2011. május 18-án benyújtott kereset - Ausztria kontra Bizottság

(T-251/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Osztrák Köztársaság (képviselő: C. Pesendorfer meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

-    semmisítse meg az Ausztria által a zöldáramról szóló törvény alapján energiaigényes vállalkozások számára nyújtott C 24/2009. számú állami támogatásról szóló 2011. március 8-i C (2011) 1363 végleges bizottsági határozatot;

-    a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének téves alkalmazása - állami támogatás fenn nem állása

A felperes szerint az Ökostromgesetz (a zöldáramról szóló osztrák törvény, BGBL. I. 114/2008. szám, a továbbiakban: ÖSG) 22. §-ának c) pontjában az energiaigényes vállalkozásokkal kapcsolatban előírt költségkorlátozás "állami forrás" hiányzó felhasználása miatt nem állami támogatás.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének téves alkalmazása - hiányzó szelektivitás

A felperes szerint sem de iure, sem de facto szelektivitás nem áll fenn. Még ha abból kellene is kiindulni, hogy az ÖSG 22. §-ának c) pontja a referenciarendszertől való eltéréshez vezet, ezen eltérést igazolni tűnik a zöldáram-támogatási rendszer logikája és belső felépítése.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének téves alkalmazása - hatáskörrel való visszaélés

Amennyiben az előirányzott intézkedést mégis támogatásnak tekintenék, az a felperes szerint a környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatás hatálya alá esik: mindenesetre analógia van az ÖSG 22. §-ának c) pontja szerinti bejelentett kompenzációs kifizetés és az iránymutatás 4. fejezete szerinti, a közösségi jogban szabályozott energiaadók mérséklésének vizsgálatára vonatkozó szabályok között; következésképpen a kompenzációs szabályozást ezen analógia alapján jóvá kellett volna hagyni. Az iránymutatás analóg alkalmazása mellett az általános csoportmentességi rendelet 25. cikke szerinti analógiára is lehetőség van.

4.    Negyedik jogalap: a verseny szempontjából azonos tényállásoknak az Európai Bizottság általi eltérő kezelése

A felperes szerint felmerül a kérdés, miért kezelnek nyilvánvalóan eltérően a verseny szempontjából összehasonlítható helyzeteket, és ezzel kapcsolatban az ÖSG és a megújuló energiáról szóló német törvény különösen gazdasági és versenyhatások tekintetében való összehasonlíthatóságára utal. Ez összeegyeztethetetlennek tűnik az egyenlő bánásmód általános elvével.

____________