T‑204/11. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Spanyol Királyság

kontra

Európai Bizottság

„Fogyasztóvédelem – 15/2011/EU rendelet – A kéthéjú kagylókban előforduló lipofil toxinok kimutatására szolgáló módszerek – Az egéren végzett biológiai tesztek helyettesítése folyadékkromatográfiás‑tömegspektrometriás módszerrel (LC‑MS/MS) – EUMSZ 168. cikk – Arányosság – Jogos bizalom”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2015. február 11.

1.      Közegészség – Végrehajtási intézkedések – Az uniós intézmények mérlegelési jogköre – A Bizottság összetett értékelést igénylő rendelete – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Nyilvánvaló értékelési hiba vagy hatáskörrel való visszaélés – Olyan bizonyítékok előterjesztésének szükségessége, amelyek kétségbe vonhatják az ezen aktusban foglalt értékelések hihetőségét

(15/2011 bizottsági rendelet)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – A Bizottság összetett értékelést igénylő rendelete – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – A jogszerűségnek a határozat elfogadásakor rendelkezésre álló információk alapján történő megítélése

(EUMSZ 263. cikk)

3.      Közegészség – Kockázatértékelés – Az egyes anyagok vizsgálata tudományos módszereinek értékelése – A kiválóság, az átláthatóság és a függetlenség elvének alkalmazása

(15/2011 bizottsági rendelet)

4.      Közegészség – Végrehajtási intézkedések – A kéthéjú kagylókban előforduló lipofil toxinok kimutatására szolgáló módszerek – 15/2011 rendelet – A közegészség védelmének döntő jelentősége az akár jelentős mértékű, kedvezőtlen gazdasági következményekhez viszonyítva

(15/2011 bizottsági rendelet)

1.      Az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az emberi egészség megóvása érdekében meghozandó intézkedések végrehajtásakor, különösen a követendő célok meghatározása és a megfelelő cselekvési eszközök megválasztása vonatkozásában. E széles mérlegelési jogkör az uniós bíróság részéről korlátozott felülvizsgálattal jár. Az említett mérlegelési jogkörnek ugyanis az a következménye, hogy a bíróságnak az ügy érdemére vonatkozó felülvizsgálata annak vizsgálatára korlátozódik, hogy az intézmények hatásköreik gyakorlása során nem követtek‑e el nyilvánvaló hibát, vagy hatáskörrel való visszaélést, illetve hogy nem lépték‑e nyilvánvalóan túl a mérlegelési jogkörük határait.

Annak megállapításához, hogy az intézmény elkövetett‑e az összetett tények értékelésekor olyan nyilvánvaló hibát, amely indokolttá tenné valamely aktus megsemmisítését, a felperes által előterjesztett bizonyítékoknak elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy kétségbe vonják az ezen aktusban megállapított tények értékelésének hihetőségét. A hihetőség e vizsgálatára is figyelemmel, a Törvényszéknek nem feladata az, hogy az összetett tényekre vonatkozó megállapításaival helyettesítse e határozat kibocsátójának megállapításait. Az uniós bíróság felülvizsgálatának korlátozása azonban nem érinti e bíróság azon kötelezettségét, hogy a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és koherenciáját vizsgálja, valamint ellenőrizze, hogy a bizonyítékok tartalmazzák‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes releváns adatot, és hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket.

(vö. 30–33. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 123. pont)

3.      A közegészség védelmének területén, az elővigyázatosság elvének tiszteletben tartásához hasonlóan, az egyes anyagok vizsgálati módszerei tudományos értékelésének a kiválóság, az átláthatóság és a függetlenség elvét tiszteletben tartó tudományos véleményeken kell alapulnia. E követelmények ugyanis fontos eljárási garanciát jelentenek az intézkedések tudományos objektivitásának biztosítása és az önkényes intézkedések elfogadásának elkerülése érdekében.

(vö. 131. pont)

4.      A közegészség védelmének döntő jelentősége van a gazdasági megfontolásokhoz viszonyítva, így az az egyes gazdasági szereplőket érő, akár jelentős mértékű, kedvezőtlen gazdasági következményeket igazolhat.

(vö. 141. pont)