A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2012. szeptember 20.(*)
„Strukturális alapok – Pénzügyi támogatás – Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal – Héa – Nem elszámolható költségek”
A T‑407/10. sz. ügyben,
Magyarország (képviselik: Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik: A. Steiblytė, D. Triantafyllou és Bottka V., meghatalmazotti minőségben
alperes ellen
az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a Kohéziós Alapból származó európai uniós strukturális támogatásra vonatkozó „Közlekedés” operatív program részét képező, a „Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, 1. ütem” című (2008HU161PR015 CCI számú) nagyprojektről szóló, 2010. július 8‑i bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács),
tagjai: H. Kanninen elnök (előadó), N. Wahl és S. Soldevila Fragoso bírák,
hivatalvezető: K. Andová tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. április 18‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
Az uniós szabályozás
1 A módosított, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 25. o.) 2. cikkének 4. és 5. pontjában a következőképpen határozza meg a „kedvezményezett” és a „közkiadás” fogalmát:
„4. »kedvezményezett«: a közszférához vagy a magánszférához tartozó gazdasági megvalósító, szervezet vagy cég [helyesen: gazdasági szereplő, szervezet vagy vállalkozás], amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek összefüggésében, a kedvezményezettek a köz‑ vagy a magánszférához tartozó vállalkozások, amelyek egyedi tervet hajtanak végre, és állami támogatásban részesülnek;
5. »közkiadás«: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel […] összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő […]”
2 Ugyanezen rendeletnek a jövedelemtermelő projektekre vonatkozó 55. cikke előírja:
„(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.
(2) A jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia‑időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget az alábbiak tekintetében:
a) infrastrukturális beruházások; vagy
b) egyéb projektek, amelyeknél a bevételek előzetes objektív becslése lehetséges.
Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.
A számítás során az irányító hatóság figyelembe veszi az érintett beruházási kategóriának megfelelő referencia‑időszakot, a projekt kategóriáját, az érintett beruházási kategória esetében rendesen elvárható nyereségességet, a »szennyező fizet« elv alkalmazását, és szükség esetén az érintett tagállam viszonylagos prosperitásához kapcsolódó méltányossági megfontolásokat.
(3) Amennyiben objektíve nem lehetséges előzetesen megbecsülni a jövedelmet, a művelet megvalósulásától számított öt éven belül keletkezett nettó jövedelmet le kell vonni a Bizottságnak bejelentett kiadásokból.
(4) Amennyiben megállapítják, hogy egy művelet olyan nettó jövedelmet keletkeztetett, amelyet a (2) és a (3) bekezdés értelmében nem vettek figyelembe, ezt a nettó jövedelmet az igazoló hatóság legkésőbb az operatív programmal kapcsolatos, a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett dokumentumok benyújtásakor levonja. A végsőegyenleg‑kifizetési kérelmet ennek megfelelően kell korrigálni.
(5) E cikk (1)–(4) bekezdése csak azokra az ERFA vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott műveletekre alkalmazandó, amelyek összköltsége meghaladja az 1 millió EUR‑t.
(6) Ezt a cikket a Szerződés 87. cikkében foglalt, az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektekre nem kell alkalmazni.”
3 Ugyanezen rendeletnek a költségek elszámolhatóságára vonatkozó 56. cikkének (4) bekezdése előírja:
„A költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra, az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív program keretében bejelentett költségek egészére vonatkoznak.”
4 A Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1084/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 79. o.) (1) preambulumbekezdése szerint az 1083/2006 rendelet „létrehozza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének új keretét. Mindenekelőtt a partnerségre, a programozásra, az értékelésre és az irányításra vonatkozó célkitűzéseket, elveket és szabályokat határozza meg”. Az 1084/2006 rendelet a Kohéziós Alap célkitűzéseit a tevékenységét szabályozó új keretre és a Szerződésben a számára meghatározó célokra tekintettel határozza meg.
5 Az 1084/2006 rendelet (4) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy „[a]z 1083/2006[…] rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat nemzeti szinten kell meghatározni, bizonyos kivételek figyelembevételével, amelyek esetére külön rendelkezéseket kell megállapítani”. A Kohéziós Alapot érintő kivételekre vonatkozó külön rendelkezéseket az 1084/2006 rendelet tartalmazza.
6 Az 1084/2006 rendelt 1. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a Kohéziós Alapra az említett rendelet és az 1083/2006 rendelet rendelkezései irányadók.
7 Az 1084/2006 rendeletnek a kiadások támogathatóságára vonatkozó 3. cikke előírja:
„A következő kiadások nem jogosultak a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra:
[…]
e) visszaigényelhető [helyesen: megtérülő] hozzáadottérték‑adó.”
8 A módosított, a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) 2. cikkének (1) bekezdése kimondja:
„(1) A HÉA hatálya alá a következő ügyletek tartoznak:
a) egy tagállamon belül az adóalanyként eljáró személy vagy szervezet (a továbbiakban: adóalanyként eljáró személy) által ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés;
[…]”
9 A 2006/112 irányelv adólevonásokra vonatkozó X. címe tartalmazza azon részletes feltételeket, amelyek mellett a hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa) levonható, illetve visszatéríthető.
A nemzeti szabályozás
10 A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (Magyar Közlöny 2005/172. [XII.29.]) 14. §‑a a következőképpen rendelkezik:
,,(1) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat, vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. A regionális vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet végezheti.
(2) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat‑hozzáférési díj az azt működtető vasúti társaságot illeti, aki köteles az ebből keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.
[…]
(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő végzi […]. Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.”
11 A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 85/A. §‑a értelmében:
„A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. […], mint fejlesztési közreműködő a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára. A [Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő] – a feladat végrehajtása után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a létrehozott eszközöket a [Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő] közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) a […] [Magyar Nemzeti Vagyonkezelő] Zrt.‑nek. A létrejövő állami vagyont a [Magyar Nemzeti Vagyonkezelő] a miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe adja és azzal vagyonkezelési szerződést köt.”
A jogvita előzményei
12 Az iratokból kitűnik, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (a továbbiakban: NIF) 100%‑ban a magyar állam tulajdonában álló társaság. Az e részesedéshez kapcsolódó jogokat a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. A ráruházott állami hatáskörökre tekintettel a NIF feladatkörébe tartozik a vasúthálózat, valamint a gyorsforgalmi utak és a közúthálózat fejlesztése. A NIF e feladatokhoz kapcsolódó bevételei kizárólag költségvetési előirányzatokból és európai uniós támogatásokból állnak, fejlesztéseit kizárólag állami és uniós támogatásból végzi.
13 A NIF a fejlesztési tevékenysége eredményeként elkészült vagyontárgyakat ellenérték realizálása nélkül átadja a magyar állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.‑nek (a továbbiakban: MNV). Az országos vasúthálózat működtetése a Magyar Államvasutak Zrt., illetve a Győr‑Sopron‑Ebenfurti Vasút Zrt. feladata. A regionális, illetve egyéb vasúti pályahálózat üzemeltetését a működési engedélyben rögzítettek szerint más gazdasági társaságok látják el. A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért héával terhelt hálózat‑hozzáférési díjat kell fizetni, amely a működtetőt illeti meg.
14 Magyarország 2008. december 18‑án nyújtotta be az Európai Bizottságnak a „Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, 1. ütem” című nagyprojekt támogatására vonatkozó kérelmet. Ebben a magyar hatóságok a szóban forgó projekt tekintetében a héát mint támogatható kiadást vették figyelembe, tekintettel arra, hogy a vasútvonal e szakaszának építtetéséért felelős NIF, amely a támogatás végső kedvezményezettje, nem jogosult a héa levonására illetve visszaigénylésére.
15 Több levélváltást követően a Bizottság a 2009. július 8‑i négy nagyprojektre – köztük a jelen ügy tárgyát képező nagyprojektre – vonatkozó levelében jelezte, hogy a megfizetett héát nem támogatható kiadásnak tekinti. A Bizottság ugyanezt az álláspontot fogadta el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a Kohéziós Alapból származó uniós strukturális támogatásra vonatkozó „Közlekedés” operatív program részét képező, a „Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, 1. ütem” című nagyprojektről szóló, 2010. július 8‑i határozatában is (a továbbiakban: megtámadott határozat).
16 A megtámadott határozat 1. cikke értelmében:
„1. A konvergencia célkitűzés keretében Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatásra vonatkozó „Közlekedés” operatív program részét képező, „Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, l. ütem” nagyprojektnek a Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulást a Bizottság jóváhagyja.
2. A nagyprojekt fizikai tárgyát az I. melléklet határozza meg.
3. A legnagyobb összeg, amelyre az operatív program első, „Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása” elnevezésű prioritási tengelyének társfinanszírozási rátája alkalmazandó, a nagyprojekt esetében 404 536 779 [euró].
4. A nagyprojektre vonatkozó, a Kohéziós Alapból származó pénzügyi hozzájárulás éves terve a II. mellékletben található.”
17 A megtámadott határozat (5) preambulumbekezdése kimondja:
„Az 1084/2006[…] rendelet 3. cikke e) pontjának rendelkezéseivel összhangban, és a magyar hatóságok által, a Bizottság kérésére nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a projekt végrehajtásakor megfizetett [áfa] megtérül. Ebből következően a megtérülő [áfa] összege nem foglalható bele a maximális összeg kiszámításába, amelyre a szóban forgó nagyprojekt esetében az operatív program prioritási tengelyének társfinanszírozási rátája alkalmazandó.”
18 A megtámadott határozat II. melléklete tartalmazza a Kohéziós Alapból a nagyprojektre nyújtott pénzügyi hozzájárulás éves tervét 2007‑től 2013‑ig.
19 A felperes a Törvényszék Hivatalához 2010. szeptember 14‑én benyújtott keresetlevelében megindította a jelen keresetet.
A felek kérelmei
20 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozat 1. cikkének 3. és 4. pontját, illetve II. mellékletét annyiban, amennyiben e rendelkezések úgy állapítják meg azt a maximális összeget, amelyre a társfinanszírozási ráta alkalmazandó, hogy kizárják a támogatható kiadások köréből az héakifizetésekkel kapcsolatos kiadásokat;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
21 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
22 Keresete alátámasztására a felperes a módosított 1083/2006 rendelet 56. cikke (4) bekezdésének és az 1084/2006 rendelet 3. cikkének megsértésére hivatkozik.
23 A felperes szerint az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontjából következik, hogy csak a visszaigényelhető héa szerepel a Kohéziós Alapból származó támogatások keretében nem elszámolható költségek között, míg a vissza nem igényelhető héa ilyen támogatásra jogosít, így a Bizottság nem zárhatta volna ki a támogatásból a NIF‑fel szemben előzetesen felszámított héának megfelelő kiadásokat. A felperes hozzáteszi, hogy a tagállamok állapíthatják meg a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat, és a megtámadott határozatban a Bizottság elvonja ezt a hatáskört a tagállamoktól.
24 Emellett, szintén a felperes álláspontja szerint, noha a hivatkozott rendelkezés nyelvtani értelmezése nem ad egyértelmű támpontot a jogvita megoldásához, e rendelkezés rendszertani és teleologikus értelmezése arra a következtetésre vezet, hogy a szóban forgó vasútvonalszakasz építése vonatkozásában megfizetett héa nem visszaigényelhető, következésképpen a Kohéziós Alapból támogatható. A felperes álláspontja szerint a Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás nem teremt speciális kontextust az 1084/2006 rendelet 3. cikke e) pontjának értelmében vett visszaigényelhető héa fogalmának értelmezésére vonatkozóan. E fogalmat ugyanúgy kell értelmezni, mint az adóalany héalevonáshoz való jogát. Következésképpen a felperes megjegyzi, hogy mivel a NIF adójogi szempontból nem minősül adóalanynak, és nem szed be díjakat, az általa fizetendő héából nem vonhatja le a szóban forgó vasútvonalszakasz építésével kapcsolatban számára értékesített termékek, illetve nyújtott szolgáltatások után általa megfizetett adót.
25 A megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a NIF által a szóban forgó vasútvonalszakasz építése vonatkozásában megfizetett héa nem jogosít a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában való támogatásra. A Bizottság ezt azzal indokolja, hogy a héa az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontja értelmében megtérül.
26 A Bizottság álláspontja szerint a NIF által a szóban forgó vasútvonalszakasz építésével kapcsolatban eredetileg megfizetett héa megtérül, mivel az említett szakaszt üzemeltető társaság héával terhelt hálózat‑hozzáférési díjat fog szedni.
27 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az 1083/2006 rendelet 55. cikkének (1) bekezdése értelmében „»jövedelemtermelő projekt« bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet”.
28 Márpedig a jelen esetben nem vitatott, hogy a szóban forgó projekt jövedelemtermelő projekt az említett rendelkezés értelmében.
29 Egyfelől, amint a fenti 10–13. pontból kiderül, a szóban forgó vasútvonalszakaszt, miután megépíti, a NIF ellenérték nélkül átadja a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV‑nek. Emellett az országos vasúthálózat működtetése a Magyar Államvasutak, illetve a Győr‑Sopron‑Ebenfurti Vasút feladata, míg a regionális, illetve egyéb vasúti pályahálózat üzemeltetését a működési engedélyben rögzítettek szerint más gazdasági társaságok látják el. Nem vitatott, hogy a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért héával terhelt hálózat‑hozzáférési díjat kell fizetni, amely a működtetőt illeti meg.
30 Másfelől a felperes kifejtette, hogy figyelembe vette az építtetési és üzemeltetési fázis egységes pénzügyi kezelését, és elvégezte a jövedelemtermelő projektek költség‑haszon elemzését. A keresetlevél 2. mellékleteként benyújtott támogatási kérelemből kitűnik, hogy a felperes a támogatási igény kiszámításakor figyelembe vette a vasútvonalszakasz üzemeltetője által beszedendő hálózat‑hozzáférési díjat.
31 Emellett a Bizottság jogosan hivatkozik arra, hogy amennyiben a NIF szedné be a héával terhelt díjakat, akkor el kellene ismerni, hogy a NIF által fizetett héa megtérül. A felperes a Törvényszék előtt nem vitatta ezen feltevés következményét.
32 Márpedig az 1083/2006 rendelet és az 1084/2006 rendelet együttesen értelmezett rendelkezéseiből olyan esetben, mint amely az alapügyben fennáll, amikor is a felperes a közjogi szervezeti struktúrát választja a jövedelemtermelő projekt megvalósítására, nem lehet arra következtetni, hogy mivel e választásra tekintettel az építésért való felelősség nem ugyanazon közjogi szervezetet terheli, mint az üzemeltetés felelőssége, az a döntés, hogy a bevételeket és a kiadásokat több, a magyar állam ellenőrzése alatt álló közjogi szervezet, illetve több jövedelemtermelő projekt felelőse között megosszák, megváltoztathatná a költségek, így az említett projekt megvalósítása során megfizetett héa támogathatóságának megítélését.
33 E tekintetben nem lehet helyt adni a felperes azon érvének, miszerint a Bizottság a határozatával tagállami hatáskört von el.
34 Az 1083/2006 rendelet 56. cikkének (4) bekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy noha a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre figyelemmel, épp az 1084/2006 rendelet állapít meg a (4) preambulumbekezdése szerint ilyen kivételeket, és szabályozza azokat a Kohéziós Alap tekintetében.
35 E vonatkozásban az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontja előírja, hogy a megtérülő héa nem jogosít a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra.
36 Ezen túlmenően nem megalapozott a felperes azon érve sem, miszerint a megtérülő héa fogalmát szigorúan az adójogi rendelkezések, nevezetesen a héaalanyok adólevonási jogára vonatkozó rendelkezések fényében kell meghatározni.
37 Az 1084/2006 rendelet 3. cikke e) pontjának magyar nyelvi változata úgy szól, hogy a „visszaigényelhető héa” nem támogatható. Más nyelvi változatokban, mint a spanyol, a dán, az angol, a francia, az olasz vagy a finn nyelvi változatban a „megtérülő héa” nem támogatható.
38 Az említett rendelkezés azonban nem határozza meg, hogy mit kell érteni visszaigényelhető vagy megtérülő héán.
39 Emlékeztetni kell arra, hogy főszabály szerint valamely uniós jogi szöveg valamennyi nyelvi változatát egyenértékűnek kell tekinteni, és ezt nem befolyásolhatja többek között az, hogy a tagállamok lakosságának mekkora része használja az érintett nyelvet. Az uniós jog egységes értelmezésének megőrzése érdekében ezért, amennyiben e nyelvi változatok eltérnek egymástól, az érintett rendelkezést azon szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell értelmezni, amelynek e rendelkezés részét képezi (lásd a Bíróság C‑152/01. sz. Kyocera‑ügyben 2003. november 20‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., I‑13821. o.] 32. és 33. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
40 Az 1084/2006 rendelet 3. cikke e) pontja nyelvi változatainak eltérésére tekintettel e rendelkezést a szóban forgó szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell értelmezni.
41 A felperes álláspontja szerint a visszaigényelhető héa magyar fogalma a levonható héa fogalmához kapcsolható, amelyet a 2006/112 irányelv rendelkezései határoznak meg.
42 A 2006/112 irányelv X. címe tartalmazza ugyanis a héa adóalany általi levonásának, illetve annak az adóalany részére történő visszatérítésének eseteit.
43 A levonási jog ugyanakkor nem foglalja magában feltétlenül a megtérülő héának az 1084/2006 rendeletnek a magyartól eltérő különböző nyelvi változataiban megjelenő fogalmát. Amint azt a Bizottság hangsúlyozza, ez különösen nyilvánvaló, amennyiben a megtérülő héának a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozásban szereplő meghatározását vesszük figyelembe.
44 A Bizottság a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. január 6‑i 16/2003/EK rendeletének (HL L 2., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 189. o.) 11. cikkére hivatkozik, amely kimondja:
„A [héa] csak abban az esetben minősül támogatható kiadásnak, ha azt ténylegesen és véglegesen a végrehajtásért felelős testület [helyesen: szervezet] viseli. A bármilyen módon visszaigényelhető [helyesen: megtérülő] HÉA még akkor sem minősül támogathatónak, ha azt a végrehajtásért felelős testület vagy a végső kedvezményezett ténylegesen nem igényli vissza [helyesen: ha azt ténylegesen nem a végrehajtásért felelős szervezet vagy a végső kedvezményezett kapja vissza].”
45 A Bizottság ugyanebben a vonatkozásban a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. március 10‑i 448/2004/EK rendeletének (HL L 72., 66. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 2. kötet, 3. o.) 7. szabályára is hivatkozik, amely kimondja:
„A [héa] nem képez támogatható kiadást, kivéve ha az valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet, illetve a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszer keretében és a tagállamok által kijelölt testületek [helyesen: szervezetek] által nyújtott támogatás esetében az egyéni címzettet terheli. A bármilyen módon visszaigényelhető [helyesen: megtérülő] HÉA nem tekinthető támogatható kiadásnak, még akkor sem, ha azt ténylegesen nem a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett kapja vissza. A végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett állami vagy magánintézmény‑jellegét nem veszik figyelembe annak meghatározásánál, hogy a HÉA támogatható kiadást jelent‑e e szabály rendelkezéseinek alkalmazásában.”
46 A fenti 44. és 45. pontban hivatkozott meghatározások azon álláspontot támasztják alá, miszerint a megtérülő héa fogalma nem függ szükségképpen az adóalany adólevonásra vonatkozó lehetőségétől.
47 Ez alapján meg kell jegyezni, hogy az 1083/2006 és az 1084/2006 rendelet vonatkozásában a héa támogathatóságával kapcsolatban a támogatás kedvezményezettjére és nem a 2006/112 irányelv értelmében vett adóalanyra történik utalás.
48 A Bizottság jogosan hivatkozik arra, hogy az 1083/2006 rendelet 2. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős állami vagy magánszférabeli gazdasági szereplőként, szervezetként vagy vállalkozásként meghatározott „kedvezményezett” kifejezés nem foglalja magában a 2006/112 irányelv értelmében vett „adóalany” fogalmát.
49 A Bizottság továbbá kételyét fejezi ki azon érv elfogadhatóságával kapcsolatban, amelyet a felperes a válaszának 12. pontjában fejtett ki, miszerint nem bizonyos, hogy a héa teljes egészében megtérül a projekt bevételi oldalán jelentkező héa beszedése útján. A Bizottság úgy véli, hogy itt új jogalapról van szó. A felperes a tárgyaláson erre azt válaszolta, hogy ez nem így van. A felperes álláspontja szerint ezzel azon érvelését fejtette ki részletesen, amely szerint az érintett vasútvonalszakasz építtetése során megfizetett héa nem térül meg az említett vasútvonalszakasz üzemeltetése során beszedett bevételekből és héából.
50 A Törvényszék eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §‑a szerint az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve, ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel.
51 A jelen esetben meg kell állapítani, hogy az annak bizonyítására irányuló érvet, hogy a héa nem térül meg teljes egészében a projekt bevételeit terhelő héából, csak a válaszban hozták fel, és az elkülönül az annak bizonyítására irányuló érvtől, hogy a díjakat terhelő héa nem vehető figyelembe a felperes által választott intézményi struktúra miatt. A válaszban előadott érv ugyanis csak másodlagosan vizsgálható, amennyiben először is megállapítást nyer, hogy a díjakat terhelő héa figyelembe vehető, és ezért a keresetlevélben felhozott jogalap megalapozatlan. A válaszban felhozott kifogás nem tekinthető a keresetlevélben felhozott jogalap kifejtésének, és ezért az eljárás során felhozott új jogalapnak minősül. Azt elfogadhatatlannak kell tekinteni, annál is inkább, mivel nem hivatkoztak arra, hogy az az eljárás során felmerült jogi vagy ténybeli helyzetből származna.
52 Végül a felperes keresetlevelének 24. pontjában a 2007–2013‑as időszakra vonatkozó pénzügyi tervvel kapcsolatos 2005. december 19‑i tanácsi dokumentum 57. pontjára hivatkozik a megtérülő héa fogalma általa javasolt értelmezésének alátámasztására. Márpedig, amint arra a Bizottság jogosan hivatkozik, e dokumentum azon bekezdését, amelyben említést nyer a megtérülő héa és a 2006/112 irányelv, az 1084/2006 rendelet szövege nem vette át.
53 Mivel az 1083/2006 és az 1084/2006 rendeletben a megtérülő héa fogalma a kedvezményezett, és nem az adóalany fogalmához kapcsolódik, ebből nehezen lehetne arra a következtetésre jutni, hogy e fogalmat a levonható, illetve a visszatéríthető héa fogalmának mintájára adójogi összefüggésben kell értelmezni.
54 A felperes ezért érvelésével nem bizonyította azt, hogy a Bizottság a jelen ügyben nem állapíthatta volna meg, hogy a szóban forgó jövedelemtermelő projekthez választott közjogi szervezeti struktúra alapján arra kell következtetni, hogy az említett projekt megvalósítása során megfizetett héa nem támogatható.
55 A fentiek alapján a jelen keresetet, amennyiben nem olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származó új jogalapon alapszik, amely az eljárás során merült fel, mint részben elfogadhatatlant, ezt meghaladó részében pedig mint megalapozatlant el kell utasítani.
A költségekről
56 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel Magyarország pervesztes lett, ezért a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján,
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) A Törvényszék Magyarországot kötelezi a költségek viselésére.
Kanninen | Wahl | Soldevila Fragoso |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2012. szeptember 20‑i nyilvános ülésen.
Aláírások