A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2014. július 16.(*)
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Lengyel nyelvre történő fordítási szolgáltatások nyújtása – A felperest a nyertes ajánlattevők listáján az első helyre rangsoroló határozatot módosító határozat – A fő keretszerződés másik ajánlattevő részére való odaítélése – Újraértékelés iránti kérelem – Határidő – Az eljárás felfüggesztése – Átláthatóság – Egyenlő bánásmód”
A T‑48/12. sz. ügyben,
a Euroscript – Polska Sp. z o.o. (székhelye: Krakkó [Lengyelország], képviseli: J.‑F. Steichen ügyvéd)
felperesnek
az Európai Parlament (képviselik: L. Darie és P. Biström, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az elsődlegesen a Parlament 2011. december 9‑i, a lengyel nyelvre történő fordítási szolgáltatásokra irányuló, PL/2011/EU közbeszerzési eljárás keretében (HL 2011/S 56–090361) a felperest a nyertes ajánlattevők listáján az első helyre rangsoroló és a főszerződést a részére odaítélő, 2011. október 18‑i határozatát módosító határozatának megsemmisítése, másodlagosan e közbeszerzési eljárás megsemmisítése iránti kérelem tárgyában
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács),
tagjai: S. Frimodt Nielsen elnök, F. Dehousse és A. M. Collins (előadó) bírák,
hivatalvezető: C. Kristensen tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. január 30‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
1 Az Európai Parlament szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseinek odaítélésére az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; a továbbiakban: költségvetési rendelet) Első része V. címének rendelkezéseit, valamint a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23‑i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o.; a továbbiakban: végrehajtási rendelet) Első része V. címének rendelkezéseit kell alkalmazni az alapügy tényállásának időpontjában hatályos változatukban.
A költségvetési rendelet
2 A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon pályázókat [helyesen: részvételre jelentkezőket] vagy ajánlattevőket, akiknek az ajánlatát vagy pályázatát [helyesen: akiknek a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát] elutasították, és a sikeres pályázat [helyesen: nyertes ajánlat] jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek a pályázata [helyesen: az ajánlata] elfogadható, és akik ezt írásban kérik.
Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz‑ vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.”
3 A költségvetési rendelet 103. cikkében az alábbiak szerepelnek:
„Amennyiben a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények felfüggesztik az eljárást, és meghozhatják az általuk szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését is.
Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények – az eljárás szakaszának függvényében – eltekinthetnek a szerződés megkötésétől, felfüggeszthetik a szerződés teljesítését vagy – adott esetben – felbonthatják a szerződést.
[…]”
A végrehajtási rendelet
4 A végrehajtási rendelet 149. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a pályázókat [helyesen: részvételre jelentkezőket] és az ajánlattevőket a szerződés, a keretszerződés vagy egy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétel odaítéléséről [helyesen: a szerződés vagy a keretszerződés odaítéléséről, illetve a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételről], beleértve az indoklást, amelynek alapján úgy döntöttek, hogy nem kötnek szerződést vagy keretszerződést, illetve nem hoznak létre dinamikus beszerzési rendszert, amellyel kapcsolatban versenyeztetés történt, valamint [helyesen: vagy] amelynek alapján úgy döntöttek, hogy újrakezdik az eljárást.
(2) Az ajánlatkérő az írásos kérelem kézhezvételét követő legfeljebb tizenöt naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében előírt információt.
(3) A közösségi intézmények által saját számlájukra odaítélt szerződések esetében, amelyek értéke a 158. cikkben megállapított küszöbökkel egyenlő vagy azok felett van, és nincsenek kizárva a 2004/08/EK irányelv hatálya alól, az ajánlatkérő valamennyi sikertelen ajánlattevőt vagy pályázót [helyesen: részvételre jelentkezőt] egy időben és egyesével, postai úton, faxon vagy e‑mailben tájékoztat arról, hogy pályázatukat vagy ajánlatukat [helyesen: ajánlatát vagy részvételi jelentkezését] elutasították a következő szakaszok valamelyikében
a) a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében röviddel azután, hogy döntöttek a kizárási és válogatási feltételek [helyesen: kizárási és kiválasztási szempontok] alapján és az odaítélésről szóló határozat előtt;
b) az odaítélésről és az ajánlatok elutasításáról szóló határozatok esetében a lehető leghamarabb, de legkésőbb az odaítélésről szóló döntést követő héten.
Az ajánlatkérő valamennyi esetben feltünteti az ajánlat vagy pályázat [helyesen: részvételi jelentkezés] elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.
A sikertelen ajánlattevők vagy pályázók [helyesen: részvételre jelentkezők] elutasításáról történő értesítéssel egyidejűleg, értesítik a nyertes ajánlattevőt az odaítélési döntésről, annak pontosításával, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent kötelezettségvállalást az érintett ajánlatkérő részéről.
A sikertelen ajánlattevők vagy pályázók [helyesen: részvételre jelentkezők] írásbeli, levél, fax vagy elektronikus üzenet [helyesen: e‑mail] formájában továbbított kérésre további tájékoztatást kaphatnak az elutasítás okairól, valamint valamennyi elfogadható ajánlatot benyújtott ajánlattevő tájékoztatást kaphat a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről [helyesen: viszonylagos előnyeiről], valamint a nyertes ajánlattevő nevéről, a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül. Az ajánlatkérők a kérelem kézhezvételétől számított maximum tizenöt naptári napos határidőn belül válaszolnak.”
5 A végrehajtási rendelet 153. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A költségvetési rendelet 103. cikke értelmében a szerződés felfüggesztésre kerül annak ellenőrzésére, hogy a feltételezett jelentős hibák, szabálytalanságok vagy csalások valóban megtörténtek‑e. Ha nem nyernek megerősítést, a szerződés teljesítése a lehető leghamarabb folytatódik.
(2) Jelentős hibának vagy szabálytalanságnak egy szerződés vagy jogi előírás rendelkezéseinek olyan cselekedetből vagy mulasztásból eredő megsértése minősül, amely veszteséget okoz vagy okozhat a Közösség költségvetésének.”
6 A végrehajtási rendelet 158a. cikkének (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„Az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződést vagy a keretszerződést a sikeres ajánlattevővel csak a következő időpontoktól számított 14 naptári nap elteltével írhatja alá.
Ezt az időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:
a) az odaítélési határozatok és az elutasító határozatok egyidejű feladását [helyesen: közlését] követő nap;
b) amennyiben a szerződést vagy keretszerződést tárgyalásos eljárással, hirdetmény előzetes közzététele nélkül ítélték oda, a 118. cikkben említett, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.
Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők vagy pályázók [helyesen: részvételre jelentkezők] kérelmei vagy megjegyzései, vagy bármely hozzá eljutott vonatkozó információ indokolja. A kérelmeket, megjegyzéseket vagy az információt az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül kell megkapni. Felfüggesztés esetén valamennyi pályázót [helyesen: részvételre jelentkezőt] vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.
A (2) bekezdésben előírt esetek kivételével az (1) bekezdésben megállapított határidő lejárta előtt aláírt bármely szerződést semmisnek kell tekinteni.”
A közbeszerzési eljárás
7 A PL/2011/EU közbeszerzési eljárás (a továbbiakban: közbeszerzési eljárás) tárgya fordítási szolgáltatásnyújtás volt angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvből lengyel nyelvre a Parlament, az Európai Unió Számvevőszéke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Unió Régiók Bizottsága részére. A közbeszerzés egyfelől ajánlattételi felhívásból, másfelől dokumentációból állt.
8 A dokumentáció 23. pontja – amely a költségvetési rendelet 93. és 94. cikkére utal vissza – meghatározza a jelen közbeszerzési eljárás kizárási szempontjait.
9 A dokumentáció 24. pontja szerint azon ajánlattevőnek, akinek odaítélik a szerződést, a szerződés ideiglenes odaítéléséről szóló értesítéstől számítva tíz munkanap áll rendelkezésére annak bizonyítására, hogy nem vonatkoznak rá a dokumentáció 23. pontjában említett helyzetek.
10 A dokumentáció „A szerződés odaítélése” című 26.3 pontja a következőképpen rendelkezik:
„A szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek ítélik oda, az odaítélés szempontjai – azaz a minőség–ár aránya – szerint értékelve.
[…]
Legfeljebb öt nyertes ajánlattevőt tartalmazó listát állítanak össze, és a főszerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek ítélik oda.”
11 A dokumentáció „Az eredmények közlése” című 27. pontja így rendelkezik:
„Az ajánlatkérő tértivevénnyel ellátott levélben és e‑mailben vagy faxon értesít egy időben és egyesével minden elutasított ajánlattevőt arról, hogy az ajánlata nem volt sikeres. Az ajánlatkérő minden esetben megjelöli az ajánlat elutasításának indokait, valamint az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket.
Az ajánlatkérő az elutasításokról való értesítéssel egyidejűleg közli az odaítélésről szóló határozatot a nyertes ajánlattevővel, megjelölve, hogy az nem minősül kötelezettségvállalásnak az ajánlatkérő részéről. A szerződést az elutasításról, illetve az odaítélésről szóló határozatok egyidejű közlését követő naptól számított tizennégy naptári nap eltelte előtt nem lehet aláírni. Mindenesetre az odaítélésről szóló határozat csupán akkor lesz végleges, ha a nyertes ajánlattevő bemutatta a jelen dokumentáció 23. pontjában említett kizárási szempontokra vonatkozóan kért bizonyítékokat, és ha az ajánlatkérő azokat elfogadta. Az ilyen elfogadást mindig írásban kell közölni, és az lehetővé teszi a nyertes ajánlattevő számára, hogy a tizennégy naptári nap elteltét követően aláírja a szerződést.
A tizennégy naptári napos időszak lejárta előtt aláírt bármely szerződés semmis.
Minden elutasított ajánlattevő írásbeli, levél, fax vagy e‑mail formájában továbbított kérésre további tájékoztatást kaphat ajánlata elutasításának okairól. Kizárólag az elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevők kérhetnek tájékoztatást a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről. Azon ajánlattevőknek az ajánlatai tekintendők elfogadhatónak, akik nincsenek kizárva és megfelelnek a kiválasztási szempontoknak. Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz‑ vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.”
12 A dokumentáció „Az eljárás felfüggesztése” című 28. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
„Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szervezeti egységek az eredmények közlése után, illetve a szerződés aláírása előtt további vizsgálat céljából felfüggeszthetik a szerződés aláírását, ha ezt az elutasított vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy bármely hozzájuk eljutott, az eljárásra vonatkozó releváns információ indokolja. A szóban forgó kérelmeket, megjegyzéseket vagy információt az elutasításról, illetve odaítélésről szóló határozatok egyidejű közlését követő naptól, vagy a szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzétételétől számított tizennégy naptári napon belül kell megkapni. Felfüggesztés esetén valamennyi ajánlattevőt a felfüggesztésről szóló határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztéséből következő további vizsgálatok eredményeképpen az ajánlatkérő szervezeti egységek helybenhagyhatják az odaítélésről szóló határozatukat, módosíthatják azt, vagy adott esetben megsemmisíthetik az eljárást. Minden új határozatot indokolással kell ellátni, és azt minden versenyben lévő ajánlattevővel írásban kell közölni.”
A jogvita előzményei
13 2011. március 22‑én a Parlament megindította a közbeszerzési eljárást.
14 A felperes Euroscript – Polska Sp. z o.o. – tevékenységét a fordítás területén kifejtő lengyel társaság – az előírt határidőn belül benyújtotta ajánlatát.
15 A Parlament 2011. október 18‑án kelt levelében (a továbbiakban: eredeti határozat) értesítette a felperest, hogy ajánlata kiválasztásra került, és hogy első helyen szerepel a nyertes ajánlattevők listáján. A dokumentáció 23. és 24. pontjának megfelelően a felperest felszólították, hogy az eredeti határozat kézhezvételét követő tíz munkanapos határidőn belül szolgáltasson bizonyítékokat a költségvetési rendelet 93. cikkében előírt kizárási szempontokra vonatkozóan. Az eredeti határozat a következőket tartalmazta:
16 „[…] [f]enntartjuk a jogot arra, hogy felfüggesszük a szerződés aláírását, ha ezt az elutasított vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy bármely hozzánk eljutott releváns információ indokolja, amely esetben önt értesíteni fogjuk.
Az e szerződés odaítéléséről szóló értesítés nem minősül kötelezettségvállalásnak a részünkről. Az ajánlatkérő a szerződés aláírásáig eltekinthet a szerződés megkötésétől, vagy megsemmisítheti a közbeszerzési eljárást anélkül, hogy önnek kártérítéshez való joga keletkezne.”
17 Ugyanezen a napon a Parlament levelet címzett a szóban forgó közbeszerzési eljárás keretében szintén ajánlatot tevő Agencja MAart lengyel társaságnak, értesítve ez utóbbit arról, hogy ajánlata sikeres volt, és hogy második helyen szerepel a legjobbként rangsorolt ajánlattevők listáján. E levélben a Parlament – ugyanolyan feltételekkel, mint az eredeti határozatban – felszólította e társaságot, hogy nyújtsa be a kizárási szempontokra vonatkozó bizonyítékokat.
18 2011. november 24‑én kelt levelében az Agencja MAart részleteket kért a Parlamenttől az ajánlata értékeléséről, mielőtt 2011. november 30‑án kelt levelében az eljárás felfüggesztését és a nyertes ajánlatok felülvizsgálatát kérelmezte az ajánlatára vonatkozó körülmények és mulasztások alapján, amelyeket a levele mellékletében részletezett.
19 Az értékelő bizottság 2011. december 6‑án ült össze annak érdekében, hogy felülvizsgálja az Agencja MAart ajánlatát. E társaságnak a minőség tekintetében további 3,58 pontot ítéltek oda.
20 Ezen ülés folytán a Parlament 2011. december 8‑án egy új határozatot fogadott el, amelyben a szerződés odaítélése tekintetében nyertes ajánlattevők szerepeltek. Az Agencja MAart szerepelt az első helyen és a felperes a második helyen.
21 2011. december 9‑én kelt levelében a Parlament arról tájékoztatta a felperest, hogy az Agencja MAart részére a minőség tekintetében odaítélt további 3,58 pont folytán a felperes ajánlata ezen időponttól fogva a legjobbként rangsorolt ajánlattevők listájának második helyén szerepel (a továbbiakban: megtámadott határozat).
22 2011. december 12‑én kelt levelében a felperes a költségvetési rendelet alapján arra kérte a Parlamentet, hogy küldje meg részére az első helyre sorolt ajánlattevő ajánlatának jellemzőit és viszonylagos előnyeit. A felperes továbbá azt kérte a Parlamenttől, hogy közölje vele a dátumot, amikor az Agencja MAart fellebbezett a felperest a legjobbként rangsorolt ajánlattevők között első helyre soroló határozat ellen, az okokat, amelyek miatt az Agencja MAart a minőség tekintetében további 3,58 pontot kapott, valamint az okot, amely miatt nem értesítették a szerződés aláírásának felfüggesztéséről.
23 A Parlament egy 2011. december 20‑án kelt levélben válaszolt a felperesnek, amelyben kifejtette, hogy az értékelő bizottság 94,9 pontot ítélt oda az Agencja MAartnak, miután ez utóbbi további 3 pontot szerzett a minőség tekintetében az ajánlatkérő megjegyzéseinek figyelembevételéért, és 0,58 pontot két további nyelv – konkrétan a cseh és a bolgár – lefedéséért. A Parlament csatolta e levélhez az értékelő bizottságnak a felperes ajánlatára vonatkozó értékelését, amely tartalmazta az odaítélt 74,45 pont részletezését, valamint e bizottság megjegyzéseit.
24 A felperes a Parlamentnek 2011. december 22‑én címzett levelében arra szólította fel ez utóbbit, hogy közölje vele a legjobb helyezést elért ajánlattevő ajánlatának viszonylagos jellemzőit, valamint ezen ajánlattevő nevét, és megismételte a 2011. december 12‑i levélben foglalt, arra vonatkozó kérelmeit, hogy az Agencja MAart mely időpontban élt fellebbezéssel a felperest a legjobbként rangsorolt ajánlattevők között első helyre soroló határozat ellen, illetve hogy mi volt az oka annak, hogy nem értesítették a fordítási szolgáltatásokra irányuló szerződés aláírásának felfüggesztéséről.
25 A felperesnek 2012. január 12‑én címzett válaszában a Parlament részletezte a nyertes ajánlattevők helyezésének módosításához vezető tények jellegét és időrendiségét, kifejtve, hogy nem került sor az eljárás felfüggesztésére.
26 A felperes 2012. január 12‑én kelt levelében még egyszer arra kérte a Parlamentet, hogy küldje meg részére a legjobb helyezést elért ajánlattevő ajánlatának jellemzőit és viszonylagos előnyeit. Azzal érvelt továbbá, hogy az Agencja MAart ajánlatának újraértékelése iránti kérelme elkésett, ennélfogva elfogadhatatlan volt, így az értékelő bizottság már nem volt jogosult a 2011. december 6‑i határozatot meghozni.
27 2012. január 18‑i válaszában a Parlament jelezte a felperesnek, hogy az eredeti határozata nem minősült a szerződés odaítéléséről szóló határozatnak, mivel ez utóbbi 2011. december 9‑én került elfogadásra. Következésképpen ez az időpont volt a tizennégy naptári napos határidő kezdete. E levélben a Parlament közölte a felperessel az Agencja MAart egy szabványoldal árára vonatkozó ajánlatát, és csatolta ez utóbbi ajánlatának értékelő bizottság általi értékelését. A Parlament továbbá értesítette a felperest, hogy a szerződés 2012. január 3‑án lépett hatályba.
28 2012. január 18‑án kelt, a Parlament fordítási főigazgatóságának címzett levelében a felperes azt állította, hogy a lengyel nyelvre történő fordítási szolgáltatásokra irányuló szerződés odaítélésére vonatkozó eljárás során szabálytalanságok történtek, és azt kérte a főigazgatótól, hogy a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a főszerződést a részére ítélje oda.
Eljárás és a felek kérelmei
29 A Törvényszék Hivatalához 2012. február 6‑án benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.
30 Miután a tanácsok összetétele megváltozott, az ügyet a Törvényszék hatodik tanácsának osztották ki.
31 Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (hatodik tanács) a szóbeli szakasz megnyitásáról határozott.
32 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott határozatot;
– másodlagosan semmisítse meg a közbeszerzési eljárást;
– a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.
33 A Parlament azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet mint megalapozatlant;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
34 A Törvényszék a 2014. január 30‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előterjesztéseit és az általa feltett szóbeli kérdésekre adott válaszaikat.
35 A tárgyalás során a Törvényszék felszólította Parlamentet, hogy három héten belül nyújtsa be az Agencja MAartnak címzett levelet. A Parlament e kérelemnek 2014. február 4‑én tett eleget.
36 A felperes az e dokumentummal kapcsolatos észrevételeit 2014. február 14‑én nyújtotta be.
37 A szóbeli szakasz 2014. február 24‑én zárult le.
A jogkérdésről
38 Keresete alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik, az elsőt hatáskörrel való visszaélésre, a másodikat az Európai Unió szabályainak és elveinek megsértésére alapítja. Először a második jogalapot kell megvizsgálni.
A felek érvei
39 Második jogalapjának keretében a felperes arra hivatkozik, hogy az Agencja MAart már nem volt jogosult kapcsolatba lépni a Parlamenttel, majd az ajánlatának újraértékelését kérni, amennyiben a dokumentációnak megfelelően az eredeti határozatról történő értesítésétől számítva tizennégy nap állt rendelkezésére, hogy kérje az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlattevő ajánlata jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlését. Tekintve, hogy az eredeti határozat végleges lett, a felperes úgy véli, hogy a Parlament csak akkor tagadhatta meg a szerződés aláírását, ha a közbeszerzési eljárás felfüggesztésre, illetve megsemmisítésre került, vagy ha a Parlament lemondott annak lefolytatásáról.
40 A felperes szerint a dokumentációnak mind a 27., mind a 28. pontja tizennégy napos határidőt említ, ezért az nemcsak valamely elutasított ajánlattevő felfüggesztés iránti kérelme esetén alkalmazandó. Ellenkezőleg, a végrehajtási rendelet 158a. cikkéből következően e határidő minden esetben alkalmazandó, függetlenül attól, hogy létezik‑e a szerződés aláírásának felfüggesztéséről szóló határozat, kivéve az e rendelkezés (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az említett határidő célja, hogy a közbeszerzési eljárást lezárja annak elkerülése érdekében, hogy az határozatlan ideig elhúzódjon. E körülmények között a felperes azt állítja, hogy a Parlament nem adhatott helyt az Agencja MAart újraértékelés iránti kérelmének, amelyet az eredeti határozatot több mint egy hónappal követően nyújtott be.
41 A felperes hangsúlyozza azt a tényt, hogy a tizennégy napos határidő lejártakor megküldte a Parlamentnek a kizárási szempontokra vonatkozó dokumentumait, így a Parlament a szerződés aláírásának felfüggesztésére irányuló kérelem hiányában nem vizsgálhatta felül az eredeti határozatát.
42 A Parlament megjegyzi, hogy az Agencja MAart a kizárási szempontok értékelésének időszaka alatt kérte az ajánlatának újraértékelését. Márpedig az ilyen kérelem benyújtására nem létezik jogvesztő határidő, tekintve, hogy arra – amint az a jelen esetben is történt – a szerződés aláírásáig bármikor sor kerülhet. A Parlament megjegyzi továbbá, hogy az e célból előírt tizennégy napos határidőn belül nem nyújtottak be a szerződés aláírásának felfüggesztése iránti kérelmet, amely végső soron csupán egy lehetőség az ajánlatkérő számára.
43 A Parlament szerint a felperes összetéveszti egyfelől a végrehajtási rendelet 149. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében szereplő tizenöt napos határidőt, amely arra a határidőre vonatkozik, amely alatt az ajánlatkérőnek közölnie kell a nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit azon elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevővel, aki azt kéri, másfelől a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében szereplő tizennégy napos határidőt, amely a szerződés aláírása további vizsgálat céljából való felfüggesztésének módjaira vonatkozik. A Parlament állítása szerint nem alkalmazta tévesen a jogot azáltal, hogy úgy ítélte meg, hogy a szerződés aláírását nem kell felfüggeszteni. Még ha feltételezzük is, hogy a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében szereplő határidő jogvesztő jellegű, a Parlament megjegyzi, hogy az Agencja MAart az odaítélésről szóló végleges határozatnak minősülő megtámadott határozat meghozatala előtt közölte az észrevételeit.
44 A Parlament úgy véli, hogy a benyújtott ajánlatokat objektívan, a közbeszerzési eljárás szabályai szerint vizsgálta meg. Megjegyzi továbbá, hogy a felperes a megtámadott határozat közlését követően nem nyújtott be a szerződés aláírásának felfüggesztése iránti kérelmet.
A Törvényszék álláspontja
45 Kitűnik a dokumentációból, hogy a közbeszerzési eljárás három egymást követő szakaszát kell elkülöníteni: az első szakaszt, amely során a 25. pontban meghatározott kiválasztási szempontokat érvényesítik, a második szakaszt, amely során az ajánlatokat a 26. pontban meghatározott odaítélési szempontok alapján értékelik, és egy harmadik szakaszt, amely során a 24. pontban meghatározott kizárási szempontokat alkalmazzák.
46 A dokumentáció 26.3 pontjának megfelelően az értékelő bizottság legfeljebb öt nyertes ajánlattevőt tartalmazó listát állít össze, és a főszerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek ítéli oda.
47 Kitűnik az ügyiratból, hogy az eredeti határozatot a dokumentáció 26. pontjában meghatározott odaítélési szempontok alapján hozták meg. Egyébiránt a Parlament 2011. október 18‑án értesítette az érintett ajánlattevőket arról, hogy ajánlatuk sikeres volt, és megjelölte számukra a helyezésüket. A felperesnek és az Agencja MAartnak ezen időpontban címzett levelekben szerepelt, hogy a Parlament „minden ajánlattevőt értesített a közbeszerzési eljárás kiválasztási és odaítélési szakaszának eredményéről […] és felszólította a nyertes ajánlattevőket, hogy a kizárási szakaszhoz szükséges dokumentumokat nyújtsák be”. Megjelölésre került továbbá, hogy „a szerződés odaítéléséről szóló jelen értesítés a [Parlament] részéről nem minősül[t] kötelezettségvállalásnak”.
48 Jóllehet a dokumentáció 24. pontja az eredeti határozatot „a szerződés ideiglenes odaítéléséről szóló értesítésként” írja le, az a fenti 44. pontban említett második szakaszt lezárta, és ily módon lehetőséget adott az érintett ajánlattevőknek annak bizonyítására, hogy a kizárási szempontok szerint megfelelőek. Ilyen körülmények között az eredeti határozat odaítélésről szóló határozatnak minősült, egyfelől a végrehajtási rendelet 149. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében, amely tartalmát tekintve szerepel a dokumentáció 27. pontjában, másfelől a végrehajtási rendeletnek a szerződés aláírása előtti várakozási határidőre vonatkozó 158a. cikkének (1) bekezdésének értelmében, amely e cikk (1) bekezdésének a) pontjában úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő a szerződést csak egy tizennégy naptári napos időszak elteltével írhatja alá, amelyet az odaítélési határozatok és az elutasító határozatok egyidejű közlését követő naptól kell számítani. A dokumentáció 27. pontja is megismétli e határidőt.
49 Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően – amely átvételre került a dokumentáció 28. pontjában – az elutasított vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kérelmeit vagy megjegyzéseit az ajánlatkérőnek ezen, az odaítélésről, illetve az elutasításról szóló határozatok egyidejű közlését követő naptól számított tizennégy naptári napos határidőn belül kell megkapnia, és hogy adott esetben az ajánlatkérő további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt az elutasított vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kérelmei vagy megjegyzései, vagy bármely hozzá eljutott releváns információ indokolja.
50 Tekintettel arra, hogy az odaítélésről szóló határozatot a felperessel és az Agencja MAarttal 2011. október 18‑án közölték, a tizennégy napos határidő 2011. október 19‑én kezdődött, és 2011. november 2‑án járt le.
51 Az Agencja MAart 2011. november 24‑én levelet címzett a Parlamentnek annak érdekében, hogy részletes tájékoztatást kapjon az ajánlatának értékeléséről.
52 Meg kell jegyezni, hogy a végrehajtási rendelet 149. cikkének (2) bekezdése nem rendelkezik semmilyen határidőről az ilyen kérelem benyújtására. Egyébiránt, mivel ez utóbbi nem irányult a legjobb helyezést elért ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek, valamint a nyertes ajánlattevő nevének megszerzésére, a végrehajtási rendelet 149. cikke (3) bekezdésének utolsó albekezdését a jelen esetben nem kellett alkalmazni.
53 Ezt követően 2011. november 30‑án az Agencja MAart a megszerzett információk alapján levelet címzett a Parlamentnek, amelyben az eljárás felfüggesztését és a nyertes ajánlatoknak a felülvizsgálatát kérte azon körülmények és mulasztások alapján, amelyeket az ajánlatára vonatkozóan kiemelt.
54 Ekképpen az ilyen kérelem a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdése rendelkezéseinek hatálya alá tartozott, és következésképpen azt az ezek által meghatározott tizennégy napos határidőn belül kellett megkapni.
55 Ezt az értelmezést támasztja alá az a tény, hogy sem a költségvetési rendelet, sem a végrehajtási rendelet, sem a dokumentáció nem rendelkezik arról, hogy az ajánlattevők „kérelmeket, megjegyzéseket vagy információkat” küldhetnek az ajánlatkérőnek a dokumentáció 28. pontjában is szereplő, a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésében előírt tizennégy napos határidőn túl.
56 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzési eljárás célkitűzésének elérése kerülne veszélybe, ha az ajánlattevők az eljárás bármely pillanatában megküldhetnék kérelmeiket, megjegyzéseiket vagy információikat az ajánlatkérőnek, ily módon arra kötelezve ez utóbbit, hogy azokra választ adjon, és adott esetben felfüggessze vagy újra lefolytassa az eljárást az esetleges szabálytalanságok kijavítása érdekében (lásd ebben az értelemben és analógia útján a Bíróság C‑314/09. sz., Strabag és társai ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének [EBHT 2010., I‑8769. o.] 37. pontját).
57 A jelen ügyben nem vitatott, hogy az Agencja MAart 2011. november 30‑án, tehát több héttel a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésében előírt határidő lejárta – azaz 2011. november 2. – után küldte meg a levelét a Parlamentnek. Következésképpen az Agencja MAart már nem volt jogosult az eljárás felfüggesztését és a nyertes ajánlatok felülvizsgálatát kérni.
58 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a költségvetési rendelet 103. cikkének első és második albekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Amennyiben a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények felfüggesztik az eljárást, és meghozhatják az általuk szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését is.
Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények – az eljárás szakaszának függvényében – eltekinthetnek a szerződés megkötésétől, felfüggeszthetik a szerződés teljesítését vagy – adott esetben – felbonthatják a szerződést.”
59 Következésképpen, még ha le is járt a végrehajtási rendelet 158a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésében előírt határidő akkor, amikor az Agencja MAart az eljárás felfüggesztését és a nyertes ajánlatok felülvizsgálatát kérte, a Parlament, ha lényeges hibát állapított meg, felfüggeszthette a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárást, és adott esetben újraértékelhette az ajánlattevők ajánlatait.
60 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint az ajánlatkérő intézménynek a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában tiszteletben kell tartania az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve mellett az átláthatóság elvét is (a Bíróság C‑87/94. sz., Bizottság kontra Belgium ügyben 1996. április 25‑én hozott ítéletének [EBHT 1996., I‑2043. o.] 54. pontja és a Törvényszék T‑203/96. sz., Embassy Limousines & Services kontra Parlament ügyben 1998. december 17‑én hozott ítéletének [EBHT 1998., II‑4239. o.] 85. pontja). Ez utóbbi alapján az ajánlatkérő köteles nyilvánosságra hozni az eljárás teljes lefolytatásával kapcsolatos valamennyi konkrét információt. Az ajánlatkérő számára az átláthatóság követelményének keretében előírt nyilvánosság célja egyfelől annak biztosítása, hogy valamennyi ajánlattevő egyenlő esélyekkel rendelkezzen, másfelől a nyertes ajánlattevők jogos elvárásainak védelme (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑125/06. sz., Centro Studi Manieri kontra Tanács ügyben 2009. január 28‑án hozott ítéletének [EBHT 2009., II‑69. o.] 86–89. pontját).
61 A jelen ügyben meg kell állapítani egyfelől, hogy a Parlament nem függesztette fel a folyamatban lévő eljárást, hanem arra szorítkozott, hogy 2011. december 6‑án újra összehívta az értékelő bizottság ülését, anélkül hogy erről bármely olyan ajánlattevőt értesített volna, akivel az eredeti határozatot közölték. Márpedig az ilyen felülvizsgálathoz a Parlamentnek fel kellett volna függesztenie a szerződés odaítélésére irányuló eljárást, és erről értesítenie kellett volna a nyertes ajánlattevőket, ily módon teljesítve a rá vonatkozó átláthatósági követelményt, amit a jelen esetben nem tett meg.
62 Másfelől a Parlament, megsértve a költségvetési rendeletben és a végrehajtási rendeletben előírt eljárást, a szóban forgó ajánlatok közül kizárólag egynek – a jelen esetben az Agencja MAarténak –, és nem az összes számára benyújtott ajánlatnak végezte el az újraértékelését, aminek következtében a közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevők egyikének ajánlata eltérő bánásmódban részesült, ami sérti az egyenlő bánásmód elvét.
63 Következésképpen a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, anélkül hogy az első jogalapról határozni kellene.
A költségekről
64 A Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Parlament pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a Parlament 2011. december 9‑i, a lengyel nyelvre történő fordítási szolgáltatásokra irányuló, PL/2011/EU közbeszerzési eljárás keretében (HL 2011/S 56 090361) a Euroscript – Polska Sp. z o.o.‑t a nyertes ajánlattevők listáján az első helyre rangsoroló és a főszerződést a részére odaítélő, 2011. október 18‑i határozatát módosító határozatát megsemmisíti.
2) A Törvényszék a Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.
Frimodt Nielsen | Dehousse | Collins |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2014. július 16‑i nyilvános ülésen.
Aláírások