T‑406/10. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Emesa‑Trefilería SA
és
Industrias Galycas SA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Az előfeszített acél európai piaca – Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – A közigazgatási eljárás során nyújtott együttműködés – A Törvényszék eljárási szabályzata 139. cikkének a) pontja”
Összefoglaló – A Törvényszék (hatodik tanács) 2015. július 15‑i ítélete
1. Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Bizottság által versenyügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata – Mind jogi, mind ténybeli szempontból elvégzett jogszerűségi vizsgálat és korlátlan felülvizsgálat – Megsértés – Hiány
(EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
2. Európai uniós jog – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A Bizottság által versenyügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata – A megsemmisítést kimondó ítéletek erga omnes hatályának hiánya – Megsértés – Hiány
(EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
3. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Engedékenységi szabályok – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – Anyavállalat és leányvállalatok – A gazdasági egységnek az együttműködés időpontjában való fennállásának szükségessége
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 7. pont, 11. pont, a) alpont, és 23. pont, b) alpont)
4. Bírósági eljárás – Költségek – Megtérítendő költségek – A Törvényszéknél felmerült, a felek egyike által okozott elkerülhető költségek – A Bizottság által amiatt okozott költségek, hogy nem nyújtotta be a dokumentumok nem bizalmas változatát
(A Törvényszék 1991. évi eljárási szabályzata, 139. cikk, a) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 114., 115., 123., 124., 127. pont)
2. Ami a megsemmisítést kimondó ítéletek relatív hatályát illeti, az egyedi határozat megsemmisítése erga omnes hatályú, és mindenkivel szemben kötelező, de az általános hatályú jogi aktus megsemmisítésétől eltérően nem mindenkinek kedvez. Ugyanis a több vállalkozás tekintetében elfogadott versenyjogi határozatot, bár azt egyetlen határozat formájában fogalmazták meg és tették közzé, olyan egyedi határozatok csoportjának kell tekinteni, amelyek az egyes címzett vállalkozásokkal szemben megállapítják a terhükre rótt jogsértés(eke)t, és adott esetben bírságot szabnak ki velük szemben. E tekintetben, ha a határozat egyik címzettje úgy dönt, hogy megsemmisítés iránti keresetet indít, csupán a határozat őt érintő elemeit terjesztik az uniós bíróság elé, míg a többi címzettet érintő elemek nem válnak az uniós bíróság által eldöntendő jogvita tárgyává. A határozat következésképpen az ezt meghaladó részében továbbra is kötelező marad azon címzettek tekintetében, akik nem terjesztettek elő megsemmisítés iránti keresetet.
A Bizottság által a kartellekkel kapcsolatban lefolytatott eljárás keretében elfogadott egyedi határozatok csoportjának részét képező határozatot megsemmisítő ítélet azonban bizonyos körülmények között bizonyos következményekkel járhat az ezen megsemmisítést kimondó ítélethez vezető eljárás felperesétől eltérő egyéb személyek tekintetében is.
Ezen elemekre tekintettel a Bizottság és a Törvényszék által versenyügyekben lefolytatott eljárás az erga omnes hatály hiánya miatt nem sérti az emberi jogok európai egyezményének a hatékony bírói jogvédelem elvét rögzítő 6. cikkét.
(vö. 116–118., 126. pont)
3. Versenyügyekben csupán a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény (engedékenységi közlemény) alapján a Bizottsággal együttműködő vállalkozás tekintetében csökkenthető e közlemény címén azon bírság összege, amelyet ezen együttműködés hiányában szabtak volna ki. E csökkentés nem terjeszthető ki olyan társaságra, amely a szóban forgó jogsértés időtartamának egy részében részét alkotta annak a gazdasági egységnek, amelyben valamely vállalkozás részt vett, ám amely már azon időszak alatt nem tartozott e gazdasági egységhez, amikor az együttműködött a Bizottsággal. Az engedékenységi közleménynek az uniós versenyjoggal ellentétes magatartások feltárásának elősegítésére irányuló célkitűzésére figyelemmel, és e jog hatékony alkalmazásának biztosítását tekintetbe véve ugyanis semmi nem igazolja a valamely vállalkozásnak a Bizottsággal való együttműködése alapján nyújtott bírságösszeg‑csökkentés kiterjesztését egy olyan vállalkozásra, amely ugyan korábban irányítást gyakorolt a szóban forgó jogsértéssel érintett tevékenységi ágazatban, ám ő maga a jogsértés feltárásához nem járult hozzá.
Az a kritérium, amelyet figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy az engedékenység kedvezményében kell‑e részesíteni valamely vállalkozást, e vállalkozásnak a jogsértés feltárásához vagy annak bizonyításához való tényleges hozzájárulásában áll. Az említett kedvezményt olyan vállalkozásnak, azaz gazdasági egységnek biztosítják, amely abban az időpontban létezik, amikor az engedékenységi kérelmet a Bizottsághoz benyújtják. E tekintetben az engedékenység kedvezményéből való, a jogsértés felfedezéséhez való hozzájárulás és a tényleges együttműködés hiányán alapuló kizárás ily módon vonatkozik mind a korábbi leányvállalatra a korábbi anyavállalata által előterjesztett engedékenység iránti kérelem alkalmával, mind pedig a korábbi anyavállalatra a korábbi leányvállalata által előterjesztett engedékenység iránti kérelem esetén. Az, ha az említett kedvezményt nem terjesztik ki az arra nem jogosult társaságokra, nem sérti sem a megfelelő ügyintézés elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, sem pedig az egyenlő bánásmód elvét és a méltányosság elvét.
(vö. 152–154., 157., 159., 171. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 190–195. pont)