C‑4/11. sz. ügy

Bundesrepublik Deutschland

kontra

Kaveh Puid

(a Hessischer Verwaltungsgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Menekültügy – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 4. cikk – 343/2003/EK rendelet – A 3. cikk (1) és (2) bekezdése – Valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása – 6–12. cikk – A felelős tagállam meghatározásának feltételei – 13. cikk – Kisegítő rendelkezés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. november 14.

Alapvető jogok – A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma – Terjedelem – Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Menekültpolitika – A menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok – 343/2003 rendelet – A menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illető rendszeres zavarok valamely tagállamban – A többi tagállam számára annak tilalma, hogy átadják valamely menedékkérőt e tagállamnak – Következmények – A menedékjog iránti kérelemmel megkeresett tagállam azon kötelezettsége, hogy meghatározzon egy másik felelős tagállamot – Ezen első tagállam azon kötelezettsége, hogy ha nem lehetséges az átadás, maga vizsgálja meg a menedékjog iránti kérelmet – Hiány

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 4. cikk; 343/2003 tanácsi rendelet, 3. cikk, (2) bekezdés és 13. cikk)

Amennyiben a tagállamoknak tudomással kell bírniuk arról, hogy az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003 rendelet III. fejezetében foglalt feltételek szerint eredetileg felelős tagállamként meghatározott tagállamban a menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illetően tapasztalható rendszeres zavarok miatt alapos okkal, bizonyítottan feltételezhető, hogy az érintett menedékkérő az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke értelmében embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyének lesz kitéve, amit a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, a felelős tagállamot meghatározó tagállam nem adhatja át a menedékkérőt az eredetileg felelősként meghatározott tagállamnak, és – fenntartva azon lehetőséget, hogy maga vizsgálja meg a kérelmet – folytatnia kell az említett fejezetben foglalt feltételek vizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy e feltételek egyike, vagy ennek hiányában ugyanezen rendelet 13. cikke alapján meg lehet‑e egy másik tagállamot határozni felelősként.

Az viszont az, hogy nem lehetséges a menedékkérő átadása az eredetileg felelős tagállamként meghatározott tagállamnak, önmagában nem jelenti azt, hogy a felelős tagállamot meghatározó tagállam köteles lenne maga megvizsgálni a menedékjog iránti kérelmet a 343/2003 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján.

(vö. 30., 31., 33., 36., 37. pont és a rendelkező rész)