A Bíróság (harmadik tanács) 2012. június21-i ítélete (a Baranya Megyei Bíróság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) - Mahagében Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (C-80/11), Dávid Péter kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (C-142/11)

(C-80/11. és C-142/11. sz. egyesített ügyek)

(Adózás - Héa - Hatodik irányelv - 2006/112/EK irányelv - Levonási jog - A gyakorlás feltételei - 273. cikk - Az adócsalás elleni küzdelemre irányuló nemzeti intézkedések - A nemzeti adóhatóságok gyakorlata - A levonási jog megtagadása az e jog gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója által elkövetett szabálytalanság miatt - Bizonyítási teher - Az adóalany azon kötelezettsége, hogy meggyőződjön e számla kibocsátójának szabályszerű magatartásáról, és bizonyítsa azt)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Baranya Megyei Bíróság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperesek: Mahagében Kft. (C-80/11), Dávid Péter (C-142/11)

Alperesek: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (C-80/11), Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága (C-142/11)

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Baranya Megyei Bíróság - A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) értelmezése - Az előzetesen megfizetett adóra vonatkozó levonási jog gyakorlásának feltételei a nemzeti adóhatóságok gyakorlatában - Az adóalanynak a számlán szereplő ügylet tényleges megvalósulásának és a számlát kibocsátó társaság jogkövető magatartásának bizonyítására vonatkozó kötelezettsége

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja az adóalany által fizetendő hozzáadottérték-adó összegéből a számára teljesített szolgáltatások után előzetesen felszámított adó összegének levonását amiatt, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója vagy annak valamely alvállalkozója szabálytalanságot követett el, anélkül hogy ezen adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

A 2006/112 irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját és 273. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla kibocsátója adóalanynak minősül-e, rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, és képes-e azok szállítására, illetőleg hogy hozzáadottértékadó-bevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tesz-e, illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, jóllehet a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről.

____________

¹ - HL C 179., 2011.6.18.