T‑471/11. sz. ügy
Éditions Odile Jacob SAS
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Összefonódások – Könyvkiadói piac – Az összefonódást az eszközök továbbruházásának feltételével a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az átruházott eszközök átvevőjét jóváhagyó határozat – Az ugyanazon eljárásra vonatkozó eredeti határozat Törvényszék általi megsemmisítését követően hozott határozat – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az EUMSZ 266. cikk megsértése – A feltételes engedélyező határozat által előírt kötelezettségvállalások megsértése – A feltételek és a kötelezettségek közötti különbségtétel – A visszaható hatály tilalmának elve – Az átvevő kijelölésének értékelése – Az átvevőnek az átruházótól való függetlensége – Hatáskörrel való visszaélés – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2014. szeptember 5.
1. Bírósági eljárás – Beavatkozás – Az alperes által fel nem hozott elfogadhatatlansági kifogás – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés, és 53. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 116. cikk, 3. §)
2. Bírósági eljárás – Beavatkozás – A támogatott fél jogalapjaitól eltérő jogalapok – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés, és 53. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 116. cikk, 3. §)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége – Jövőbeli, de biztos helyzetre vonatkozó érdek – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az uniós bíróság ítéletének címzettje által benyújtott, az említett ítélet végrehajtására hozott intézményi jogi aktussal szembeni kereset – Elfogadhatóság – Az esetleges kártérítési kereset alapja
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
5. Bírósági eljárás – Jogalapok – Valamely jogalapnak egy másik jogvitában való jogi minősítésétől eltérő jogi minősítése – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Terjedelem – Abszolút anyagi jogerő – Terjedelem – Mind az indokolás, mind pedig a rendelkező rész figyelembevétele – Az uniós bíróság elé vitt jogvita keretén túl kimondott obiter dictumnak minősülő jogkérdés – Kizártság – A megsemmisítést kimondó ítélet joghatásai – Az új határozat kibocsátójának arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a megsemmisített aktus meghozatalának napjából induljon ki, és az akkor hatályban lévő rendelkezéseket vegye figyelembe
(EUMSZ 264. cikk és EUMSZ 266. cikk)
7. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Végrehajtási intézkedések – A megsemmisített aktus pótlásán túlmutató intézkedések meghozatalának megtagadása – A végrehajtási kötelezettség terjedelmének vitatása – Eljárási lehetőség – Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – A megsemmisített aktus pótlásaként hozott aktus jogszerűségének vitatása – Eljárási lehetőség – Megsemmisítés iránti kereset
(EUMSZ 263. cikk, EUMSZ 265. cikk és EUMSZ 266. cikk)
8. Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás feltételes engedélyezésére irányuló eljárás során a vállalkozásokkal szemben előírt feltételek és kötelezettségek közötti különbségtétel – Joghatások
(4064/89 tanácsi rendelet, 8. cikk, (2) bekezdés, és (5) bekezdés, b) pont, és 14. cikk, (2) bekezdés, b) és c) pont; 2001/C 68/03 bizottsági közlemény, 12. pont)
9. Európai uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Jogbiztonság – A hatályos szabályozás megsértőjével szemben megtagadott védelem – A jogszerűség elvének a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével szembeni, az egyenlő bánásmód biztosításának szükségessége által igazolt elsőbbsége
10. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – A visszaható hatály tilalma – Kivételek – Feltételek – Közérdekű célkitűzés megvalósulása és a jogos bizalom tiszteletben tartása – Összefonódás keretében továbbruházott eszközök átvevőjét jóváhagyó határozatnak a megbízott függetlenségének hiánya miatti megsemmisítése – Az eredeti jogellenesség orvoslását célzó, visszaható hatályú határozat hozatala – Megengedhetőség
11. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítés iránti keresetet elutasító ítélet – Joghatások – Relatív jogerő – A megtámadott aktus jogszerűségére vonatkozó vélelem fenntartása – Az azonos felek közötti, azonos jogcímen alapuló és azonos tárgyú újabb kereset elfogadhatatlansága
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés)
12. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Összefonódás keretében továbbruházott eszközök átvevőjét jóváhagyó határozat megsemmisítése – Olyan határozat, amelynek nem kell szükségképpen átvennie a megsemmisített aktusban foglaltakkal azonos indokokat – A megsemmisített aktus meghozatalának időpontját követő időszakra vonatkozó adatok figyelembevétele – Megengedhetőség
(EUMSZ 266. cikk)
13. Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Gazdasági jellegű értékelések – Diszkrecionális mérlegelési jogkör – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk)
14. Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érintett vállalkozásoknak a bejelentett összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetővé tevő kötelezettségvállalásai – Eszközök továbbruházására vonatkozó kötelezettségvállalás – Az átvevő kiválasztásának kritériumai – A Bizottságnak a tökéletes piaci verseny biztosítására leginkább alkalmas átvevő kiválasztására vonatkozó lehetősége – Hiány – Az eszközöknek az érintett ágazatban tapasztalattal nem rendelkező átvevőre történő továbbruházása – Megengedhetőség – Feltételek – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont, (2) és (3) bekezdés; 2001/C 68/03 bizottsági közlemény, 49. pont)
15. Verseny – Összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érintett vállalkozásoknak a bejelentett összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetővé tevő kötelezettségvállalásai – Eszközök továbbruházására vonatkozó kötelezettségvállalás – Az átvevő kiválasztásának kritériumai – Tényleges vagy potenciális versenytárs – Az átvevőnek az átruházótól való függetlensége – Az átruházó és az átvevő bizonyos szerveiben tagsággal rendelkező ugyanazon személy – Megengedhetőség – Feltételek
(4064/89 tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont, (2) és (3) bekezdés; 2001/C 68/03 bizottsági közlemény, 49. pont)
16. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A vállalkozások közötti összefonódásra vonatkozó szabályok alkalmazása során hozott határozat – Összefonódást engedélyező határozat – Önmagában már elegendő indokolást kiegészítő indokolás
(EUMSZ 296. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 36. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 36., 37. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 39. pont)
4. Az uniós bíróság által hozott, valamely intézmény aktusát megsemmisítő ítélet címzettjei rendelkeznek eljáráshoz fűződő érdekkel olyan jogvitában, amely ezen ítélet szóban forgó intézmény általi végrehajtására vonatkozik, még akkor is, ha a megtámadott jogi aktusnak már nincs joghatása. Kizárólag azon körülmény, hogy a felperesnek még a megtámadott határozat megsemmisítése esetén sem lenne semmilyen eszköze arra, hogy megszerezze az egy másik vállalkozásra átruházott eszközöket – amely ügyletet a megsemmisített határozat érvényesítette –, nem alkalmas ezen elv megkérdőjelezésére. Mivel ugyanis a határozat elfogadása jelenti azt a módot, ahogyan a Bizottság végre kívánta hajtani az ítéletet, a felperesnek pusztán már az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben félként való szereplése folytán fennáll a megtámadott határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdeke.
Egyébiránt egy olyan vállalkozásnak, amely az összefonódás során átruházandó eszközök öt potenciális átvevőjének szűkített listáján szerepelt, igazoltan érdeke fűződik a Bizottság azon határozatának megsemmisítéséhez, amely egy másik vállalkozást hagy jóvá az említett ötből, mivel e határozat szükségképpen befolyásolhatja üzleti helyzetét, függetlenül attól a kérdéstől, hogy a megtámadott határozat megsemmisítése esetén jóváhagyhatják‑e mint a szóban forgó eszközök átvevőjét.
Ezenkívül a felperesnek érdeke fűződik az őt közvetlenül érintő jogi aktus megsemmisítése iránti kérelem azon célból történő benyújtásához, hogy az uniós bíróság állapítsa meg a vele szemben elkövetett jogsértést, mivel ez a megállapítás alapjául szolgálhat egy esetleges kártérítési keresetnek, amelynek célja a megtámadott jogi aktus által okozott kár megfelelő módon történő megtérítése.
(vö. 40., 41., 43., 44. pont)
5. A Bíróság alapokmánya, illetve az eljárási szabályzat egyetlen rendelkezése sem tiltja meg, hogy egy fél valamely jogalaphoz eltérő jogi minősítést kapcsoljon, mint amelyre egy másik jogvitában hivatkozott. A Törvényszék előtti keresetindítás jogát ugyanis, amellyel a természetes vagy jogi személyek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján rendelkeznek, kifejezetten e célból előírt jogi alap hiányában nem lehet anélkül korlátozni, hogy meg ne sértenék a jogszerűség és a védelemhez való jog tiszteletben tartásának alapelvét, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a pártatlan bírósághoz való jogot, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke biztosít.
Bár a felek határozzák meg a jogvita tárgyát, amelyet a bíróság nem módosíthat, ez utóbbinak a jogalapokat lényegük, nem pedig minősítésük alapján kell értelmeznie, és következésképpen neki kell minősítenie a keresetlevélben szereplő jogalapokat és érveket.
A non concedit venire contra factum proprium elve az uniós jogban kizárólag arra vonatkozik, hogy egy fél a fellebbezési bíróság előtt nem vitathat az elsőfokú bíróság előtt elismert olyan ténybeli vagy eljárási körülményt, amely az utóbbi előtt tartott tárgyalás jegyzőkönyvében szerepel.
(vö. 50–52. pont)
6. Az uniós bíróságok által hozott megsemmisítést kimondó ítéletek, miután jogerőssé váltak, abszolút anyagi jogerővel rendelkeznek. Ez nemcsak a megsemmisítést kimondó ítélet rendelkező részére vonatkozik, hanem kiterjed az indokolásra is, amely a rendelkező rész szükséges alátámasztását alkotja, és ennélfogva elválaszthatatlan tőle.
Az ítélet anyagi jogereje azonban kizárólag azokhoz a ténybeli és jogi kérdésekhez kapcsolódik, amelyeket ténylegesen vagy szükségszerűen eldöntöttek. Ezenfelül a megsemmisítést kimondó ítéletben szereplő obiter dictum nem rendelkezik abszolút anyagi jogerővel. Így az EUMSZ 266. cikk csak olyan korlátok között ír elő kötelezettséget azon intézmény számára, amely a megsemmisített aktust kibocsátotta, amelyek a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtásának biztosításához szükségesek.
A megsemmisített aktus pótlására irányuló eljárást attól a ponttól kell újraindítani, amikor a jogellenesség bekövetkezett. Egy többszakaszos igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése a megsemmisítést kihirdető ítélet érdemi vagy eljárási indokaitól függetlenül nem szükségszerűen jár együtt a megtámadott aktus elfogadása előtt lefolytatott teljes eljárás megsemmisítésével. Az aktus kibocsátójának így a megsemmisített aktus meghozatalának napjából kiindulva kell meghoznia az annak helyébe lépő aktust, az akkor hatályos rendelkezések, illetve az akkor releváns ténybeli körülmények alapján. Új határozatában azonban hivatkozhat más indokokra, mint amelyekre első határozatát alapította. Ezenkívül nem köteles ismét dönteni az eredeti határozat azon részeiről, amelyeket a megsemmisítést kimondó ítélet nem érintett.
(vö. 56–59., 63., 66., 67., 125. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71. pont)
8. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet, valamint a 4064/89 rendelet és a 447/98 rendelet alapján elfogadható jogorvoslati lehetőségekről [helyesen: korrekciós intézkedésekről] szóló bizottsági közlemény különbséget tesz az összefonódás feltételes engedélyezésére irányuló eljárás során a vállalkozásokkal szemben előírt feltételek és kötelezettségek között. Amennyiben az érintett vállalkozások valamely, a Bizottság határozatában foglalt kötelezettségüket szegik meg, a Bizottság az említett határozatot visszavonhatja, és e vállalkozásokkal szemben bírságot szabhat ki. Ezzel szemben egy feltétel megsértése esetén a 4064/89 rendelet nem ír elő kifejezetten sajátos következményeket.
E körülmények között egyrészt, amennyiben egy fél megsért egy olyan feltételt, strukturális intézkedést, amely nélkül az összefonódást nem lehetett volna engedélyezni, az ügyletet a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat érvénytelenné válik. Másrészt az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozathoz fűzött kötelezettség nem teljesítése esetén a Bizottság visszavonhatja az említett határozatot, és bírságot szabhat ki az említett kötelezettségnek eleget nem tevő vállalkozásra, de nem köteles ilyen intézkedések meghozatalára.
(vö. 73., 76., 77., 80., 83. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 92–94. pont)
10. Az uniós jog alapelvét képező jogbiztonság elve főszabály szerint nem teszi lehetővé, hogy valamely aktus időbeli hatályának kezdő időpontját az aktus közzététele előtti időpontban állapítsák meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azonban ilyen időpontban állapíthatják meg olyan kivételes esetben, ha azt az elérendő cél megköveteli, és ha az érdekeltek jogos bizalmát megfelelően tiszteletben tartják. E megállapítás nem alapul az egyedi határozatok és a szabályozási aktusok megkülönböztetésén.
A jogszerűség és az anyagi jogerő közigazgatási szerv általi tiszteletben tartása ilyen közérdekű célnak minősül. Így ilyen célkitűzést szolgál a Bizottság azon határozata, amely annak a joghézagnak a betöltésére irányul, amelyet azon első bizottsági határozat uniós bíróság általi megsemmisítése eredményezett, amely a vállalkozások közötti összefonódást engedélyező határozathoz csatolt kötelezettségvállalások címén jóváhagyta az átruházott eszközök átvevőjét, és amely ennélfogva a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet alkalmazási körébe tartozó vállalkozások jogbiztonságának védelmét célozza.
Ami a bizalomvédelem elvét illeti, ezen elvvel sem ellentétes egy új, visszaható hatályú jóváhagyó határozat elfogadása, mivel az összefonódást feltételesen engedélyező határozatban előírt kötelezettségvállalások teljesítése – amely az új határozat elfogadása időpontjában továbbra is köti a vállalkozást, amely az összefonódás megvalósítása érdekében kötelezettséget vállalt az eszközök átruházására – egyrészt azzal jár, hogy e vállalkozás javasolja a Bizottság számára, hogy hagyja jóvá az összefonódás megvalósítása érdekében továbbruházandó eszközök átvevőjét, másrészt pedig azzal, hogy a Bizottság döntsön az átvevőre vonatkozóan a vállalkozás által előterjesztett javaslatról.
(vö. 102., 103., 106., 108. pont)
11. A valamely uniós intézmény által hozott aktus megsemmisítése iránti keresetet elutasító ítéletek relatív jogerővel rendelkeznek, amelynek egyetlen következménye az, hogy az azonos felek közötti, azonos jogcímen alapuló és azonos tárgyú újabb keresetet elfogadhatatlanná teszi. Az ilyen ítélet tehát nem azt jelenti, hogy a megtámadott jogi aktus érvényes, hanem kizárólag azt, hogy a felperes által hivatkozott egyik jogalap sem volt megalapozott, és ugyanez állt a bíróság által hivatalból figyelembe veendő eljárásgátló jogalapokra. Ennélfogva a megtámadott jogi aktusra továbbra is vonatkozik a jogszerűség vélelme, ami azt is jelenti, hogy az uniós jog valamennyi alanya köteles elismerni ezen aktus teljes érvényesülését, egészen addig, amíg meg nem állapítják annak jogellenességét.
(vö. 117., 144. pont)
12. Egy közigazgatási aktus megsemmisítését követően a kibocsátójának új, a korábbit felváltó aktust kell hoznia, abból az időpontból kiindulva, amelyben a megsemmisített aktust meghozták, az akkor hatályos rendelkezések, illetve az akkor releváns ténybeli körülmények alapján. Új határozatában azonban más indokokra is hivatkozhat, mint amelyekre az első határozatát alapította.
Az összefonódások ellenőrzése azon versenyhelyzet jövőre vonatkozó elemzését követeli meg, amely a jövőben az összefonódásból következhet, különösen az átvevő életképességének, illetve arra irányuló képességének értékelését illetően, hogy az érintett piacokon hatékony versenyt tartson fenn, és fejlessze azt.
Így a Bizottság, amikor utólag kell elemeznie az összefonódás eredményeképpen létrejött versenyhelyzetet, jogosan vizsgálhatja, hogy a megsemmisített határozat elfogadásának időpontjában rendelkezésére álló információk alapján elvégzett elemzését megerősítik‑e az ezen időpontot követő időszakra vonatkozó adatok.
(vö. 125., 127., 128., 134. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 135–138. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 145., 146., 148. pont)
15. Összefonódás keretében az ezen összefonódás engedélyezése érdekében továbbruházott eszközök átvevője függetlenségének feltétele többek között az átvevő arra vonatkozó képességének biztosítására irányul, hogy hatékony és önálló versenytársnak megfelelő magatartást tudjon tanúsítani a piacon, anélkül hogy stratégiáját és döntéseit az átruházó befolyásolhatná. E függetlenséget a két társaság közötti tőke‑, pénzügyi, üzleti, személyzeti és anyagi kapcsolatok vizsgálata alapján lehet értékelni.
Az a körülmény, hogy ugyanazon személy az átvevő vezető szerveiben és az átruházó felügyelő szerveiben is tagsággal rendelkezik, nem szükségképpen bizonyítja azt, hogy az átvevő az átruházótól függ.
Amikor ugyanis a Bizottság felhívására az átvevő a jóváhagyó határozat meghozatalát megelőzően formális kötelezettséget vállalt egyrészt arra, hogy az e társaság kijelölésének jóváhagyását követő egy éven belül megszünteti az említett személy tisztségeit a társaságnál, másrészt pedig arra, hogy az említett személy ezen időszakban nem vesz részt az igazgatótanács és más belső bizottságok olyan tanácskozásaiban, amelyek az összefonódás által érintett tevékenységekre vonatkoznak, továbbá hogy e személy nem kap semmilyen, az érintett tevékenységi ágazatra vonatkozó bizalmas információt az átvevő igazgatóitól vagy vezető munkavállalóitól, meg lehet állapítani, hogy a Bizottság ügyelt arra, hogy ugyanazon személynek az átvevő vezető szerveiben és az átruházó felügyelő szerveiben való jelenléte ne árthasson az átvevő függetlenségének, és ebből következően az érintett piacon fennálló hatékony verseny megőrzésének és fejlődésének sem.
(vö. 152., 155., 158., 159. pont)
16. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 175–177., 182. pont)