T‑168/12. sz. ügy
Aguy Clement Georgias és társai
kontra
az Európai Unió Tanácsa
és
Európai Bizottság
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – A zimbabwei helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Szerződésen kívüli felelősség – Okozati összefüggés – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Nyilvánvaló értékelési hiba – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2014. szeptember 18.
1. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Bizonyítási teher – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
2. Kártérítési kereset – Elévülési idő – Kezdet – Normatív aktuson alapuló felelősség – Az aktus káros következményei bekövetkezésének időpontja – A felperes nevének felvételére irányuló jogi aktus elfogadásának időpontja
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 46. cikk és 53. cikk, első bekezdés; a 412/2007 rendelettel módosított 314/2004 tanácsi rendelet)
3. Jogellenességi kifogás – Járulékos jelleg – Pénzeszközök befagyasztására irányuló korlátozó intézkedések – Az előírt határidőn belül, de megsemmisítés iránti kereset hiányában benyújtott kártérítési kereset – Megengedhetőség
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 277. cikk; a Bíróság alapokmánya, 46. cikk és 53. cikk, első bekezdés)
4. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – A tagállam területére történő beutazást, vagy az ezen állam területén való átutazást megtiltó rendelkezések kivételével korlátozó intézkedéseket előíró rendelet – Az ország területére való beutazásnak és átutazásnak a harmadik országbeli állampolgárok belépésének ellenőrzésére vonatkozó szuverén nemzeti hatáskörök gyakorlásába tartozó megtagadása – Okozati összefüggés hiánya
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; a 412/2007 rendelettel módosított 314/2004 tanácsi rendelet)
5. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az intézmények magatartása jogszerűségének vizsgálata – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségére vonatkozó kérdéstől eltérő kérdés
(EUMSZ 296. cikk és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
6. Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések – A zimbabwei helyzetre tekintettel egyes személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása – A felülvizsgálat terjedelme – Az általános szabályokra korlátozódó felülvizsgálat – Konkrét jogalanyokra alkalmazandó aktusok tekintetében a tények értékelésére és a bizonyítékok ellenőrzésére kiterjedő felülvizsgálat
(EK 60. cikk és EK 301. cikk; a 412/2007 rendelettel módosított 314/2004 tanácsi rendelet)
7. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A zimbabwei helyzetre tekintettel egyes személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása – Az intézmények azon kötelezettsége, hogy rendszeresen felülvizsgálják a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogi aktus elfogadását igazoló helyzetet és az intézkedések meghosszabbításának célszerűségét – Terjedelem – A jogi aktusnak az említett kötelezettség megsértésével kapcsolatos esetleges eljárási kihatás bizonyításától függő jogellenessége
(A 412/2007 rendelettel módosított 314/2004 tanácsi rendelet)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 24–26. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 29–31. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 34., 35. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 43., 45., 46. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 69., 71. pont)
6. Ami a bírósági felülvizsgálat intenzitását illeti, a korlátozó intézkedések formáit meghatározó általános szabályok vonatkozásában megállapítható, hogy a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) alapján elfogadott közös álláspontnak megfelelően, az EK 60. és EK 301. cikk alapján a gazdasági és pénzügyi szankciós intézkedések meghozatala érdekében figyelembe veendő tényezőket illetően. Mivel a közösségi bíróság különösen nem bírálhatja felül a Tanácsnak az ilyen intézkedések meghozatalának alapjául szolgáló bizonyítékokra, tényekre és körülményekre vonatkozó értékelését, a Törvényszék által gyakorolt felülvizsgálatnak az eljárási és indokolási szabályok betartásának, a tények tényleges hitelességének, valamint a tények értékelésében rejlő nyilvánvaló hiba és hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére kell korlátozódnia. E korlátozott felülvizsgálat érvényesül különösen azon célszerűségi megfontolások mérlegelése tekintetében, amelyeken az ilyen intézkedések alapulnak.
E tekintetben azonban figyelembe kell venni a harmadik országnak az EK 60. és az EK 301. cikk értelmében vett fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, amely fogalom magában foglalhatja az ilyen ország vezetőit, valamint a hozzájuk kötődő, illetőleg általuk közvetlenül vagy közvetetten irányított személyeket vagy szervezeteket is. Így a Tanács – az e területen fennálló széles mérlegelési jogkörének gyakorlása során – amikor e cikkek alapján az ilyen ország vezetőivel, valamint a velük kapcsolatban álló, illetőleg általuk közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött egyénekkel és szervezetekkel szemben korlátozó intézkedéseket szándékozik elfogadni, kétségtelenül meghatározhatja többé‑kevésbé tágan az azon vezetők és a velük kapcsolatban állók körét, akik, illetve amelyek az elfogadni szándékozott intézkedések hatálya alá fognak tartozni, nem terjesztheti azonban ki az említett intézkedések hatályát azon személyekre vagy szervezetekre, akik, illetve amelyek nem tartoznak a fent említett kategóriák egyikébe sem.
Egyébiránt abban az esetben, amikor a Tanács absztrakt módon határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek igazolhatják valamely személy vagy szervezet felvételét azon személyek vagy szervezetek listájára, akik, illetve amelyek az EK 60. és EK 301. cikk alapján elfogadott korlátozó intézkedések hatálya alatt állnak, a Törvényszék feladata az érintett személy vagy szervezet által vagy adott esetben hivatalból felvetett jogalapok alapján annak ellenőrzése, hogy az esete megfelel‑e a Tanács által meghatározott absztrakt kritériumoknak. Ezen ellenőrzés kiterjed azon hivatkozott tények és körülmények értékelésére, amelyek igazolják a szóban forgó személy vagy szervezet nevének felvételét a korlátozó intézkedések hatálya alatt állók listájára, valamint azon bizonyítékok és információk ellenőrzésére, amelyeken ezen értékelés alapul. A Törvényszéknek meg kell bizonyosodnia e tekintetben a védelemhez való jog és az indokolási követelmény tiszteletben tartásáról is, valamint adott esetben a Tanács által annak érdekében kivételként felhozott kényszerítő megfontolások megalapozottságáról, hogy e kötelezettségek tiszteletben tartásától eltekintsen.
(vö. 52., 72–74. pont)
7. A védelemhez való jog minden olyan eljárásban történő tiszteletben tartása, amely valamely személlyel szemben indult, és e személynek sérelmet okozó aktushoz vezethet, az uniós jog alapelvei közé tartozik, és ezt a jogot még a szóban forgó eljárásra vonatkozó szabályozás teljes hiánya esetén is biztosítani kell. Ez az elv megköveteli, hogy az érintett személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelően kifejthesse az álláspontját azon tényekkel kapcsolatban, amelyeket a meghozandó aktusban e személy terhére lehet elfogadni.
E tekintetben a felperesnek az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 314/2004 rendelet módosításáról szóló 412/2007 rendelet alapján történő felvételét illetően nem kétséges, hogy fennállt az uniós intézmények azon kötelezettsége, hogy rendszeresen felülvizsgálják a korlátozó intézkedések elfogadását igazoló helyzetet és az intézkedések meghosszabbításának célszerűségét. Annál is inkább igaz ez, mivel ezen intézkedések az érintett személyek tulajdonhoz való joga gyakorlásának korlátozását foglalták magukban és e korlátozást egyébként jelentősnek kell minősíteni a vagyon vitatott befagyasztásának általános hatályára tekintettel.
Ugyanakkor a megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben ahhoz, hogy a védelemhez való jog ilyen megsértése a szóban forgó jogi aktus megsemmisítését eredményezze, az szükséges, hogy ilyen szabálytalanság hiányában az eljárás eltérő eredményhez vezessen. Így abban az esetben, ha a felperes kártérítési keresettel azon kár megtérítését kéri, amelyet állítólagosan a védelemhez való joga megsértésével a jogi aktus elfogadása vagy érvényességének meghosszabbítása miatt szenvedett el, és amikor e fél a kérdéses jogi aktussal szemben nem terjesztett elő megsemmisítés iránti keresetet, a védelemhez való jogának állítólagos megsértésére történő puszta hivatkozás nem elegendő kártérítési keresete megalapozottságának bizonyításához. Még el kell magyarázni azt, hogy melyek azok az érvek és bizonyítékok, amelyekre az érintett hivatkozott volna, ha a védelemhez való jogát tiszteletben tartották volna és adott esetben azt is bizonyítani kell, hogy ezen érvek és bizonyítékok az ő esetében eltérő eredményre vezethettek volna, különösen a vagyonának a befagyasztására vonatkozó vitatott korlátozó intézkedés megújításának elmaradásához.
(vö. 100., 105–107. pont)