2011. szeptember 5- én benyújtott kereset - Éditions Jacob kontra Bizottság

(T-471/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Éditions Jacob (Párizs, Franciaország) (képviselők: O. Fréget, M. Struys és L. Eskenazi ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Törvényszék T-452/04. sz., Éditions Odile Jacob kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 13-án hozott ítéletét követően a Bizottság által az SG-Greffe(2011) D/C(2011)3503 ügyben 2011. május 13-án (COMP/M.2978 Lagardère/Natexis/VUP ügy) elfogadott határozatot, amely határozatban a Bizottság a Lagardère/Natexis/VUP összefonódást engedélyező 2004. január 7-i bizottsági határozathoz csatolt kötelezettségvállalások címén újra jóváhagyja a Wendelt mint az átruházott eszközök átvevőjét;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Az első, arra vonatkozó jogalap, hogy a Bizottság nyilvánvalóan nem hozhat olyan elfogadó határozatot, amely ex post, ráadásul visszaható hatállyal érvényesíti az arra vonatkozó engedélyét, hogy a Wendel 2004-re visszamenőleg megszerezheti az Editis eszközeit. A felperes arra hivatkozik, hogy:

azáltal, hogy a Bizottság így járt el anélkül, hogy a Törvényszék által a hivatkozott átruházás felügyeletével megbízott személy önállóságának hiányával kapcsolatosan megállapított jogellenes helyzet által előidézett összes következményt figyelembe vette volna, megsértette az EUMSZ 266. cikket; továbbá

azáltal, hogy a Bizottság a megtámadott határozat hatályosságának időpontját 2004. július 30-ában állapította meg, a Bíróság ítélkezési gyakorlatával ellentétesen - amely csak kivételesen, azon két feltétel együttes fennállásakor teszi lehetővé a visszaható hatály előírását, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő indok követeli meg, és az érdekeltek jogos bizalmát megfelelően tiszteletben tartják - megsértette a visszaható hatály tilalmának elvét. A felperes arra hivatkozik, hogy e két feltétel a jelen ügyben nem teljesült.

A második, arra vonatkozó jogalap, hogy a megtámadott határozat nem rendelkezik jogalappal, annyiban, amennyiben az összefonódást engedélyező 2004. január 7-i bizottsági határozat alkalmazhatatlanná vált azt követően, hogy a Törvényszék megállapította, hogy a Lagardère nem tartott tiszteletben bizonyos kötelezettségvállalásokat.

A harmadik és negyedik, arra vonatkozó jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló értékelési hibát vétett a Wendel kijelölésének értékelése során mind 2004-ben, mind az új jóváhagyó határozat meghozatalakor, valamint értékelési hibát vétett akkor is, amikor egyrészt a megtámadott határozat elfogadásakor 2004. július 30-át követő adatokat vett figyelembe, másrészt szelektív módon és részrehajlóan vette figyelembe ezeket a későbbi adatokat.

Az ötödik, hatalommal visszaélésre vonatkozó jogalap, különösen mivel azzal, hogy a Bizottság ex post fogadott el egy jogellenes átruházást visszamenő hatállyal érvényesítő határozatot, és hagyta jóvá egy olyan új megbízott kijelölését, akinek az egyetlen feladata az volt, hogy a Wendelnek az átruházott eszközök átvevői minőségét megerősítő jelentést készítsen, elferdítette az EUMSZ 266. cikk és a 4064/89 rendelet¹ célját, amely többek között azt írta elő, hogy a Bizottság visszavonhatja az engedélyező határozatot, és szankciót szabhat ki a jogellenességet elkövető felekkel szemben.

A hatodik, az indokolás hiányára vonatkozó jogalap, mivel a Bizottság egyrészt nem indokolta meg megfelelően a megtámadott határozatot, másrészt indokolása ellentmondásokat tartalmaz.

____________

¹ - A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 395., 1. o.; a helyesbítéseket követő egységes szerkezetű közzététel: HL L 1990. L., 257., 13. o.; magyar nyelvű különkiadás: 8. fejezet, 1. kötet, 31. oldal, )