnak az eljárásban való, az engedékenységi közlemény keretein kívüli hatékony együttműködése – Bennfoglaltság – Feltételek
(EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, negyedik francia bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 66–68., 114., 115. pont)
2. Az 1/2003 rendeletnek az e rendelet előkészítő munkálatai fényében értelmezett 7. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy a Bizottság feladata a valamely, a múltban elkövetett jogsértés megállapításához fűződő jogos érdek fennállásának bizonyítása, amennyiben ezzel egyidejűleg e jogsértés megszűnt, és a Bizottság nem szab ki bírságot.
Ugyanis kapcsolat áll fenn egyrészről a Bizottságot terhelő, a valamely jogsértés megállapításához fűződő jogos érdek bizonyítására vonatkozó kötelezettség, másrészről pedig a bírságok kiszabására irányuló jogának elévülése között. A Bizottság bírság kiszabására vonatkozó jogának elévülése nem érintheti a jogsértés megállapítására vonatkozó implicit jogkörét. Mindenesetre ezen, a jogsértést megállapító határozatnak az elévülési idő lejártát követő meghozatalára vonatkozó implicit jogkör gyakorlásának az a feltétele, hogy a Bizottság bizonyítsa az e megállapításhoz fűződő jogos érdek fennállását.
Ebből következik, hogy a Bizottságnak nem kell bizonyítania a múltban elkövetett valamely jogsértés megállapításához fűződő jogos érdek fennállását akkor, ha e jogsértést bírsággal szankcionálja.
(vö. 76–78. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 90–92. pont)
4. Az Alapjogi Chartát az Unió elsődleges jogába emelő Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem módosította lényegesen a többek között az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkéből eredő és az uniós szinten az uniós jog általános elveként elismert, tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát. Ezek a megfontolások a meghallgatáshoz való jogra és – még tágabb értelemben – általánosságban a védelemhez való jogra is kiterjeszthetők, amennyiben e jogok elősegítik a tisztességes eljárás lefolytatásának garantálását.
(vö. 95. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 109., 176. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 110–113. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 163. pont)
8. Az uniós versenyjog megsértésével elkövetett erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata keretében, amikor az erőfölény fennállása korábbi jogi monopóliumból ered, e körülményt figyelembe kell venni. Az egy távközlési vállalkozás által elkövetett visszaélés miatt kiszabott bírság arányosságának és – még közelebbről – a bírság alapösszege arányos jellegének értékelése során alapvető fontosságú figyelembe venni:
– először is azt, hogy e vállalkozás erőfölénye korábbi jogi monopóliumból ered,
– másodszor azt, hogy az elkövetett jogsértés azon szabályozási keret többszörös, nyilvánvaló, tartós és szándékos megsértéséből áll, amely e vállalkozást – jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplőként – arra kötelezte, hogy átlátható, tisztességes és hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítsa az alternatív szolgáltatók számára a helyi huroknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak az átengedését,
– harmadszor azt, hogy e vállalkozásnak tudomása volt magatartásának jogellenességéről mind szabályozási értelemben – tekintettel arra, hogy vele szemben eljárás volt folyamatban, és őt a nemzeti szabályozó hatóságnak a nemzeti bíróságok jogerős határozataival helybenhagyott határozatai elmarasztalták –, mind pedig versenyjogi értelemben, mivel magatartása arra irányult, hogy megakadályozza vagy késleltesse új szereplők belépését az érintett termékek piacaira, és
– negyedszer azt, hogy az e vállalkozás visszaélésszerű magatartásával érintett termékek piacai, amelyek – mivel az egyik legnagyobb uniós tagállam teljes területére kiterjednek – jelentős mértékűek, rendkívül fontos piacokat képeznek mind gazdasági szempontból, mind pedig társadalmi szempontból, mivel a széles sávú internethez való hozzáférés az információs társadalom kialakulásának kulcsfontosságú eleme.
E tényezők elegendőek annak megállapításához, hogy az említett vállalkozásnak felrótt, szolgáltatásnyújtás megtagadásában álló erőfölénnyel való visszaélés súlyos jogsértésnek minősül.
Ebben az összefüggésben, amennyiben teljesül egyrészről az, hogy az eljárás alá vont vállalkozás szükségképpen tudatában van magatartása jogellenességének, másrészről e magatartás szándékos jellegű, végül pedig a hagyományos gazdasági szereplő gyakorlatilag monopolhelyzetben van a széles sávú hozzáférés nagykereskedelmi piacán és igen komoly erőfölényben a kiskereskedelmi piacokon, a Bizottság helyesen minősíti e jogsértést jelentős és különösen súlyos visszaélésnek. Figyelemmel e különösen súlyos jellegre, a Bizottság nem sérti meg az arányosság elvét akkor, amikor az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 19–22. pontjának megfelelően az eladások értékének – a vállalkozással szemben kiszabott bírság alapösszegének meghatározásakor figyelembe vett – arányát 10%‑ban határozza meg.
(vö. 177–183, 185, 186. pont)
9. A versenyjog megsértése miatt kiszabott bírság összegének meghatározása keretében a jogsértésnek a Bizottság első közbelépésével egy időben történő abbahagyása logikusan csak akkor képezhet enyhítő körülményt, ha feltételezhető, hogy a szóban forgó közbelépés késztette az érintett vállalkozásokat versenyellenes magatartásuk megszüntetésére. Másként fogalmazva: ahhoz, hogy a jogsértés abbahagyását enyhítő körülményként lehessen figyelembe venni, a Bizottság közbelépése és az adott jogsértés abbahagyása között okozati összefüggésnek kell fennállnia.
(vö. 213. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 219–221., 224. pont)