Language of document :

2017. május 22-én benyújtott kereset – Niemelä és társai kontra EKB

(T-321/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Heikki Niemelä (Ohain, Belgium), Mika Lehto (Espoo, Finnország), Nemea plc (St. Julians, Málta), Nevestor SA (Ohain) és Nemea Bank plc (St. Julians) (képviselő: A. Meriläinen ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Központi Banknak a Nemea Bank plc (a továbbiakban: felügyelt szervezet) hitelintézeti engedélyének visszavonásáról szóló 2017. március 23-i ECB/SSM/2017– 213800JENPXTUY75VS0/1 WHD-2017-0003 sz. határozatát;

másodlagosan, módosítsa az EKB határozatát, felfüggesztve annak alkalmazását, tekintettel a határozat azonnali és folyamatos végrehajtása által a felügyelt szervezet érdekelt személyeinek – legfőképpen a Bank betéteseinek, alkalmazottainak és részvényeseinek – előreláthatóan okozott orvosolhatatlan kárra, és tegye lehetővé a felügyelt szervezet közvetlen/közvetett részvényesei számára, vagy egyébként kötelezze őket arra, hogy az előírható ésszerű határidőn belül eladják a Bankban való részesedésüket;

az alperest kötelezze a felperesek által a határozat következtében elszenvedett 10 millió euró összegű, 2017. március 23-ától számított kamattal terhelt kárának megtérítésére;

az alperest kötelezze a jelen ügyben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

Az első, a tényállásnak az indokolásban történő helytelen és/vagy elégtelen megjelölésére alapított jogalap

A felperesek azzal érvelnek, hogy a nemzeti jog alapján folyamatban lévő fellebbezési eljárások miatt az EKB nem volt abban a helyzetben, hogy megalapozott indokolással ellátott határozatot fogadjon el.

A második, az EKB által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap

A felperesek azzal érvelnek, hogy az EKB tévedett annyiban, hogy a Malta Financial Services Authority [máltai pénzügyi felügyeleti hatóság] irányelveit véglegesnek és jogerősnek tekintette, annak ellenére, hogy ezeket a Financial Services Tribunal [pénzügyi felügyeleti bíróság] helyben hagyhatja, hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja. Mindenesetre az EKB nyilvánvalóan tévedett abban, hogy a felügyelt szervezet engedélyének visszavonása kedvezőbb volt a Bank kényszerértékesítésénél, és hogy kevés esély volt az eladási opció érvényesítésére.

A harmadik, a megtámadott határozat téves jogalkalmazására alapított jogalap

A felperesek azzal érvelnek, hogy az EKB nem rendelkezett hatáskörrel a vitatott határozat meghozatalára, minthogy a felügyelt szervezetnek mint hitelintézetnek kibocsátott engedély visszavonása a Malta Financial Services Authority és nem az EKB hatáskörébe tartozik. A határozat kibocsátásával az EKB túllépte hatáskörét, és megsértette a felpereseket a nemzeti jog alapján megillető fellebbezési jogot, valamint az uniós jog alapján őket megillető tisztességes eljáráshoz való jogot.

A negyedik, az EKB által történt hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap

A felperesek azzal érvelnek, hogy az EKB – még akkor is, ha rendelkezett a vitatott hatáskörrel – visszaélt a hatáskörével azáltal, hogy kizárta a felügyelt szervet és a többi felperest a nemzeti jog alapján őket megillető fellebbezési jog gyakorlását.

Az ötödik, az EKB határozatának uniós jogba történő ütközésére, valamint az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

A felperesek azzal érvelnek, hogy az arányosság elvét kellett volna alkalmazni a jelen ügyben annak érdekében, hogy kizárják a felügyelt szervezet engedélyének a visszavonását. A jelen körülmények között, a Bank értékesítése kevesebb kárt eredményezett volna a felügyelt szervezetnek, és nem károsította volna a felügyelt szervezet betéteseit, alkalmazottait és részvényeseit.

____________