T‑245/11. sz. ügy
ClientEarth
és
The International Chemical Secretariat
kontra
Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA)
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az ECHA birtokában lévő dokumentumok – Harmadik személytől származó dokumentumok – A hozzáférés iránti kérelem megválaszolására előírt határidő – A hozzáférés megtagadása – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel – Nyomós közérdek – Környezeti információk – Környezetbe való kibocsátás”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. szeptember 23.
1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – Az ügyvéd saját kezű aláírása – Keresetlevél két felperes nevében történő benyújtása – Aláírás, amelyet csak az egyik felperes említése előz meg – Elfogadhatóság – Feltételek
(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 43. cikk, 1. §, első bekezdés, és 44. cikk, 1. §)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltétel – Természetes vagy jogi személyek – Ugyanazon határozattal szemben több felperes által indított kereset – Egyikük kereshetőségi joga – A kereset egészének elfogadhatósága
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – E hatásoknak az aktus lényege alapján való értékelése
(EUMSZ 263. cikk)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Valamely dokumentumhoz való hozzáférés azon okból történő megtagadása, hogy az nem létezik vagy az nincs az érintett intézmény birtokában – Olyan körülmény, amely nem vezethet a rendelet alkalmazhatatlanságához
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk és 8. cikk, (1) és (3) bekezdés)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Valamely intézmény dokumentumokhoz való hozzáférést valamely megerősítő kérelmet követően megtagadó határozata – Bennfoglaltság – Feltételek
(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Fogalom – Kereset, amelyből a felperesnek előnye származhat – Érdek, amelynek a bírósági határozat meghozataláig fenn kell állnia
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
7. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely uniós ügynökség dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata elleni kereset – A kért információknak az eljárás folyamán történő hozzáférhetővé tétele az ügynökség honlapján – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés)
8. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A hozzáférés iránti kérelem megválaszolására előírt határidő – Túllépés – Hallgatólagos elutasító határozat – Az érintett intézmény hozzáférés iránti kérelem határidőn túli megválaszolására vonatkozó hatáskörének fennmaradása – Meghosszabbító határozat – A határidő túllépésének következményei
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) és (2) bekezdés)
9. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Szigorú értelmezés és alkalmazás
(EUMSZ 15. cikk, (3) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (4) és (11) preambulumbekezdés, és 1. és 4. cikk)
10. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – A regisztrált anyagokra vonatkozó bizonyos információk interneten való közzététele – A regisztrálók neve és elérhetőségei – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) azon lehetősége, hogy ne közöljön információkat az érintett személyek által benyújtott bizalmas kezelés iránti kérelem hiányában – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés, és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, a) pont, xi. alpont, 118. cikk, (2) bekezdés, d) pont, és 119. cikk (2) bekezdés, d) pont)
11. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Feltételek – Ezen eljárás konkrét, tényleges és súlyos sérelme – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 119. cikk, (2) bekezdés)
12. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – A hozzáférés iránti kérelem által okozott munkateher mértéke – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés)
13. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Korlátok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés)
14. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés – A gyártott vagy a forgalomba hozott anyag pontos mennyiségére vonatkozó információk közzétételének megtagadása melletti vélelem – Az ECHA annak bizonyítására vonatkozó kötelezettsége, hogy közzététel esetén sérülnek az érintett személyek kereskedelmi érdekei – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 118. cikk, (2) bekezdés, c) pont)
15. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – Az 1367/2006 rendeletnek mint az 1049/2001 rendelethez képest különös szabálynak az alkalmazása – Hatás – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Terjedelem – Kereskedelmi érdekek védelme – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, 2. cikk, első, második és harmadik francia bekezdés, 3. és 5. cikk, és 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)
16. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló közérdek – Fogalom
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, és 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)
17. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló közérdek – Az átláthatóság elvére való hivatkozás – Az adott üggyel kapcsolatban álló különleges megfontolások előadásának szükségessége
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, és 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)
18. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információk – Fogalom – A vegyi anyagok gyártott vagy forgalomba hozott mennyiségére vonatkozó információ – Kizártság
(1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, d) pont, ii. alpont, és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, 15. pont)
19. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Harmadik személyektől származó dokumentumok – Az érintett harmadik személyekkel való előzetes egyeztetés kötelezettsége – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés)
20. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Meghatározott személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem – A kötelezettség kizártsága – Az 1907/2006 rendelet alapján gyártott vagy forgalomba hozott vegyi anyag pontos mennyiségére vonatkozó információk – Feltételek
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés, és (6) bekezdés, és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 118. cikk, (2) bekezdés, c) pont)
21. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Előterjesztett jogalap kiterjesztése – Elfogadhatóság – Hasonló megoldás a valamely jogalap alátámasztására felhozott kifogások esetében – Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésére alapított jogalap alátámasztására felhozott, az arányosság elvének megsértésére alapított kifogás – Elfogadhatóság
(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)
22. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – A regisztrált anyagokra vonatkozó bizonyos információk interneten való közzététele – Az anyagok mennyiségeinek össztartománya – Harmadik személy azon lehetősége, hogy az Európai Vegyianyag‑ügynökséget (ECHA) a még meg nem állapított tartományok közlésére kötelezze az 1049/2001 rendelet szerinti hozzáférés iránti kérelem benyújtásával – Hiány
(Aarhusi Egyezmény, 4. cikk (3) bekezdés, a) pont; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 4. cikk (4) bekezdés, 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, első bekezdés, 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 118. cikk, (1) bekezdés, és 119. cikk, (2) bekezdés, b) pont)
23. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Absztrakt hivatkozás – Elfogadhatatlanság
(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont)
1. A Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikke 1. §‑ának első bekezdése alapján a fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni. Olyan keresetet illetően, amelyet két felperes nevében fogalmazott meg és nyújtott be valamely ügyvéd, az, hogy a keresetlevél utolsó oldalán a „benyújtotta” és „javára” megjegyzés a felperesek közül csak egyre hivatkozva szerepel, nem gyengíti azt a következtetést, hogy e keresetlevél megfelel mind az említett rendelkezésnek, mind az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának. Egyrészt ugyanis az uniós jog egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy az ilyen megjegyzések kötelezőek lennének, és hogy az ügyvédnek a keresetlevél utolsó oldalán az aláírás felett pontosítania kellene az érintett felpereseket. Másrészt tekintettel arra, hogy mindegyik felperes megfelelő felhatalmazást adott a keresetlevelet aláíró ügyvéd általi képviseletre, nem tartható fenn ésszerűen, hogy az ügyvéd aláírása felett és alatt kizárólag az egyik felperes említése ezen egyetlen felperesre korlátozza az uniós bíróság előtti képviseletét.
(vö. 84., 88–92. pont)
2. Amennyiben egy és ugyanazon kérelemről van szó, és valamelyik felperes rendelkezik kereshetőségi joggal, nem szükséges vizsgálni a többi felperes kereshetőségi jogát, kivéve ha pergazdaságossági megfontolások azt igazolják.
(vö. 97. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 101–104. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 105., 106. pont)
5. Amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja, a megerősítő kérelem elutasítása főszabály szerint megsemmisítés iránti kereset tárgya lehet. E tekintetben bár kétségtelen, hogy nem minden, általános információkérelemre adott válasz minősül mindenképpen olyan határozatnak, amely megnyitja az utat a megsemmisítés iránti keresethez, nem ez a helyzet jól meghatározott információkra vonatkozó kérelem esetén, amely kérelemre adott válaszában valamely uniós ügynökség nem általános információk egyszerű közlésére szorítkozott, hanem az információkérelmet elutasító határozatot fogadott el. Azon kérdéstől függetlenül, hogy az említett ügynökség különösen az 1049/2001 rendelet alapján köteles volt‑e, vagy sem, hozzáférést adni az említett információkhoz, mindenképpen nemleges határozatról van szó, amely joghatások kiváltását célozza, és ezért keresettel megtámadható.
(vö. 107., 109., 110. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 114., 115. pont)
7. Olyan keresetet illetően, amelyet azzal szemben nyújtottak be, hogy valamely uniós ügynökség megtagadta olyan információk nyilvánosságra hozatalát, amelyekhez a hozzáférést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján kérték, ha a kért információkat a kereset benyújtását követően hozzáférhetővé tették az ügynökség honlapján, meg kell állapítani, hogy a jogvita okafogyottá vált, a felperes elveszítette az eljáráshoz fűződő érdekét, így arról már nem kell határozni. Ebből a szempontból a felperes kérelme ezen információk vonatkozásában tehát teljesítettnek tekinthető. A megtámadott határozat azon részének megsemmisítése, amely megtagadja a hozzáférést az említett információkhoz, ennélfogva semmilyen előnnyel nem járna számára.
(vö. 119., 120. pont)
8. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikkében előírt határidő lejárta nem eredményezi az intézmény kifejezett határozat meghozatalára vonatkozó jogkörének megszűnését. E tekintetben a jogalkotó az említett rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt határidő túllépésének következményeiről ugyanezen rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy a határidő intézmény általi elmulasztása bírósági eljárás indítására jogosít fel. A válaszadási határidő túllépése azonban nem eredményezheti a megerősítő kérelemről szóló határozat olyan jogellenességét, amely igazolja annak megsemmisítését. Ugyanez érvényes akkor is, amikor a meghosszabbító határozat jogszerűségét vagy érvényességét vitatják. Ugyanis a meghosszabbító határozatnak akár az érvénytelensége is legfeljebb annak megállapítását teszi lehetővé, hogy a megerősítő kérelem megválaszolására nyitva álló határidőt nem hosszabbították meg, és hogy következésképpen a megtámadott határozatot a határidőn túl fogadták el, ami azonban nem befolyásolja annak jogszerűségét.
(vö. 130–132., 136. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 145., 146., 202. pont)
10. Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) által regisztrált vegyi anyagok gyártói és importőrei nevéhez és elérhetőségeihez való hozzáférés iránti kérelmet illetően az ECHA nem alapíthat hozzáférést megtagadó határozatot a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 118. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezett, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére, mivel az említett nevek és elérhetőségek olyan információk, amelyek az 1907/2007 rendelet 119. cikke (2) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartoznak. Márpedig az említett 119. cikk (2) bekezdése – az 1907/2006 rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontja szerinti bizalmas kezelés iránti kérelem kivételével – előírja a biztonsági adatlapon szereplő valamennyi információ interneten való közzétételét.
Feltételezve ugyanis egyrészt azt, hogy az interneten való közzétételnek az 1907/2006 rendelet 119. cikkével bevezetett rendszere kimerítő, az 1907/2006 rendelet 118. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezett 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdését nem lehetne alkalmazni az említett rendelet 119. cikkében érintett információkra, következésképpen nem igazolható a regisztrálók nevére és elérhetőségeire vonatkozó információkhoz való hozzáférés megtagadása. Feltételezve másrészt azt, hogy az említett 119. cikkben foglalt rendszer főszabály szerint nem zárja ki teljesen a dokumentumokhoz való hozzáférésnek az 1907/2006 rendelet 118. cikkében és az 1049/2001 rendeletben foglalt rendszerét, az 1907/2006 rendelet 119. cikke (2) bekezdésének d) pontja mindenképpen előírja, hogy a regisztrálók nevéhez és elérhetőségeihez hasonló információkat hozzáférhetővé kell tenni az interneten, kivéve ha az ECHA helyt ad a bizalmas kezelés iránti kérelemnek. Következésképpen az ECHA ilyen kérelem hiányában nem indokolhatja a kért információk bármely hozzáférhetővé tételének megtagadását az 1907/2006 rendelet 118. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt jogi vélelemmel, úgy ítélve meg, hogy a hozzáférhetővé tétel sértheti az érintett személy kereskedelmi érdekeinek védelmét. Az 1907/2006 rendelet 118. cikkében foglalt jogi vélelem ugyanis nem igazolhatja azt, hogy valamely információt főszabály szerint ne tegyenek hozzáférhetővé, míg egy különös rendelkezés, nevezetesen az 1907/2006 rendelet 119. cikke (2) bekezdésének d) pontja megköveteli, hogy ezen információt főszabály szerint hozzáférhetővé kell tenni.
(vö. 151–153. pont)
11. A döntéshozatali eljárásnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti védelmére vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférési jog alóli kivétel alkalmazása megköveteli annak bizonyítását, hogy a szóban forgó hozzáférés konkrétan sértheti a kivétel által védett érdeket, és hogy ezen érdek sérelmének kockázata ésszerűen előrelátható, és nem pusztán hipotetikus. Ezenfelül az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésében foglalt kivétel alkalmazásához a döntéshozatali eljárást fenyegető veszélynek súlyosnak kell lennie. Ez különösen akkor áll fenn, ha az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele jelentős hatást gyakorol a döntéshozatali eljárásra. Márpedig a súlyosság értékelése az adott ügy valamennyi körülményétől függ, különösen a döntéshozatali eljárásra gyakorolt azon negatív hatásoktól, melyekre az intézmény az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tételét érintően hivatkozik.
Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) által regisztrált vegyi anyagok gyártói és importőrei nevéhez és elérhetőségeihez való hozzáférés iránti kérelmet illetően a regisztrálók neve nem az ECHA döntéshozatali eljárására vonatkozó információ, hanem inkább az említett eljárásból származó határozatban érintett információnak minősül. A kért információkhoz való hozzáférés nem akadályozhatja meg az ECHA‑t abban, hogy az információk interneten való hozzáférhetővé tételére vonatkozó, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 119. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségek végrehajtása érdekében meghozandó intézkedésekről határozzon. Hasonlóképpen az 1907/2006 rendelet szerinti eljárások megkerülésének állítólagos veszélye nem a döntéshozatali eljárást, hanem inkább a kért információk esetleges hozzáférhetővé tételének következményeit érintik. Márpedig csak a döntéshozatali eljárás szerepel az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében szereplő megtagadási indokként.
(vö. 156., 157., 160., 162. pont)
12. A dokumentumokhoz való hozzáférési jog alóli, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti kivétel kizárólag a döntéshozatali eljárás védelmére irányul, és nem az érintett intézményekre háruló túlzott munkateher elkerülésére.
(vö. 161. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 168–172., 231. pont)
14. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 118. cikke (2) bekezdésének c) pontja azon általános vélelmet tartalmazza, mely szerint a gyártott vagy a forgalomba hozott anyagok pontos mennyiségére vonatkozó információ főszabály szerint sérti az érintett személy kereskedelmi érdekeinek védelmét. Amennyiben az e rendelkezés szerinti jogi vélelem alkalmazandó, az érintett hatóság megállapíthatja, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené az érintett személy kereskedelmi érdekeinek védelmét, anélkül hogy köteles lenne minden egyes olyan dokumentum tartalmát konkrétan megvizsgálni, amelynek hozzáférhetővé tételét kérték. E jogi vélelem miatt, és olyan konkrét elemek hiányában, amelyek azt megkérdőjelezhetnék, az Európai Vegyianyag‑ügynökség nem köteles bizonyítani, hogy a pontos mennyiség hozzáférhetővé tétele mennyiben sértené az érintett személyek kereskedelmi érdekeit.
E következtetést nem vonja kétségbe az, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem kezeléséhez szükséges vizsgálatnak főszabály szerint konkrét és egyedi jellegűnek kell lennie. Ezen elv alól ugyanis vannak kivételek, különösen azon általános vélelem fennállása esetén, mely szerint a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tétele sértené az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő kivételek által védett valamely érdeket. Ez annál is inkább igaz, amikor az ilyen vélelem kifejezetten szerepel valamely jogszabályi rendelkezésben, nevezetesen az 1907/2006 rendelet 118. cikke (2) bekezdésének c) pontjában.
(vö. 174., 176., 177. pont)
15. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében szereplő kivételekre vonatkozóan állít fel szabályt. Ugyanezen (1) bekezdés második mondata nem pusztán az egyéb kivételeket, hanem az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szabályozott egyéb kivételeket említi. E rendelkezés tehát vonatkozik e 4. cikk (1) bekezdésében, (2) bekezdésének második francia bekezdésében, valamint a (3) és (5) bekezdésében foglalt kivételekre. Mivel a kereskedelmi érdekek védelme az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének hatálya alá tartozik, amelyre az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata vonatkozik, az nem tartozik az ezen 6. cikk (1) bekezdésének második mondatában szereplő egyéb kivételek fogalma alá.
(vö. 187. pont)
16. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második mondata a közzétételhez fűződő közérdekre vonatkozik, és nem az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó része szerinti nyomós közérdekre. Az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második mondatából tehát nem következik, hogy a környezeti információk hozzáférhetővé tételéhez mindig nyomós közérdek fűződik.
(vö. 189. pont)
17. Igaz ugyan, hogy a valamely dokumentum hozzáférhetővé tételének igazolására alkalmas nyomós közérdeknek nem kell szükségszerűen elkülönülnie az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletet átható elvektől, mindazonáltal pusztán általános megfontolások alapján nem lehet megállapítani, hogy az átláthatóság elve olyan különös jelentőséggel bír, amely esetleg megelőzheti a kérdéses dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását igazoló okokat, és hogy a kérelmező feladata, hogy konkrétan hivatkozzon az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdeket megalapozó körülményekre.
Következésképpen a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek nem fakad pusztán abból, hogy a szóban forgó információk környezeti információknak minősülnek. Tehát a bizonyos gyártott vagy forgalomba hozott veszélyes anyagok pontos mennyiségére vonatkozó környezeti információk iránti kérelmet illetően a kérelmező nem hivatkozhat általánosságban az 1049/2001 rendelettel összefüggésben értelmezett, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendeletet átható elvekre, anélkül hogy egyetlen olyan érvre is hivatkozna, amely bizonyítaná, hogy az anyagok pontos mennyisége tekintetében az átláthatóság – amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban – elvére való hivatkozás az adott ügy sajátos körülményei között különös jelentőséggel bír.
(vö. 193., 194., 196. pont)
18. Habár a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet nem tartalmazza a környezetbe való kibocsátás kifejezett fogalmát, e rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontja ii. alpontjának szövegére tekintettel levonható azon következtetés, hogy kizárólag a környezetbe történő azon kijuttatás minősülhet kibocsátásnak, amely ténylegesen vagy várhatóan hatással van a környezet elemeire. Tehát valamely anyag puszta gyártása vagy forgalomba hozatala nem tekinthető ezen anyag környezetbe való kiengedésének, ily módon a gyártott vagy forgalmazott mennyiségre vonatkozó információ sem minősülhet a környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információnak.
E következetést nem vonja kétségbe azon érvelés, mely szerint az olyan anyag, amelyet forgalomba hoztak, mindenképpen reakcióba lép a környezettel és az emberekkel, ily módon a forgalomba hozatal már környezetbe való kibocsátásnak minősül. Legelőször is az emberi egészséggel vagy biztonsággal való kapcsolatba lépés nem elegendő a környezetbe való kibocsátás fennállásának megállapításához, amely kibocsátás ténylegesen vagy várhatóan hatással van a környezet elemeire. E tekintetben noha igaz, hogy valamely anyag kibocsátásának elvont kockázata a gyártásától kezdve fennáll és hogy kétségtelenül nem kizárt, hogy ezen kockázat az anyag forgalomba hozatalával növekedjen, pusztán annak kockázata, hogy valamely anyagot kibocsáthatnak a környezetbe, nem igazolja a gyártott vagy a forgalomba hozott anyag mennyiségének környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információkénti minősítését.
Ezenkívül vannak olyan anyagok, nevezetesen különösen a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 3. cikkének 15. pontja szerinti intermedierek, amelyeket – ha a rendeltetésük szerint használnak fel – nem bocsátanak ki a környezetbe. Bár az intermedierektől eltérő minden anyag életciklusának valamely időpontjában kiengedhető a környezetbe, ez mindazonáltal nem jelenti azt, hogy ezen anyagokra vonatkozóan a gyártott vagy forgalomba hozott mennyiség olyan információnak tekinthető, mint amely a környezetbe való kiengedésre vonatkozik, és ténylegesen vagy várhatóan hatással van a környezet elemeire.
(vö. 205., 206., 208–213. pont)
19. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 222., 223. pont)
20. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének szövegéből következik, hogy ha a hozzáférési jog alóli kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részeit közzéteszik. Az arányosság elve ezenfelül megköveteli, hogy az eltérések ne haladják meg a kitűzött cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket. E tekintetben az említett rendelet 4. cikkének (6) bekezdése minden egyes dokumentum tartalmának konkrét és egyenkénti vizsgálatát feltételezi. Csak minden egyes dokumentum ilyen vizsgálata teheti lehetővé ugyanis az intézmény számára annak értékelését, hogy lehetséges‑e a kérelmező számára részleges hozzáférést biztosítani. Elégtelennek bizonyul az olyan értékelés, amely a dokumentumok kategóriái, és nem a dokumentumokban foglalt konkrét információelemek szerint történik, mivel az intézmény által lefolytatandó vizsgálatnak lehetővé kell tennie számára annak konkrét értékelését, hogy a hivatkozott kivétel valóban alkalmazható‑e az említett dokumentumokban foglalt információk összességére.
A bizonyos gyártott vagy forgalomba hozott anyagok pontos mennyiségére vonatkozó információk iránti kérelmet illetően az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) nem köteles az esetenkénti vizsgálat lefolytatására, amennyiben a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 118. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt jogi vélelem, amely szerint a pontos mennyiség hozzáférhetővé tétele sérti az érintett személyek kereskedelmi érdekeinek védelmét, kiterjed minden szóban forgó anyagra. Ezenkívül a kérelmező nem hivatkozott sem az anyagok összessége, sem pedig egyes anyagok vonatkozásában olyan bizonyítékokra, amelyek alkalmasak lennének a jogi vélelem megdöntésére, és olyan nyomós közérdek fennállását sem igazolta, amely legalább az anyagok egy része tekintetében igazolná a kért információk hozzáférhetővé tételét. Ezért az ECHA tekintheti úgy, hogy az összes szóban forgó anyag pontos mennyiségére vonatkozó információra kiterjed az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt kivétel. Egyébiránt az említett 118. cikk (2) bekezdésének c) pontja nem lépi túl a kitűzött cél, vagyis a kereskedelmi érdekek védelmének elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket.
(vö. 229., 230., 232., 239. pont)
21. A Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑a c) pontjának és 48. cikke 2. §‑ának rendelkezései értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését, és az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel. Mindemellett elfogadhatónak kell tekinteni azt a jogalapot, amely a keresetlevélben korábban közvetlenül vagy közvetve már előadott jogalap kibővítése, és azzal szoros összefüggésben van. Valamely jogalap alátámasztása érdekében emelt kifogás esetében hasonló megoldást kell alkalmazni.
Következésképpen elfogadható az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésére alapított jogalap alátámasztására dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat elleni kereset keretében felhozott, az arányosság elvének megsértésére alapított kifogás. Az említett rendelkezés célja ugyanis ezen elv tiszteletben tartásának előmozdítása, lehetővé téve a részleges hozzáférhetővé tételt, ha kizárólag a kért dokumentum egy részét érinti a hozzáférés joga alóli kivétel, annak érdekében, hogy ne haladják meg a kitűzött cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket. Ezzel összefüggésben a felperesnek az arányosság elvére való hivatkozása nem új jogalapnak minősül, hanem olyan kifogásnak, amely pontosítja az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megsértésére alapított jogalapot.
(vö. 235–237. pont)
22. Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) azon kötelezettségét illetően, hogy a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006 rendelet 119. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően közzétegye azon összmennyiségi tartományt, amelyre az anyagot regisztrálták, az említett rendelet nem a dokumentumokhoz való hozzáférés jogával kapcsolatban írja elő e kötelezettséget, amely jog az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1907/2006 rendelet 118. cikkének (1) bekezdésében szerepel. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem útján nem lehet tehát előírni az interneten való közzétételre vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartását. Ebből a szempontból tekintve a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem nem kötelezheti az ECHA‑t arra, hogy bizonyos adatokat állítson elő, amelyek nem léteznek, még ha ezen adatok közzétételét elő is írja az 1907/2006 rendelet 119. cikke. Ennélfogva az ECHA jogosult a bizonyos anyagok összmennyiségi tartományához való hozzáférés iránti kérelem azzal az indokkal történő elutasítására, hogy nem rendelkezik a kért információkkal. Mivel nem köteles harmadik személyekkel egyeztetni olyan információkról, amelyek nincsenek a birtokában, nem róható fel az ECHA‑nak, hogy megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (4) bekezdését.
Egyébiránt az Aarhusi Egyezmény 4. cikke (3) bekezdésének a) pontja kifejezetten előírja, hogy a környezetre vonatkozó információk iránti kérelem megtagadható, ha azon hatóság, amelyhez a kérelmet címezték, nincs a kért információk birtokában. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 3. cikkének első bekezdése értelmében az 1049/2001 rendeletet alkalmazni kell a közösségi intézmények és szervek birtokában levő környezeti információhoz való hozzáférés iránti bármely kérelemre, amiből levonható az a következtetés, hogy e hivatkozás csak a létező és az érintett intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Ennélfogva akár feltételezve azt, hogy az összmennyiségi tartományok környezeti információknak minősülnek, e körülmény nem kérdőjelezheti meg az ezen információkhoz való hozzáférés iránti kérelem elutasításának jogszerűségét.
(vö. 252., 253., 259. pont)
23. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 256. pont)