A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2015. június 3.

T‑658/13. P. sz. ügy

BP

kontra

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

„Fellebbezés – Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – Az Európai Alapjogi Ügynökség személyi állománya – Határozott időre szóló szerződés határozatlan időre való meghosszabbításának elmaradása – Meghallgatáshoz való jog – A szerződés lejártáig valamely másik szervezeti egységhez történő újrabeosztás – A tények értékelése – A bizonyítékok elferdítése – Indokolási kötelezettség”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) 2013. szeptember 30‑i BP kontra FRA ítélete (F‑38/12, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:138) ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) 2013. szeptember 30‑i BP kontra FRA ítéletét (F‑38/12, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:138) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az elutasította az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2012. február 27‑i levelében szereplő, BP szerződéses alkalmazotti munkaszerződésének meghosszabbítását mellőző határozatának megsemmisítése iránti keresetet. A Törvényszék megsemmisíti az FRA 2012. február 27‑i levelében szereplő, BP szerződéses alkalmazotti munkaszerződésének meghosszabbítását mellőző határozatát. A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. BP és az FRA maga viseli mind a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban, mind a jelen eljárásban felmerült költségeit.

Összefoglaló

Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbításának elmaradása – A határozat anélkül történő elfogadása, hogy előzetesen lehetőséget biztosítanának az érintett számára, hogy az adminisztráció rendelkezésére álló valamennyi tényről kifejthesse az álláspontját – A meghallgatáshoz való jog megsértése

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 85. cikk, (1) bekezdés; 168/2007 tanácsi rendelet, 24. cikk, (1) bekezdés)

Az uniós jog alapelvei közé tartozik a védelemhez való jog minden olyan eljárásban történő tiszteletben tartása, amely valamely személlyel szemben indult, és e személynek sérelmet okozó aktushoz vezethet, és ezt a jogot még a szóban forgó eljárásra vonatkozó szabályozás teljes hiánya esetén is biztosítani kell. A védelemhez való jog ezen elvének tiszteletben tartása különösen fontos, amikor a szerződéses alkalmazott munkaszerződése meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozatot a kapcsolatokban jelentkező nehézségek fennállása esetén hozzák.

Ugyanis, mivel ez az elv előírja, hogy az érintett személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelően kifejthesse az álláspontját azon tényekkel kapcsolatban, amelyeket a meghozandó aktusban e személy terhére lehet megállapítani, a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozatot csak azután lehet elfogadni, hogy az érintettnek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kinevezésre jogosult hatóság által kezdeményezett írásbeli vagy szóbeli eljárás keretében megfelelően ismertethesse a határozattervezettel kapcsolatos álláspontját, amit e hatóságnak kell bizonyítania. Ezzel összefüggésben az érintettnek módjában kell állnia, hogy az említett hatóság rendelkezésére álló valamennyi tény teljes ismeretében, és különösen a felettesének a meghosszabbításra vonatkozó és az említett hatóságnak adott vélemény tartalmáról kifejthesse az álláspontját. Márpedig, még ha az említett vélemény előkészítő aktusnak minősül is, és így az nem okozhat sérelmet, ez nem zárja ki azt, hogy – éppen azért, mert előkészítő aktusnak minősül – azon aktusok közé tartozónak legyen tekinthető, amelyek alapján a kinevezésre jogosult hatóság elfogadja a munkaszerződés meghosszabbításának elmaradásáról szóló határozatát, és így e hatóság álláspontjának elfogadása előtt köteles meghallgatni az érintettet az e véleményben szereplő észrevételeivel kapcsolatban.

(lásd az 51., 52., 56., 57. és 61. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1996. október 24‑i Bizottság kontra Lisrestal és társai ítélet, C‑32/95 P, EBHT, EU:C:1996:402, 21. pont; 2006. november 9‑i Bizottság kontra De Bry ítélet, C‑344/05 P, EBHT, EU:C:2006:710, 37. és 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2007. december 6‑i Marcuccio kontra Bizottság ítélet, C‑59/06 P, EBHT‑KSZ, EU:C:2007:756, 46. és 47. pont.

Törvényszék 2002. július 9‑i Aimone kontra Bíróság ítélet, T‑70/01, EBHT‑KSZ, EU:T:2002:178, 36. pont.