T‑106/13. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

d.d. Synergy Hellas Anonymi Emporiki Etaireia Parochis Ypiresion Pliroforikis

kontra

Európai Bizottság

„Választottbírósági kikötés – A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hatodik és hetedik keretprogram – Szerződések idő előtti megszüntetése – Jogos bizalom – Arányosság – Jóhiszeműség – Szerződésen kívüli felelősség – A kereset átminősítése – A szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti kérelmek együttes fennállása – Korai előrejelző rendszer (KER) – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Okozati összefüggés”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2015. november 18.

1.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – Kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött szerződések – A szerződéseknek a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatti idő előtti megszüntetése – Szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset – A felperesnek egy másik szerződés keretében benyújtott keresetétől való elállása – A másik keresetben felhozott kifogásokkal egyező kifogásokra hivatkozó felperes – Megengedhetőség

(EUMSZ 272. cikk)

2.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – Kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött szerződések – A szerződéseknek a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatti idő előtti megszüntetése – Szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset – Létrejött és fennálló érdek megléte – A bejelentett költségek támogathatóságának még folyamatban lévő értékelése – Hatás hiánya

(EUMSZ 272. cikk)

3.      Európai uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek – Az adminisztráció által adott pontos ígéretek

4.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – Kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött szerződések – A szerződéseknek a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatti idő előtti megszüntetése – Szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset – A bizalomvédelem elvére történő hivatkozás – Megengedhetetlenség – Korlátok – A szerződések jóhiszemű teljesítése elvének tiszteletben tartása

(EUMSZ 272. cikk)

5.      Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Előterjesztett jogalap kiterjesztése – Megengedhetőség

(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 48. cikk, 2. §)

6.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – Kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött szerződések – A szerződéseknek a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatti idő előtti megszüntetése – Szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset – Az arányosság elvére való hivatkozás – Megengedhetőség – A szerződés jóhiszemű teljesítésére vonatkozó kötelezettség

(EUSZ 5. cikk, (4) bekezdés; EUMSZ 272. cikk)

7.      Kártérítési kereset – Szerződésen kívüli felelősség – Valójában szerződéses jellegű jogvitára vonatkozó kereset – A kereset átminősítése – Feltételek – A szerződésszegéssel és szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti kérelmek együttes fennállása – Feltételek

(EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 272. cikk)

1.      Valamely szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset esetében, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a Bizottság idő előtt megszüntetett egy kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött támogatási szerződést a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatt, az, ha ez utóbbi eláll a keresetétől egy másik ügyben, amelynek tárgyát egy hasonló szerződés képezi, a Bizottságnak a szóban forgó szerződés felmondása miatti szerződéses felelősségének a megállapítására vonatkozó ezen kérelmek keretében nem érinti a felperes azon jogát, hogy hivatkozzon a másik ügy tárgyát képező szerződés végrehajtására vonatkozó szabálytalanságokra.

Ugyanis elállás esetén a Törvényszék nem hoz határozatot sem az elfogadhatóságról, sem az ügy érdeméről, hanem tudomásul veszi a felperes azon szándékát, hogy ne folytassák a bírósági eljárást. Az elállásról szóló határozat nem rendelkezik anyagi jogerővel. Ha a felperes eláll a keresettől, amelynek az elbírálása folyamatban van, az ebből eredő jogvita nem áll fenn többé, következésképpen a perfüggőségi helyzet egy másik keresettel megszűnik. A Bíróság pontosította, hogy az annak elkerüléséhez fűződő érdek, hogy a jogalanyok az eljárásgazdaságosság elvével ellentétesen éljenek e lehetőséggel, nem követeli meg, hogy a perfüggőségi helyzet még az olyan keresetre tekintettel is fennálljon, amelytől a felperes elállt, mivel ez az érdek megfelelő védelmet élvez azáltal, hogy a felperest kötelezik a költségek viselésére.

(vö. 46., 47. pont)

2.      Valamely szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset esetében, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a Bizottság idő előtt megszüntetett egy kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött támogatási szerződést a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatt, az a tény, hogy a Bizottság éppen azt értékeli, hogy a felperes által megelőlegezett költségek támogathatók‑e, és így egy bizonyos összeg kifizetendő‑e az említett szerződés alapján, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a felperesnek nem fűződik létrejött és fennálló érdeke azon eljáráshoz, hogy a Törvényszék a szerződés teljesítése keretében történő fizetésre kötelezze a Bizottságot. Ugyanis a keresetek megindításától kezdve nyilvánvaló, hogy a felperesnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a keresete sikerrel járjon.

Ezenkívül a Bizottság nem hivatkozhat a felperes eljáráshoz fűződő érdekének a hiányára azzal az indokkal, hogy a szerződés teljesítése keretében fizetendő összegnek a Bizottság részéről a felperes számára történő ki nem fizetése a keresetindítás időpontjában bizonytalan és hipotetikus volt. Ugyanis a keresetindításkor biztos volt, hogy a Bizottság nem fizette ki a szóban forgó összeget.

Azok a kérdések, hogy a Bizottságnak a keresetindítást megelőzően ki kellett‑e fizetnie a szóban forgó összeget, hogy a folyamatban lévő ellenőrzés miatt felfüggeszthette‑e a kifizetést, és hogy a Törvényszéknek a bizottsági ellenőrzés végéig fel kellett‑e függesztenie a bírósági eljárást, vagy épp ellenkezőleg, közvetlenül a költségek támogathatóságáról kellett volna‑e határoznia, a kereset érdemére és nem az annak elfogadhatóságára vonatkozó elemek értékelését vonják maguk után.

Ezt a következtetést nem cáfolja az az ítélkezési gyakorlat, amely annak az uniós bíróság általi megállapítására irányul, hogy valamely szerződő fél a szóban forgó szerződések értelmében a Bizottság által már kifizetett összegeket megtarthatja. Miközben ugyanis a marasztalási keresetek esetében, amelyek konkrét igények teljesítésére irányulnak, az eljáráshoz fűződő érdek rendszerint minden további nélkül magából a felperesi kérelem összefüggéséből levezethető, a felperesnek valamely jogviszony fennállására vagy fenn nem állására – illetve egy bizonyos igény létezésére vagy nem létezésére – vonatkozó absztrakt bírósági megállapításhoz fűződő védendő érdeke általában külön indokolást igényel. Az uniós bíróságoknak ugyanis nem feladatuk, hogy absztrakt jogi szakvéleményeket készítsenek.

(vö. 51–55. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 66. pont)

4.      Valamely szerződéses felelősség megállapítása iránti kereset esetében, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a Bizottság idő előtt megszüntetett egy kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs cselekvési program keretében kötött támogatási szerződést a szerződő fél által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok miatt, a Törvényszéknek ki kell nyilvánítania az arra alapított kifogás elfogadhatatlanságát, hogy a Bizottság a hivatkozott szerződés általa történő végrehajtása során megsértette a bizalomvédelem elvét, amely a közigazgatási jogalanynak a közigazgatáshoz képest fennálló alárendeltségi viszonyát szabályozza.

Ezen elv ugyanis az EUMSZ 263. cikk alapján azon jogszerűségi vizsgálat alá tartozik, amelyet a Törvényszék az intézmények által elfogadott jogi aktusok tekintetében végezhet.

Azonban a szerződéses felelősség megállapítása iránti keresetben a Törvényszékhez mint a szerződés ügyében eljáró bírósághoz fordulnak. E tekintetben az a körülmény, hogy a szerződést többek között az uniós jog szabályozza, nem teszi lehetővé a Törvényszék olyan hatáskörének a megváltoztatását, miként azt a felperes által választott jogorvoslati út meghatározza. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti kérelmében a felperes tehát csak a szerződésekre alkalmazandó jog megsértését róhatja fel a Bizottságnak.

Azonban a szerződések jogában nem zárható ki, hogy a jogos bizalom valamely formájára lehet hivatkozni, mivel az hozzájárul a feleket terhelő azon kötelezettség tiszteletben tartásához, hogy a szerződést jóhiszeműen kell teljesíteni. Ez abból a tényből ered, hogy a megállapodások jóhiszemű teljesítésének ezen elve megakadályozza a szerződés joggal való visszaélésnek minősülő teljesítését.

(vö. 66–68., 72. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 70. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 87–89. pont)

7.      A szerződéses és szerződésen kívüli jogorvoslati lehetőségek önállósága és a felelősség megállapítására vonatkozó, e jogorvoslatok mindegyikére jellemző feltételek miatt a Törvényszéknek meg kell állapítania, hogy az eléje terjesztett keresetnek olyan kártérítési kérelem‑e a tárgya, amely objektív jelleggel szerződéses eredetű, vagy szerződésen kívüli eredetű kötelezettségeken és jogokon alapul.

Önmagában a nem a felek közötti szerződésből eredő, azonban a felekre kötelező szabályokra vagy jogelvekre való hivatkozásnak nem lehet az a következménye, hogy módosítja a jogvita szerződésen alapuló jellegét.

Azonban, mivel az EUM‑Szerződés alapján az uniós bíróságok főszabály szerint hatáskörrel rendelkeznek mind az intézmények szerződésen kívüli felelősségének a megállapítása iránti keresetről, mind az intézmények szerződéses felelősségének a megállapítása iránti keresetről történő határozathozatalra, ha választottbírósági kikötést tartalmazó szerződést kötöttek, amennyiben a Törvényszékhez szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresettel fordulnak, noha a jogvita valójában szerződéses jellegű, a Törvényszék átminősíti az említett keresetet, ha ezen átminősítés feltételei fennállnak.

Konkrétan pedig az ilyen jellegű jogvita esetén a Törvényszék nem minősítheti át a keresetet, ha a felperes azon kifejezett szándékával, hogy kérelmét ne az EUMSZ 272. cikkre alapozza, ellentétes ez az átminősítés, vagy pedig ha a keresetet egyetlen olyan jogalapra sem alapították, amely a szóban forgó szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályok – akár a szerződéses kikötések, akár a szerződésben meghatározott nemzeti jog rendelkezései – megsértésén alapul.

Ezenkívül egy szerződéses rendelkezésnek valamely intézmény általi megsértése önmagában nem jelenti az említett intézmény szerződésen kívüli felelősségének azon felek egyikével szembeni fennállását, akivel az említett rendelkezést tartalmazó szerződést kötötte. Ugyanis ilyen esetben az említett intézménynek betudható jogellenesség tisztán szerződéses eredetű és szerződő félként fennálló, nem pedig valamely más olyan minőség, mint a közigazgatási hatósági jogállás miatt fennálló kötelezettségéből ered. Következésképpen ilyen körülmények között a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti kérelem alátámasztása érdekében valamely szerződéses rendelkezés megsértésére vonatkozó állítást hatástalannak kell nyilvánítani.

Azonban nem zárható ki, hogy valamely uniós intézmény szerződéses és szerződésen kívüli felelőssége együttesen áll fenn a szerződő felek valamelyikével szemben. Ugyanis nincs előre meghatározva az intézménynek betudható, olyan kárt okozó jogellenes magatartások jellege, amely szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti kérelem tárgyát képezheti. Feltéve, hogy létezik az intézmények felelősségének ilyen együttes fennállása, az csak azzal a feltétellel lenne lehetséges, ha egyrészt a szóban forgó intézménynek betudható jogellenesség nemcsak valamely szerződéses kötelezettség, hanem az őt terhelő általános kötelezettség nemteljesítésének is minősül, másrészt pedig ha e jogellenesség az említett általános kötelezettséggel kapcsolatban a szerződés rossz végrehajtásából eredő kártól eltérő kárt okozott.

(vö. 145–150. pont)