A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2013. szeptember 16.(*)
„Verseny – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Az EUMSZ 101. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Az áremelések összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A jogsértő magatartás betudhatósága – Bírságok – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – A jogsértés súlya – Együtthatók – Enyhítő körülmények – A bírság összegének csökkentése – Jelentős hozzáadott érték”
A T‑408/10. sz. ügyben,
a Roca Sanitario, SA (székhelye: Barcelona [Spanyolország], képviselik: J. Folguera Crespo és M. Merola ügyvédek)
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: F. Castillo de la Torre, A. Antoniadis és F. Castilla Contreras, később: M. Castillo de la Torre, A. Antoniadis és F. Jimeno Fernández, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az EUMSZ 101. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39092 – „fürdőszobai szerelvények és felszerelések”‑ügy) 2010. június 23‑án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítése iránt benyújtott kérelme, és másodlagosan a felperessel szemben e határozatban kiszabott bírság összegének csökkentése iránt benyújtott kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: I. Pelikánová elnök, K. Jürimäe (előadó) és M. van der Woude bírák,
hivatalvezető: J. Palacio González főtanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. március 6‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet(1)
[omissis]
Az eljárás és a felek kérelmei
29 A felperes a Törvényszék Hivatalához 2010. szeptember 8‑án benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet.
30 A Törvényszék (negyedik tanács) az előadó bíró jelentésére tekintettel úgy döntött, hogy megnyitja a szóbeli szakaszt, és a Törvényszék eljárási szabályzatának 64. cikkében előírt pervezető intézkedések keretében írásbeli kérdéseket tett fel a két félnek, akik e kérdésekre a kitűzött határidőn belül válaszoltak.
31 A Törvényszék a 2013. március 6‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett szóbeli kérdésekre adott válaszait.
32 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– az őt érintő részében semmisítse meg a megtámadott határozat 1., 2. és 4. cikkét;
– másodlagosan, csökkentse a vele szemben kiszabott bírság összegét;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
33 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
[omissis]
2. A felperessel szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti, másodlagosan előterjesztett kérelmekről
[omissis]
Az adott esetben a felperes valamely leányvállalatának nyújtott bármilyen csökkentésre vonatkozó, második érvről
189 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék őt is részesítse a bírság összegének minden olyan csökkentésében, amelyet adott esetben leányvállalatai valamelyikének nyújt az azok által a T‑411/10. sz., Laufen kontra Bizottság ügyben, illetve a T‑412/10. sz., Roca kontra Bizottság ügyben benyújtott keresetek keretében. Amennyiben ugyanis a felelőssége – amint a Bizottság a megtámadott határozatban állítja – kizárólag abból a tényből ered, hogy leányvállalataival, a Roca France‑szal és a Laufen Austriával egyetlen vállalkozást alkot, rá is alkalmazni kell az egyetemlegesen kiszabott bírság összegének minden olyan csökkentését, amelyet adott esetben az említett leányvállalatoknak nyújtanak az utóbbiak által benyújtott keresetek keretében.
190 A Bizottság, anélkül hogy alakszerűen hivatkozna ezen érv elfogadhatatlanságára, lényegében előadja, hogy a felperes nem elégedhet meg azzal, hogy a leányvállalatai, a Roca France és a Laufen Austria által kereseteikben előadott érvekre utal annak érdekében, hogy ő is részesüljön a bírság összegének minden olyan csökkentésében, amelyet adott esetben azoknak nyújtanak.
191 A Bizottság – a Törvényszék által a tárgyaláson azzal kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva, hogy a Bíróság C‑286/11. P. sz., Bizottság kontra Tomkins ügyben 2013. január 22‑én hozott ítélete milyen hatással lehet a jelen érv értékelésére – hozzátette, hogy az említett ítélet szerint a Törvényszék csak akkor alkalmazhatja a leányvállalatnak nyújtott bírságösszeg‑csökkentést az anyavállalatra is, ha az anyavállalat, illetve leányvállalata a keresetében hasonló jogalapokra hivatkozik. Ezen ítéletből viszont egyáltalán nem következik a leányvállalatnak az általa benyújtott kereset keretében nyújtott bírságösszeg‑csökkentés anyavállalatra való automatikus kiterjesztése.
192 A felek érveire tekintettel először is a felperes által a bírság összegének csökkentése iránti kérelmei alátámasztására felhozott második érv elfogadhatóságát, majd az említett érv megalapozottságát kell megvizsgálni.
A második érv elfogadhatóságáról
193 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 21. cikke és az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében minden keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését.
194 Az ítélkezési gyakorlat szerint ezen információnak kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését és a Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt. Ugyanez vonatkozik minden kereseti kérelemre, amelyet olyan jogalapokkal és érvekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik úgy az alperes, mint a bíró számára a kérelem megalapozottságának értékelését (a Törvényszék T‑43/92. sz., Dunlop Slazenger kontra Bizottság ügyben 1994. július 7‑én hozott ítéletének [EBHT 1994., II‑441. o.] 183. pontja). Így a kereset elfogadhatóságához szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi elemek, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevél szövegéből. E tekintetben, míg a keresetlevél szövegének egyes pontjait ugyan alátámaszthatják és kiegészíthetik a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozások, a más, akár a keresetlevélhez mellékelt iratokra való általános hivatkozás nem pótolhatja a jogi érvelés azon lényegi elemeinek hiányát, amelyeknek a fent hivatkozott rendelkezések szerint a keresetlevélben kell szerepelniük (lásd a Törvényszék T‑201/04. sz., Microsoft kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 17‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑3601. o.] 94. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
195 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a felperes a bírság összegének csökkentése iránti kérelmei alátámasztására felhozott második érv keretében – a Bizottság állításával ellentétben – nem elégszik meg azzal, hogy a leányvállalatai, a Roca France, illetve a Laufen Austria által kereseteik keretében benyújtott beadványokra utal. Ellenkezőleg, a felperes az említett érvet kifejezetten megalapozza azzal érvelve, hogy mivel kizárólag anyavállalat minősége miatt állapították meg az említett leányvállalatok által elkövetett versenyellenes cselekményekért való felelősségét, a vele szemben kiszabott egyetemleges bírság csupán ezen egyetemleges felelősség vetületét jelenti. Így a felperes megfelelő érvelést fejtett ki, amely szerint úgy véli, hogy anyavállalat minőségében részesülhet az adott esetben a leányvállalatainak nyújtott bírságösszeg‑csökkentésben, éspedig anélkül, hogy ez utóbbiakhoz hasonlóan bizonyítania kellene, hogy a Bizottság e bírság összegének kiszámítása során hibát követett el.
196 E körülmények között el kell utasítani a Bizottság azon érvét, amely szerint a felperes által a bírság összegének csökkentése iránti kérelmei alátámasztására felhozott második érv elfogadhatatlan.
A második érv megalapozottságáról
197 Először is meg kell jegyezni, hogy a Törvényszék a T‑411/10. sz., Laufen Austria kontra Bizottság ügyben a mai napon kihirdetett ítéletében elutasította a Laufen Austriának a megtámadott határozat 2. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában vele szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelmét.
198 E körülmények között a felperes által a bírság összegének csökkentése iránti kérelmei alátámasztására felhozott második érvet mint hatástalant el kell utasítani annyiban, amennyiben az az adott esetben a Laufen Austriának nyújtott bírságösszeg‑csökkentésben való részesülésre irányul.
199 Másodszor ki kell emelni, hogy a Törvényszék a T‑412/10. sz., Roca kontra Bizottság ügyben a mai napon kihirdetett ítéletében csökkentette a megtámadott határozat 2. cikke (4) bekezdésének b) pontjában a Roca France‑szal és a felperessel szemben egyetemlegesen kiszabott bírság összegét, mivel a Bizottság hibát követett el azon bizonyítékok értékelésekor, amelyeket a Roca France a 2002. évi engedékenységi közlemény alapján a bírság összegének csökkentésében való részesülés iránti kérelme keretében terjesztett elő. E körülmények között a Törvényszék, miután a bírság összegét 6%‑kal csökkentette, a megtámadott határozat 2. cikke (4) bekezdésének b) pontjában a Roca France‑szal és a felperes szemben egyetemlegesen kiszabott bírság összegét 6 298 000 euróban állapította meg.
200 Ennélfogva a feleknek a fenti 189–191. pontban kifejtett érveire tekintettel meg kell vizsgálni, hogy a felperes – ahogyan állítja – kizárólag a fenti 199. pontban említett bírság megfizetéséért egyetemlegesen felelős anyavállalat minőségében jogosult‑e a bírság összegének ugyanilyen csökkentésére.
201 E tekintetben ki kell emelni, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint, amikor az anyavállalat ténylegesen nem vett részt a kartellben, és felelőssége kizárólag leányvállalatának az említett kartellben való részvételén alapul, az anyavállalat felelőssége tisztán származékos, járulékos és a leányvállalatának felelősségétől függő felelősség keretében vizsgálandó (lásd ebben az értelemben a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 39. pontját), ennélfogva nem haladhatja meg ez utóbbi felelősségét (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑382/06. sz., Tomkins kontra Bizottság ügyben 2011. március 24‑én hozott ítéletének [EBHT 2011., II‑1157. o.] 38. pontját, amelyet fellebbezés keretében helybenhagyott a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 39. pontja).
202 A jelen ügyben emlékeztetni kell arra, hogy a felperes ténylegesen nem vett részt a megállapított jogsértésben. A felperesnek a Roca France cselekményeiért való felelősségét ugyanis kizárólag a leányvállalata tőkéjében kizárólagos részesedéssel rendelkező anyavállalat minőségében állapították meg.
203 E körülmények között, mivel a felelőssége a jelen ügy körülményei között tisztán származékos, járulékos és a leányvállalatának felelősségétől függő felelősség keretében vizsgálandó, és így a fenti 201. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint nem haladhatja meg ez utóbbi felelősségét, a felperes kérelmeinek megfelelően helyt kell adni a Roca France‑nak nyújtott bírságösszeg‑csökkentésben való részesülés iránti kérelmének.
204 E következtetést nem kérdőjelezik meg a Bizottság érvei.
205 Először is a Bizottság a Bíróság C‑310/97. P. sz., Bizottság kontra AssiDomän Kraft Products és társai ügyben 1999. szeptember 14‑én hozott ítéletére (EBHT 1999., I‑5363. o.), valamint C‑201/09. P. és C‑216/09. P. sz., ArcelorMittal Luxembourg kontra Bizottság és Bizottság kontra ArcelorMittal Luxembourg és társai egyesített ügyekben 2011. március 29‑én hozott ítéletének (EBHT 2011., I‑2239. o.) 142. pontjára hivatkozva úgy érvel, hogy mivel a felperes a vele szemben egyetemlegesen kiszabott bírságot illetően semmilyen érvet nem hozott fel, a megtámadott határozat a vele szemben bírságot kiszabó részében vele szemben jogerőre emelkedett, függetlenül az adott esetben a felperes leányvállalatai valamelyikének az ez utóbbi keresete keretében nyújtott bármilyen bírságösszeg‑csökkentéstől.
206 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bíróság a fenti 205. pontban említett ítéletekben kimondta, hogy ha egy határozat címzettje megsemmisítés iránti keresetet nyújt be, az uniós bíróság a határozatnak csupán olyan elemeiről ítélkezik, amelyek a címzettel kapcsolatosak. A többi címzettel kapcsolatos egyéb, meg nem támadott elemek viszont nem képezik az uniós bíróság által elbírálandó jogvita tárgyát (a fenti 205. pontban hivatkozott Bizottság kontra AssiDomän Kraft Products és társai ügyben hozott ítélet 53. pontja, valamint a fenti 205. pontban hivatkozott ArcelorMittal Luxembourg kontra Bizottság és Bizottság kontra ArcelorMittal Luxembourg és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 142. pontja).
207 Márpedig egyrészről meg kell jegyezni, hogy ezen ítélkezési gyakorlat a jelen ügyben nem releváns. Ezen ítélkezési gyakorlat ugyanis valamely határozat részleges megsemmisítésének hatásaival kapcsolatos. Ennélfogva nem kérdőjelezi meg azon megfontolást, miszerint – amikor az anyavállalat felelőssége tisztán a leányvállalatának felelősségéből származik – az előbbi felelőssége nem haladhatja meg ez utóbbi felelősségét (lásd ebben az értelemben a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 46–50. pontját). E körülmények között a Törvényszék az anyavállalat által benyújtott kereset keretében, amennyiben az anyavállalat ilyen irányú kérelmet terjesztett elő, az említett anyavállalat esetében alkalmazhat minden olyan bírságösszeg‑csökkentést, amelyet adott esetben a leányvállalatának nyújtott az ez utóbbi által benyújtott kereset keretében.
208 Másrészről, amennyiben a Bizottság érvét úgy kellene érteni, hogy az annak bizonyítására irányul, hogy a felperes által a bírság összegének csökkentése iránti kérelmeinek alátámasztása érdekében felhozott második érv elfogadása esetén a Törvényszék a kereseten túlterjedő határozatot hozna, emlékeztetni kell arra, hogy – amint a fenti 195. pontban megállapításra került – a felperes a vele szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti, másodlagosan előterjesztett második kérelme keretében az említett érv alátámasztására érvelést adott elő. Ennélfogva a Törvényszék nem hivatalból felhozott jogalapok alapján, hanem ezen érvelésre tekintettel csökkenti a jelen ügyben a felperes bírságának összegét.
209 Másodszor a Bizottság a Törvényszék szóbeli kérdésére válaszolva lényegében úgy érvelt, hogy a leányvállalatnak az általa benyújtott kereset keretében nyújtott bírságösszeg‑csökkentésben való részesülés anyavállalatra való kiterjesztése – amint a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 56. pontjából kitűnik – attól a feltételtől függ, hogy az anyavállalat, illetve leányvállalata a keresetében hasonló jogalapokra hivatkozzon. Márpedig a jelen ügyben a felperes nem hivatkozott arra, hogy a Bizottság hibát követett volna el a felperessel és leányvállalataival szemben egyetemlegesen kiszabott bírság összegének kiszámításakor.
210 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bíróság a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 56. pontjában megerősítette, hogy mivel a Tomkins plc a keresetében nem hivatkozott az elrettentés címén alkalmazott szorzótényező alkalmazásakor elkövetett hibára, a Törvényszék – noha a Tomkins leányvállalata, a Pegler Ltd által benyújtott kereset keretében csökkentette a bírság összegét, miután ilyen hibát állapított meg (a Törvényszék T‑386/06. sz., Pegler kontra Bizottság ügyben 2011. március 24‑én hozott ítéletének [EBHT 2011., II‑1267. o.] 134. és 144. pontja) – helyesen járt el, amikor nem terjesztette ki a bírság összegének ilyen csökkentésében való részesülést az anyavállalatra az ez utóbbi által benyújtott kereset keretében.
211 Márpedig a jelen ügyben, noha igaz, hogy a felperes egyáltalán nem hivatkozott olyan hibára, amelyet a Bizottság a vele és a Roca France‑szal egyetemlegesen kiszabott bírság összegének kiszámításakor követett volna el, meg kell jegyezni, hogy a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 56. pontjában említett körülményekkel ellentétben a felperes alakszerűen felhozott egy olyan érvet, amellyel azt kérte, hogy a Törvényszék őt is részesítse a bírság összegének minden olyan csökkentésében, amelyet adott esetben leányvállalatai valamelyikének nyújt. Ennélfogva a fenti 191. pontban hivatkozott Bizottság kontra Tomkins ügyben hozott ítélet 56. pontjában kifejtett megfontolások a jelen ügyre nem lehetnek irányadók.
212 E körülmények között el kell fogadni a felperes által a bírság összegének csökkentése iránti kérelmeinek alátámasztására felhozott második érvet annyiban, amennyiben a felperes azt kéri, hogy ő is részesüljön a Roca France‑nak nyújtott bírságösszeg‑csökkentésben.
213 Következésképpen a megtámadott határozat 2. cikke (4) bekezdésének b) pontjában a felperessel és a Roca France‑szal egyetemlegesen kiszabott bírság összegét 6%‑kal, azaz 402 000 euróval kell csökkenteni. Ennélfogva a Törvényszék az említett összeget 6 298 000 euróban állapítja meg.
[omissis]
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) Az EUMSZ 101. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39092 – „fürdőszobai szerelvények és felszerelések”‑ügy) 2010. június 23‑án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat 2. cikke (4) bekezdésének b) pontjában a Roca Sanitario, SA‑val szemben egyetemlegesen kiszabott bírság összege 6 298 000 euró.
2) A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.
3) Az Európai Bizottság saját költségein kívül viseli a Roca Sanitario részéről felmerült költségek egyharmadát.
4) A Roca Sanitario viseli saját költségeinek kétharmadát.
Pelikánová | Jürimäe | Van der Woude |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2013. szeptember 16‑i nyilvános ülésen.
Aláírások