Language of document :

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-75/21. sz., Ana Carla Mendes de Almeida kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2021. július 8-án hozott végzése ellen Ana Carla Mendes de Almeida által 2021. szeptember 17-én benyújtott fellebbezés

(C-576/21. P sz. ügy)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Fellebbező: Ana Carla Mendes de Almeida (képviselők: R. Leandro Vasconcelos, M. Marques de Carvalho és P. Almeida Sande ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

semmisítse meg a Törvényszék (kilencedik tanács) által a T-75/21. sz. ügyben 2021. július 8-án hozott végzést, amelyben elkésettség miatt mint elfogadhatatlant elutasította a felperes által az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 263. cikke alapján benyújtott, az Európai Unió Tanácsának az Európai Ügyészség európai ügyészeinek kinevezéséről szóló 2020. július 27-i (EU) 2020/1117 végrehajtási határozatának1 annyiban történő megsemmisítése iránti kérelmet, amennyiben az ideiglenes alkalmazottként, AD 13 besorolási fokozatban, a 2020. július 29-től kezdődő hároméves, nem megújítható időtartamra az Európai Ügyészség európai ügyészévé nevezte ki a Portugália által jelölt José Eduardo Moreira Alves d’Oliveira Guerrát.

A Bíróság az Alapokmányának 61. cikke értelmében maga döntse el érdemben az ügyet, mivel nem áll fenn arra utaló indok, hogy a per állása azt nem engedné meg, és a Bíróság minden olyan ténybeli és jogi elem birtokában van, amely alapján azt megteheti.

A Bíróság az Alapokmányának 38. cikke alapján kötelezze a Tanácsot saját költségeinek, valamint a Bíróságnak mind a Bíróság, mind a Törvényszék eljárására vonatkozó eljárási szabályzatának 138. cikke alapján a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik:

Az első – mivel a Törvényszék úgy vélte, hogy a keresetindítási határidőt a megtámadott határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének napjától kell számítani – nyilvánvaló értékelési hibára és téves jogértelmezésre, továbbá a hatékony bírói jogvédelemhez való jog általános uniós jogi elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartája1 47. cikkének, valamint az (EU) 2017/1939 rendelet2 alkalmazandó – az említett rendelet belső logikájából és az Európai Ügyészség függetlenségének a rendelet 6. cikke szerinti elvéből következően a pályázók jogainak védelmét garantáló – rendelkezéseinek megsértésére alapított jogalap

A fellebbező nyilvánvaló értékelési hibára és téves jogértelmezésre hivatkozik, mivel a Törvényszék úgy vélte, hogy a keresetindítási határidőt a megtámadott határozatnak a Hivatalos Lapban történő közzétételének napjától kell számítani. A fellebbező ezen időpontban nem rendelkezett azon adatokkal, amelyek alapján az EUMSZ 263. cikk értelmében a megtámadott határozattal szemben keresetet indíthatott volna a Törvényszék előtt előadott jogalapra tekintettel, amely a portugál kormánynak a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által készített, az e kormány által javasolt jelölteknek az (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti előválogatására válaszul 2019. november 29-én az Európai Unió Tanácsának eljuttatott leveléből következik, amelyben e kormány más jelöltet támogatott, akit a Tanács jóváhagyott. E levél, amely megalapozta a megtámadott határozatot és amelynek fennállását a Törvényszék határozata nem veszi figyelembe, két ténybeli tévedést is tartalmazott, és veszélyezteti az európai ügyészek kinevezési eljárásának rendszerét és függetlenségét. Ugyanakkor a Tanács 2020. november 27-ig nem tájékoztatta a fellebbezőt a hivatkozott levélről, és kifejezetten annak a védelemhez való jogának gyakorlását illető hatásairól. A fellebbező elutasítja, hogy a határidő ezen időpontot megelőzően kezdődött volna, ahogy azt a Törvényszék a megtámadott végzésben megállapítja, és erre tekintettel úgy véli, hogy ez a hatékony bírói jogvédelem általános elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének megsértését, valamint az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet 6. cikkében rögzített függetlensége elvének megsértését valósítja meg.

A második, nyilvánvaló értékelési hibára és téves jogalkalmazásra alapított jogalap, mivel a Törvényszék úgy vélte, hogy a Tanács a hatékony bírói jogvédelem általános elvével és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével ellentétesen 2020. október 7-én közzétette a megtámadott határozat különös indokait

A fellebbező nyilvánvaló értékelési hibára és téves jogalkalmazásra hivatkozik, mivel a Törvényszék azt állapította meg, hogy a fellebbező mindenképpen tudomást szerzett a megtámadott határozatról a 2020. október 7-i levélből, amelyben a Tanács állítólagosan közzétette az említett határozat különös indokait. E levélben ugyanakkor a Tanács nem ismertette a portugál kormány 2019. november 29-én a Tanácsnak megküldött levelét, amely nélkül nem állna fenn a megtámadott határozattal szemben benyújtott kereset jogalapja.

A harmadik, másodlagosan felhozott és a menthető tévedéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat alkalmazásának mellőzésére vagy túlságosan korlátozott alkalmazására, valamint előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállására vonatkozó indok figyelmen kívül hagyására alapított jogalap

Az állandó ítélkezési gyakorlatra tekintettel a határozat végleges jellegének és az EUMSZ 263. cikk értelmében alkalmazandó jogorvoslati határidő teljes mértékű ismerete önmagában nem zárja ki, hogy a jogalany olyan menthető tévedésre hivatkozzon, amely a keresetének elkésettségét igazolhatja. A Törvényszék a megtámadott végzésben nem vette figyelembe, hogy a Tanács a portugál kormány levelét mindaddig titokban tartotta, amíg arról 2020. november 27-én nem tájékoztatta a fellebbezőt. Az ilyen helyzet a Bíróság ítélkezési gyakorlatára tekintettel menthető tévedésnek minősülhet, amely igazolhatja a kereset késedelmes benyújtását. A Törvényszék ezenkívül nem vette figyelembe az előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállására való hivatkozást a perbeli határidőkre vonatkozó uniós jogi szabályok alkalmazásának mellőzésére vonatkozó érvelés alátámasztásaként.

____________

1 HL 2020. L 244, p. 18.

1 HL 2016. C 202, 389. o.

1 Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (HL 2017. L 283, 1. o.).