T‑52/19. sz. ügy

AH

kontra

Európai Alapítvány az Élet‑ és Munkakörülmények Javításáért

 A Törvényszék ítélete (első tanács), 2021. szeptember 8.

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Személyes adatok hozzáférhetővé tétele – Segítségnyújtás iránti kérelem – A kérelem elutasítása – A sérelmet okozó aktus kibocsátóját megillető hatáskör hiánya – Külső ügyvédi iroda által készített és aláírt aktus – Felelősség – Nem vagyoni kár”

1.      Tisztviselői kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A magát személyes adatok jogellenes hozzáférhetővé tétele sértettjének valló tisztviselő segítségnyújtás iránti kérelem elutasításával szembeni keresete – Elfogadhatóság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

(lásd: 44., 45. pont)

2.      Tisztviselők – Kinevezésre jogosult hatóság – Munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság – Hatáskörök gyakorlása – Külső magánjogi jogalany meghatalmazása segítségnyújtás iránti kérelmet és kártérítési kérelmet elutasító határozatok elkészítésére és aláírására – Megengedhetetlenség

(Személyzeti szabályzat, 2., 90. és 91. cikk)

(lásd: 53–57. pont)

3.      Tisztviselők – Kinevezésre jogosult hatóság – Az említett hatóságot megillető hatáskörök gyakorlására vonatkozó határozat – A közzététel szükségessége

(lásd: 59., 60. pont)

4.      Az Európai Unió ügynökségei – Európai Alapítvány az Élet‑ és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) – Személyi állomány – A nemzeti jog alkalmazhatósága – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk és 90. cikk, (1) bekezdés; az 1111/2005 rendelettel módosított 1365/75 tanácsi rendelet, 17. cikk)

(lásd: 63. pont)

5.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A tisztviselő arra irányuló lehetősége, hogy ügyvéd közreműködését vegye igénybe

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 65. pont)

6.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Elutasító határozat – Alaki feltételek

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 66., 67. pont)

7.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Az alkalmazott személyes adatainak biztonsági hiba következtében történt, nem szándékos, állítólagos hozzáférhetővé tételére vonatkozó vizsgálat megindításának megtagadása – A segítségnyújtási kötelezettség megsértése

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

(lásd: 76., 78., 80. pont)

8.      Tisztviselői kereset – Kártérítési kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – A követelt kár mértékének módosítása – Elfogadhatóság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

(lásd: 87–89. pont)

9.      Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Személyes adatok hozzáférhetővé tétele miatti panaszt követően vizsgálat megindítását megtagadó határozatot megsemmisítő ítélet – A felperesnek az őt ért nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelme – A kérelem idő előtti jellege

(EUMSZ 266. cikk; személyzeti szabályzat, 91. cikk)

(lásd: 101., 102. pont)

Összefoglalás

A felperes, AH szerződéses alkalmazott az Élet‑ és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítványnál (Eurofound), az Európai Unió Dublinban (Írország) székhellyel rendelkező ügynökségénél. 2018 januárjában a felperes felfedezett egy, a Eurofound egyik szerverén található, a személyi állomány számára elérhető adattárat, amely több bizalmas, a Eurofound személyi állományára vonatkozó kimutatást tartalmazott. Az egyik ilyen mappában a felperes panaszának kezelésére vonatkozó dokumentumok szerepeltek, köztük egy elektronikus levél, amelyben az ügynökség személyi állományának két tagja többek között a felperessel szembeni fegyelmi eljárás megindításának lehetőségét fontolgatta.

Felfedezését követően a felperes arra irányuló segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be a Eurofoundhoz, hogy folytasson vizsgálatot többek között a személyes adatainak hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettségszegésekkel kapcsolatban, valamint az ezen kötelezettségszegésekkel okozott nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelmet is benyújtott.

A felperes kérelmét azzal az indokkal utasították el, hogy adatainak hozzáférhetővé tétele nem volt szándékos. Az elutasító határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat) a Eurofound nevében egy írországi külső ügyvédi iroda készítette és írta alá.

A felperes által a megtámadott határozattal szemben a Eurofoundhoz benyújtott panaszt az ugyanezen külső ügyvédi iroda által készített és az iroda egyik ügyvédje mint „a Eurofound törvényes meghatalmazottja” által aláírt határozat szintén elutasította.

A felperes keresete alapján a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatot, és első ízben állást foglal arról, hogy jogszerű‑e külső ügyvédi irodát meghatalmazni az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 24. és 90. cikke értelmében vett határozatok elkészítésére és aláírására.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék mindenekelőtt megállapítja, hogy a hatáskörátruházást illetően az uniós intézmények vagy szerveknek jogában áll, hogy saját szervezetükön belül döntéshozatali szerveik részére szervezési és hatáskör‑átruházási intézkedéseket határozzanak meg, különösen saját személyi állományuk irányítása terén. A személyzeti szabályzat 2. cikke szerint az ilyen hatáskörátruházásnak az érintett intézmény „szervezetén belül” kell történnie, így e hatáskörök főszabály szerint csak a szóban forgó intézménytől függő személyekre ruházhatók át. A személyzeti szabályzat által engedélyezett egyetlen kivétel arra az esetre vonatkozik, amikor egy vagy több intézmény úgy dönt, hogy maguk közül az egyik intézményre vagy egy intézményközi testületre ruházza az említett hatásköröket, amelyek azonban semmi esetre sem terjedhetnek ki a tisztviselők kinevezésére, előléptetésére vagy áthelyezésére vonatkozó döntésekre.

Az aláírási meghatalmazás továbbá az uniós adminisztráció szervezeti egységeinek belső szervezésére vonatkozó intézkedésnek és az Unió hatáskörgyakorlása szokásos eszközének minősül. Ebből következik, hogy aláírási meghatalmazással főszabály szerint kizárólag alkalmazottak és tisztviselők lehetnek jogosultak arra, hogy az adminisztráció nevében és felügyelete alatt világosan meghatározott irányítási vagy igazgatási intézkedéseket hozzanak.

Végül, a meghatalmazás jogszerűségét a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt pert megelőző eljárás céljára tekintettel kell értékelni. Ez utóbbi cél pedig arra irányul, hogy az intézmény és a tisztviselője, illetve alkalmazottja között párbeszéd alakuljon ki a munkaviszonyból esetlegesen felmerülő problémákról, és ezáltal lehetőséget biztosítsanak számukra arra, hogy egyezség útján rendezzék a jogvitát. Következésképpen a pert megelőző szakaszhoz szükséges nyitottság és párbeszéd fenntartása érdekében az intézménynek ezen eljárás egésze alatt a tisztviselő, illetve alkalmazott többletjogosultságokkal rendelkező tárgyalópartnerének kell maradnia.

A Törvényszék a fent hivatkozott elvekre tekintettel megállapítja, hogy bár a Eurofound a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó pert megelőző eljárás keretében igénybe vehette a külső ügyvédi iroda általi tanácsadást, ez a lehetőség azonban nem terjedhet ki arra, hogy a megtámadott határozat elkészítésével és aláírásával az említett ügyvédi irodához hasonló külső magánjogi jogalanyt hatalmazzon meg.

A Törvényszék továbbá emlékeztet arra, hogy a személyzeti szabályzat 24. cikkén alapuló segítségnyújtás iránti kérelem és a tisztviselő által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott kártérítési kérelem elutasítására hatáskörrel rendelkező hatóság meghatározását illetően a Eurofoundra nem vonatkozik az ír jog. Így, még ha a külső ügyvédi iroda nemzeti joga alapján jogosult is lehet egy közigazgatási szerv által hozott határozat elkészítésére és aláírására, ez a szabály akkor sem alkalmazható a személyzeti szabályzat alapján hozott határozatokra.

Másrészt bár igaz, hogy a tisztviselő, illetve meghatalmazott által a személyzeti szabályzat 90. cikke értelmében benyújtott kérelmekre nem vonatkoznak alaki feltételek, mivel a tisztviselők, illetve alkalmazottak ügyvéd közreműködése nélkül is benyújthatnak ilyen kérelmet, ez a rugalmasság nem vonatkozik az intézmény által a kérelem alapján meghozandó alakszerű határozatra, amelynek szövegezése és aláírása nem ruházható át külső magánjogi jogalanyra.

Következésképpen a Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy a megtámadott határozatot hatáskör hiányában hozták meg, amellyel megsértették a személyzeti igazgatással kapcsolatos megfelelő ügyintézés szabályait, és ezért azt meg kell semmisíteni. A hozzáférhetővé tételből eredő nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelmet részben mint megalapozatlant, részben pedig mint idő előtt benyújtottat el kell utasítani.