T‑393/10. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Westfälische Drahtindustrie GmbH és társai
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Az előfeszített acél európai piaca – Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Összetett jogsértés – Egységes és folyamatos jogsértés – Elhatárolódás – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Egyenlő bánásmód – A büntetések és szankciók egyéniesítésének elve – A fizetési képesség értékelése – A Bizottság 2002. évi engedékenységi közleménye – 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Korlátlan felülvizsgálat”
Összefoglaló – A Törvényszék (hatodik tanács) 2015. július 15‑i ítélete
1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – A Bizottság főigazgatójának a versenyszabályok megsértése miatt valamely vállalkozással szemben kiszabott bírság csökkentése iránti kérelmet elutasító levele – A vállalkozás fizetési képességét az eredeti határozatban foglaltaktól eltérően értékelő levél – A tisztán megerősítő jelleg hiánya – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – A versenyszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó bizottsági határozat – Az uniós bíróságnak a határozat felülvizsgálatára és megváltoztatására vonatkozó korlátlan felülvizsgálati jogköre, a határozatának meghozatala időpontjában fennálló jogi és ténybeli helyzetre figyelemmel – A szankcionált vállalkozásoknak a Bizottság által elvégzett ténybeli és jogi értékelés bírósági felülvizsgálatához fűződő érdeke
(EUMSZ 101. és EUMSZ 263. cikk)
3. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása – Feltételek – Átfogó terv fennállása – Értékelés – Az egységes jogsértés két ága közötti átmeneti időszak – Következmények
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 25. cikk, (1) bekezdés)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértés és időtartama bizonyításának a Bizottságra háruló terhe – A bizonyítási teher terjedelme – A Bizottság által elfogadott bizonyítékok esetében megkövetelt pontosság mértéke – Valószínűsítő körülmények csoportja – A jogsértés megtörténtét vagy időtartamát vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége – Nyilvános elhatárolódás
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
5. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az ártatlanság vélelme – Versenyfelügyeleti eljárás – Alkalmazhatóság – Terjedelem – Következmények
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
6. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményeire tekintettel való értékelése – Valamennyi releváns ténybeli és jogi elem meghatározásának szükségessége – Hiány
(EUMSZ 296. cikk)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – A vállalkozások meghallgatása – A Bizottság által felhozott kifogásokkal kapcsolatos meghallgatáson részt vevő vállalkozás – A vállalkozás fizetési képességének értékelésére alapított, bírságcsökkentés iránti kérelem tárgyában új meghallgatás tartása iránti kérelem – Elutasítás – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Hiány
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)
8. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy az iránymutatásokat az egyenlő bánásmód elvének és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartásával alkalmazza
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Fizetési képesség – Az érintett vállalkozás veszteséges pénzügyi helyzetének figyelembevételére vonatkozó kötelezettség – Hiány – A vállalkozás valós fizetőképessége sajátos társadalmi és gazdasági környezetben – Figyelembevétel – Feltételek
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 35. pont)
10. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése – Hiány
(EUMSZ 101. és EUMSZ 261. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 35. pont)
11. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Fizetési képesség – Az uniós bíróság általi korlátlan felülvizsgálat – A Bizottság által elkövetett értékelési hibák – Megsemmisítés – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása
(EUMSZ 101. és EUMSZ 261. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 35. pont)
1. A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát illetően azon intézkedések minősülnek az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amelyek harmadik személyek érdekeit jogi helyzetük lényeges módosításával érintik. Ezzel összefüggésben annak eldöntéséhez, hogy a megsemmisíteni kért intézkedés megsemmisítés iránti keresettel megtámadható‑e, az intézkedés lényegét kell tekintetbe venni, az intézkedés formája pedig főszabály szerint nem bír jelentőséggel. Ugyanis csak azon aktusok minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható határozatnak, amelyek útján az Unió hivatala egyértelműen és véglegesen határozza meg álláspontját, olyan formában, amely lehetővé teszi ezen aktus jellegének megállapítását, azzal a feltétellel ugyanakkor, hogy e határozat ne képezze valamely korábbi aktus megerősítését. Abban az esetben viszont, ha a megtámadott aktus tisztán megerősítő jellegű, a kereset csak akkor elfogadható, ha a megerősített aktust határidőben támadták meg. Így, amennyiben a felperes hagyja eltelni az olyan határozat megtámadására biztosított határidőt, amely egyértelműen az érdekeit érintő joghatásokat kiváltó intézkedést fogadott el, és kötelezően rá vonatkozik, e határidő nem kezdődik újra sem annak kérelmezésével, hogy az intézmény vonja vissza a határozatát, sem pedig a korábban hozott határozatot megerősítő elutasító határozat elleni kereset benyújtásával.
E tekintetben a versenyszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó határozattal összefüggésben azon levél, amelyben a Bizottság főigazgatója egyrészt az eljárás alá vont vállalkozás fizetési képességét úgy értékeli, hogy az eredeti határozatban megvizsgáltaktól eltérő ténybeli és jogi körülményeket vesz figyelembe, másrészt pedig a bírság csökkentésének megtagadásául olyan indokot hoz fel, amely eltér attól, amelyen az eredeti határozat alapult, nem tekinthető pusztán az eredeti határozatot megerősítő jellegűnek.
(vö. 98–102., 107. pont)
2. A versenyszabályok megsértése miatt bírságot kiszabó bizottsági határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset esetén az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy – az eljárásgátló jogalapok kivételével, amelyeket a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása mellett hivatalból kell megvizsgálnia – az eljárás alá vont vállalkozások felhívására az uniós bíróság felülvizsgálja a Bizottság jogi és ténybeli értékelését. Márpedig, bár a korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkező bíróságnak főszabály szerint a döntésének időpontjában fennálló jogi és ténybeli helyzetet kell figyelembe vennie, amennyiben úgy ítéli meg, hogy indokolt, hogy éljen a megváltoztatásra irányuló jogkörével, e kötelezettség nem jár azzal a következménnyel, hogy megfossza a Bizottság által az EUMSZ 101. cikk megsértése miatt szankcionált vállalkozásokat minden ahhoz fűződő érdeküktől, hogy a bírósági felülvizsgálat a Bizottság ténybeli és jogi értékelésének megalapozottságára is kiterjedjen, figyelemmel az ezen értékelés időpontjában fennálló jogi és ténybeli helyzetre.
Ennélfogva az a puszta lehetőség, hogy a szankcionált vállalkozások fizetési képességének értékelése tekintetében az uniós bíróság úgy dönt, hogy gyakorolja korlátlan felülvizsgálati jogkörét, nem jár azzal a következménnyel, hogy tárgytalanná tegye az azon levélben szereplő értékelések felülvizsgálatát, amelyben a Bizottság főigazgatója e vállalkozások fizetési képességét úgy értékelte, hogy az eredeti határozatban megvizsgáltaktól eltérő ténybeli és jogi körülményeket vett figyelembe.
(vö. 109. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 141–147., 152–155., 158., 161., 163., 189–191. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 166–171., 188., 194. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 172. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 272. pont)
7. A versenyügyekben folytatott közigazgatási eljárás keretében, amikor a bírságokat kiszabó határozat meghozatalát megelőzően meghallgatást tartottak, a Bizottság az eljárás alá vont vállalkozás által benyújtott, a fizetési képességének értékelésére alapított csökkentés iránti kérelmet illetően nem köteles új meghallgatást tartani.
Az 1/2003 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése ugyanis nem írja elő ilyen meghallgatás megtartását, mivel e rendelkezés csak a vállalkozások azon jogát ismeri el, hogy ismertessék a véleményüket azon kifogásolt kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre a Bizottság határozatait alapítani kívánja. Ugyanakkor a vállalkozások fizetési képességének értékelése nem minősül olyan kifogásolt kérdésnek, amelyre egy, az EUMSZ 101. cikk megsértését szankcionáló határozatot lehetne alapítani, hanem azt teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy figyelembe vegyen egyes, a bírság csökkentésére irányuló kérelem alátámasztása érdekében előterjesztett, a jogsértés alkotóelemeitől független indokokon nyugvó körülményeket.
Egyébiránt az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja szintén nem biztosít meghallgatáshoz való jogot a vállalkozások számára azt megelőzően, hogy az általuk nyújtott információkra figyelemmel döntenének a fizetési képességük értékelésére alapított csökkentés iránti kérelmükről. Az ilyen határozat vitathatatlanul e rendelkezés értelmében vett, hátrányos egyedi intézkedés. Mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy tiszteletben tartották az ott előírt meghallgatáshoz való jogot azokban a helyzetekben, amelyekben a meghozott határozat csak a kérelmező által közölt körülményeken, valamint az általa ismert jogi és ténybeli összefüggéseken alapul.
E tekintetben igaz, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság köteles a fizetési képessége miatt csökkentés iránti kérelmet benyújtó vállalkozás számára lehetővé tenni, hogy ismertesse álláspontját azokkal a ténybeli vagy jogi elemekkel kapcsolatban, amelyekre a Bizottság a kérelem elutasítása érdekében hivatkozni kíván, amennyiben ezeket a körülményeket nem e vállalkozás közölte vele. Ezzel szemben pusztán az a tény, hogy a Bizottság úgy véli, hogy az elé terjesztett körülmények nem meggyőzőek, nem kötelezi őt arra, hogy ezt az értékelést a kérelem elbírálását megelőzően közölje.
(vö. 279–283. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 287. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 288–296. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 297–302. pont)
11. Versenyügyekben, mivel az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 35. pontjának alkalmazása az utolsó, a bírságok összegének megállapítása során figyelembe vett elem, az EUMSZ 101. cikk megsértése miatt szankcionált vállalkozások fizetési képességének értékelése az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke által előírt korlátlan felülvizsgálati jogkörbe tartozik. Az eljárás alá vont vállalkozások fizetési képességének értékelése keretében a Bizottság által elkövetett hibák ugyanis alkalmasak arra, hogy maguk után vonják a bizottsági határozatnak az említett vállalkozásokkal szemben bírságot kiszabó részének megsemmisítését, valamint arra, hogy indokolják az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlását.
E tekintetben egy olyan helyzetben, amikor az érintett vállalkozások a kifogásközlés kézhezvételét követően más, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságokra ruházták át pénzügyi eszközöket, az a körülmény, hogy a fizetési képesség hiánya diszkrecionális ügyvezetési döntések eredménye, önmagában nem elegendő a bírságcsökkentés iránti kérelmek elutasításának igazolására. A Bizottságnak a fizetési képesség értékelésekor figyelembe kell vennie azon indokokat, amelyek miatt e transzferekre sor került. A cégcsoport más társaságai számára nyújtott forrásokat ugyanis indokolhatja többek között a kifogásközlés megküldését megelőző tulajdonszerzések finanszírozásának szükségessége. Egyébiránt a Bizottságnak adott esetben úgy kell tekintenie, hogy az ilyen pénzügyi transzferek semmilyen hatást nem gyakorolnak az összességében figyelembe vett vállalatcsoport fizetési képességének értékelésére.
Ezenkívül a bírság csökkentése iránti kérelem elutasításakor a Bizottság nem vonatkoztathat el attól, hogy az érintett vállalkozás kellő mértékben bizonyította, hogy lehetetlen számára mind a vele szemben kiszabott bírságok teljes összegének egy összegben való megfizetése, mind pedig az ezen összegnek megfelelő finanszírozás vagy bankgarancia megszerzése.
Ezzel összefüggésben, amennyiben az uniós bíróság a bizottsági határozatot az azt jellemző értékelési hibákra tekintettel megsemmisíti annyiban, amennyiben az az érintett vállalkozással szemben bírságot szab ki, semmi nem akadályozza azt, hogy az említett bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva megállapítsa, hogy e vállalkozás fizetési képessége miatt semmilyen bírságcsökkentést nem lehet nyújtani, és a vállalkozást olyan összegű bírság fizetésére kötelezze, amely megegyezik a megsemmisített határozatban kiszabott bírság összegével.
(vö. 297., 311., 319., 321., 328., 332., 357., 358. pont)