2024. április 2-án benyújtott kereset – Novis kontra Bizottság

(T-185/24. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Novis Insurance Company, Novis Versicherungsgesellschaft, Novis Compagnia di Assicurazioni, Novis Poisťovňa a.s. (Pozsony, Szlovákia) (képviselők: A. Börner és S. Henrich ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásának megerősítéséről szóló, 2024. február 2-i C(2024)810 final bizottsági határozatot, és

az alperest kötelezze az eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy megsértették a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 15. cikkének (3) bekezdése, az EUMSZ 42. cikk és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet¹ szerinti, információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jogát, mivel az alperes tévesen tagadta meg a releváns dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdésében előírt kivétel alapján. A bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel nem alkalmazható. Ennélfogva az alperes erre nem hivatkozhatott a releváns dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása érdekében.

Az alperes tévesen értelmezte és alkalmazta a kivétel feltételeit, amint azt az ítélkezési gyakorlat is megerősíti az olyan dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, amelyeket nem bírósági eljárás keretében állítottak ki. Az alperes különösen nem szolgált elegendő magyarázattal arra vonatkozóan, hogy létezik-e olyan releváns bírósági eljárás, amelynek keretében előzetes döntéshozatal iránti kérelem különösen valószínű, egy releváns kapcsolat a kért dokumentumok és a nemzeti bírósági eljárás között, és mivel nem bizonyította és nem fejtette ki, hogy az egyes kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele konkrétan és esetlegesen miért sértené a bírósági eljárásban részt vevő érintett felek fegyveregyenlőségét.

Ezenkívül az alperes határozata a vonatkozó jogszabályok és a felperes jogai megsértésének minősül, mivel az alperes nem ismerte el, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférést a hozzáférhetővé tételt igazoló nyomós közérdek miatt kell engedélyezni.

A második jogalap a felperes információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférési jogának megsértésén alapul, mivel az alperes tévesen tagadta meg a releváns dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik franciabekezdésében előírt kivétel alapján.

Az alperes nem hivatkozhat eredményesen a vizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivételre, mivel a kért dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozatának meghozatalakor nem volt folyamatban vizsgálat. Az alperes nem igazolhatja a hozzáférés megtagadását kizárólag az esetleges jövőbeli vizsgálatok alapján. Az alperes azt sem állíthatja, hogy hozzáférhetővé tétel esetén bármely (tényleges vagy potenciális) vizsgálat súlyosan veszélybe kerülne. Az alperes nem szolgált elegendő magyarázattal egy ilyen távoli aggodalom alátámasztására, és nem áll fenn valamely vizsgálat sérelmének valós veszélye.

Még ha a kivétel alkalmazható is lenne (ami vitatott), a releváns dokumentumokhoz való hozzáférés nem tagadható meg a hozzáférhetővé tételt igazoló nyomós közérdek miatt.

A harmadik jogalap a felperes információkhoz való hozzáféréshez való jogának megsértésén alapul, mivel az alperes jogellenesen tagadta meg a releváns dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt kivétel alapján.

Az alperes nem hivatkozhat az intézmény döntéshozatali eljárásának védelmével kapcsolatos kizárásra, mivel minden releváns döntést már meghoztak, amennyiben a kérdéses dokumentumokat nem belső használatra készítették vagy kapták meg, és az alperes nem fejtette ki kellőképpen, hogy a hozzáférhetővé tétel miért veszélyeztetné súlyosan az alperes döntéshozatali eljárását.

Még ha a kivétel alkalmazható is lenne (ami vitatott), a releváns dokumentumokhoz való hozzáférés nem tagadható meg a hozzáférhetővé tételt igazoló nyomós közérdek miatt.

A negyedik jogalap az uniós jog, különösen a felperesnek az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférése jogának megsértésén alapul, mivel az alperes megsértette az arányosságnak az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében rögzített általános elvét és az indokolási kötelezettséget.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy megsértették a felperes azon jogát, hogy a Charta 41. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően hozzáférjen az alperes azon irataihoz, amelyek őt jelentősen érintik.

Az alperes határozata sérti az uniós jogot, mivel a felperes jogosult hozzáférni a vonatkozó dokumentumokhoz mint valamely őt jelentősen érintő ügyirat részeihez is, mivel a szóban forgó dokumentumok az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet¹ 17. cikke szerinti lezárt vizsgálatokra vonatkoznak, amelyek közvetlen és alapvető következményekkel jártak a felperesre nézve.

____________

¹ Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

¹ Az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2010. L 331., 48. o.).