A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2010. március 25.(*)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A Golden Eagle és Golden Eagle Deluxe közösségi ábrás védjegy bejelentése – Bögrét és kávészemeket ábrázoló korábbi nemzetközi és nemzeti ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A megjelölések hasonlósága – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”
A T‑5/08–T‑7/08. sz. egyesített ügyekben,
a Société des produits Nestlé SA (székhelye: Vevey [Svájc], képviseli: A. von Mühlendahl ügyvéd)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: R. Pethke, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban:
a Master Beverage Industries Pte Ltd (székhelye: Szingapúr [Szingapúr], képviselik: N. Clarembeaux, D. Vervaet és P. Maeyaert ügyvédek),
az OHIM második fellebbezési tanácsa által 2007. október 1‑jén a Société des produits Nestlé SA és a Master Beverage Industries Pte Ltd közötti felszólalási eljárások ügyében hozott három határozat (R 563/2006‑2., R 568/2006‑2. és R 1312/2006‑2. sz. ügy) ellen benyújtott keresetei tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács),
tagjai: M. E. Martins Ribeiro elnök, S. Papasavvas és A. Dittrich (előadó) bírák,
hivatalvezető: N. Rosner tanácsos,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. január 4‑én benyújtott keresetlevelekre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2008. június 27‑án benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2008. június 30‑án benyújtott válaszbeadványára,
tekintettel a T‑5/08., T‑6/08. és T‑7/08. sz. egyesített ügyekre vonatkozó 2008. május 23‑i végzésre,
a 2009. április 30‑i tárgyalást követően,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 2003. május 7‑én a beavatkozó, a Master Beverage Industries Pte Ltd a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (jelenleg a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján három közösségi védjegybejelentést tett a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt három védjegy az alábbi ábrás megjelölések (a továbbiakban együtt: bejelentett védjegyek) voltak:
– a T‑5/08. sz. ügyben (3157005. sz. közösségi védjegy‑bejelentési kérelem) az alább bemutatott világosbarna, sötétbarna, piros, sárga, arany, fehér, ezüst és kék színű Golden Eagle megjelölés (a továbbiakban: 1. sz. bejelentett védjegy):
– a T‑6/08. sz. ügyben (3156924. sz. közösségi védjegy-bejelentési kérelem) az alább bemutatott sötétbarna, világosbarna, piros, arany, fehér és sárga színű Golden Eagle Deluxe megjelölés (a továbbiakban: 2. sz. bejelentett védjegy):
– a T‑7/08. sz. ügyben (3157534. sz. közösségi védjegy-bejelentési kérelem) az alább bemutatott sötétbarna, világosbarna, piros, arany, fehér és sárga színű Golden Eagle Deluxe megjelölés (a továbbiakban: 3. sz. bejelentett védjegy):
3 A lajstromozást a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban kérelmezték, az alábbi leírással: „Kávé, kávépótló szerek, kávéalapú italok, tejeskávék”.
4 A lajstromozás iránti kérelmet az 1. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban a Közösségi Védjegyértesítő 2004. február 2‑i 5/2004. számában, a 2. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban a Közösségi Védjegyértesítő 2003. november 24‑i 83/2003. számában és a 3. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban a Közösségi Védjegyértesítő 2003. november 17‑i 82/2003. számában hirdették meg.
5 2004. április 1‑jén a felperes, a Société des produits Nestlé SA a 40/94 rendelet 42. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 41. cikke) alapján felszólalást nyújtott be az 1. sz. bejelentett védjegy lajstromozása ellen. Ezenkívül 2004. február 23‑án a 2. sz. bejelentett védjegy és 2004. február 17‑én a 3. sz. bejelentett védjegy lajstromozása ellen nyújtott be felszólalást.
6 A felszólalásokat különösen a kávészemeken álló piros bögrét ábrázoló korábbi nemzetközi és nemzeti védjegyekre (a továbbiakban: korábbi védjegyek) alapították.
7 Az alább bemutatott, IR 726641. referenciaszámon lajstromozott piros, fekete, barna, fehér, narancs és aranyszínű nemzetközi ábrás védjegyről van szó:
8 E védjegyet 2000. január 18‑án a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1891. április 14‑i, felülvizsgált és módosított Madridi Megállapodás alapján a Nizzai Megállapodás értelmében vett 30. osztályba tartozó áruk tekintetében az alábbi leírással lajstromozták: „Kávé és kávékivonatok, kávékeverékek és kávékivonat‑keverékek, oldódó kávé, koffeinmentes kávé, koffeinmentes kávékivonatok”.
9 A védjegy különösen az Európai Unió következő tagállamaiban áll oltalom alatt: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Portugália.
10 E megjelölést nemzeti védjegyként a 142377. sz. alatt 2000. május 8‑án Görögországban lajstromozták a Nizzai Megállapodás értelmében vett 30. osztályba tartozó áruk és különösen a következő áruk tekintetében: „kávé, kávékivonatok és kávékészítmények, kávépótló szerek és kávépótló szerek kivonatai”.
11 Továbbá az alább fekete‑fehérben bemutatott, az IR 633089. referenciaszámon lajstromozott piros, barna és aranyszínű nemzetközi ábrás védjegyről van szó:
12 E védjegyet 1995. március 9‑én a Madridi Megállapodás alapján a Nizzai Megállapodás értelmében vett 30. osztályba tartozó áruk tekintetében az alábbi leírással lajstromozták: „Kávé és kávékivonatok, kávékeverékek és kávékivonat‑keverékek, oldódó kávé, koffeinmentes kávé, koffeinmentes kávékivonatok”.
13 A védjegy különösen az Európai Unió következő tagállamaiban áll oltalom alatt: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Portugália.
14 Ezenkívül e megjelölést nemzeti védjegyként az Unió számos tagállamában, vagyis Dániában (1995. február 3‑án 976.1995. sz. alatt), Görögországban (1999. augusztus 17‑én 122009. sz. alatt) és Finnországban (1995. szeptember 20‑án 140164. sz. alatt) lajstromozták ugyanezen áruk tekintetében.
15 A felszólalásokat a fent említett, korábbi védjegyekkel oltalomban részesített valamennyi árura alapítva nyújtották be, és valamennyi, a közösségi védjegybejelentésekben leírt áru ellen irányultak.
16 A felszólalások alátámasztására a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) és a 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése) említett indokokra hivatkoztak.
17 A 2006. február 27‑i (T‑5/08. sz. ügy), a 2006. március 27‑i (T‑6/08. sz. ügy) és a 2006. szeptember 6‑i (T‑7/08. sz. ügy) határozatokkal a felszólalási osztály elutasította a felszólalásokat.
18 2006. április 25‑én (a T‑5/08. és T‑6/08. sz. ügy) és 2006. október 5‑én (T‑7/08. sz. ügy) a felperes fellebbezést nyújtott be a felszólalási osztály minden egyes határozata ellen.
19 A fellebbezési tanács 2007. október 1‑jén három határozattal (a továbbiakban: megtámadott határozatok) elutasította a fellebbezést. Lényegében azon a véleményen volt, hogy a felszólalás megalapozatlan volt, mivel a szóban forgó védjegyek nem hasonlóak.
A felek kérelmei
20 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatokat;
– állapítsa meg, hogy a bejelentett védjegyek lajstromozása iránti kérelmeket el kell utasítani;
– az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére, beleértve a fellebbezési tanács előtt felmerült költségeket is;
– a beavatkozót kötelezze a költségek viselésére, beleértve a fellebbezési tanács előtt felmerült költségeket is.
21 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a kereseteket utasítsa el;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
22 A beavatkozó azt kéri, hogy a Törvényszék:
– tartsa fenn hatályában a megtámadott határozatokat;
– rendelje el a bejelentett védjegyek lajstromozását;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére, beleértve a fellebbezési tanács előtt felmerült költségeket is.
23 A tárgyaláson a Törvényszék által feltett kérdésre adott válaszként a beavatkozó jelezte, hogy a bejelentett védjegyek lajstromozásának az elrendelésére vonatkozó második kereseti kérelme valójában összefonódik az első kereseti kérelmével, amit felvettek a tárgyalási jegyzőkönyvbe.
A jogkérdésről
24 Keresetének alátámasztásául a felperes két, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának, illetve 8. cikke (5) bekezdésének a megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.
1. A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértésére alapított első jogalapról
A felek érvei
25 A felperes azzal érvel, hogy a korábbi védjegyek alapján helyt kellett volna adni felszólalásainak (lásd a fenti 7‑14. pontot). Hangsúlyozza, hogy ezen ábrás védjegyeket valamennyi, a Nescafé azonnal oldódó kávét tartalmazó, „Classic” néven forgalmazott kávés üvegen használja, amelyből az Unióban minden évben 50 000 tonnát ad el több mint egymilliárd euró értékben.
26 Úgy véli, hogy a fellebbezési tanács tévesen vélte úgy, hogy a szóban forgó védjegyek nem hasonlóak. A korábbi védjegyek a következő kilenc elem kombinációjából állnak:
– egy bögre;
– a bögre piros színű;
– a bögre úgy áll, hogy látható a tartalma;
– a bögrének füle van;
– a bögre belső felülete fehér;
– a bögre forró italt tartalmaz;
– a bögréből gőz száll fel;
– a bögre kávészemeken áll;
– a háttér barna és arany‑narancs színű, és a bögrét fénygyűrű veszi körül.
27 A korábbi védjegyek kilenc elemét teljes egészében tartalmazzák a bejelentett védjegyek. A bejelentett védjegyek és a korábbi védjegyek vizuálisan nagyon hasonlítanak egymásra. Ezenkívül egyrészt az 1. sz. bejelentett védjegy alsó része, valamint a 2. és 3. sz. bejelentett védjegy jobb oldala, és másrészt a korábbi védjegyek fogalmilag azonosak.
28 A felperes azzal érvel, hogy a Bíróság által a C‑120/04. sz. Medion‑ügyben 2005. október 6‑án hozott ítélettel (EBHT 2005., I‑8551. o.) kialakított ítélkezési gyakorlat szerint, ha egy korábbi védjegyet egy későbbi védjegybe integrálnak, a védjegyek hasonlóak, amennyiben a közös elemük önálló megkülönböztető pozíciót foglal el a későbbi összetett védjegyben.
29 A fellebbezési tanács tévesen vélte úgy, hogy a korábbi védjegyek alig rendelkeznek megkülönböztető képességgel. Ellenkezőleg, e védjegyek önmagukban vett erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkeznek. Ráadásul jó hírnevük van, függetlenül attól a körülménytől, hogy azokat a Nescafé védjeggyel használják‑e, vagy sem.
30 Az OHIM és a beavatkozó e jogalap elutasítását kérik.
31 Az OHIM úgy véli, hogy a fellebbezési tanács helyesen volt azon a véleményen, hogy az ütköző védjegyek nem hasonlítanak egymásra. A korábbi védjegyek önmagukban véve gyenge megkülönböztető képességgel rendelkeznek, és a felperes által benyújtott bizonyítékok nem bizonyítják, hogy azok erőteljes megkülönböztető képességgel vagy jó hírnévvel rendelkeznek. Az OHIM azzal érvel, hogy a bejelentett védjegyekben a bögre ábrázolását csupán „a háttér dekoratív elemeként” használják, és az nem foglal el önálló megkülönböztető pozíciót. Ráadásul hangsúlyozza, hogy a korábbi védjegyeket nem az eredetihez hűen vették át a bejelentett védjegyekben.
32 A beavatkozó továbbá úgy véli, hogy a fellebbezési tanács helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az ütköző védjegyek nem hasonlítanak egymásra. Azzal érvel, hogy a korábbi védjegyekkel ellentétben a bejelentett védjegyek szóelemeket is tartalmaznak, amelyek domináns elemeknek minősülnek. Az 1. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban a korábbi védjegyekhez képest fennálló különbségek még nagyobbak a sas ábrázolása miatt, amely erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik, és amely az 1. sz. bejelentett védjegy domináns ábrás eleme. Figyelembe véve az ivóalkalmatosság és a kávészemek képének az italreklámokban való elterjedt használatát, a szóban forgó védjegyek ezen elemeinek ábrázolása közötti különbségeket jelentősnek kell tekinteni. A bögre és a kávészemek képe leíró jellegű, és a bejelentett védjegyekben nem foglal el önálló megkülönböztető pozíciót. A beavatkozó ezenkívül úgy véli, hogy a szóban forgó védjegyek fogalmi szempontból nem hasonlítanak.
A Törvényszék álláspontja
Előzetes észrevételek
33 A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha az a korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal, és ha azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel. Az összetéveszthetőség magában foglalja a korábbi védjeggyel asszociáció útján való összekapcsolás kockázatát. Továbbá a 40/94 rendelet 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontja (jelenleg a 207/2009 rendelet 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontja) alapján korábbi védjegy a valamely tagállamban lajstromozott védjegy és a nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy, amely bejelentésének az időpontja megelőzi a közösségi védjegybejelentés időpontját.
34 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint összetéveszthetőséget okozhat az, ha a közönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól, vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Ugyanezen ítélkezési gyakorlat értelmében az összetéveszthetőséget átfogóan kell értékelni az alapján, hogy az érintett vásárlóközönség milyen képet alkot a megjelölésről és a szóban forgó árukról vagy szolgáltatásokról, és figyelembe kell venni valamennyi, a jelen ügyre jellemző tényezőt, különösen a megjelölések és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága közötti kölcsönös függőséget (lásd az Elsőfokú Bíróság T‑162/01. sz., Laboratorios RTB kontra OHIM – Giorgio Beverly Hills [GIORGIO BEVERLY HILLS] ügyben 2003. július 9‑én hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑2821. o.] 30–33. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
Az áruk összehasonlításáról
35 Meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatokban helyesen vélte úgy (a T‑5/08. sz. ügyben a megtámadott határozat 28. pontja, valamint a T‑6/08. sz. és a T‑7/08. sz. ügyben a megtámadott határozatok 27. pontja), hogy a szóban forgó áruk azonosak, amint a fenti 3., 8., 10. és 12. pontból is kiderül.
36 Mindazonáltal úgy vélte, hogy a szóban forgó védjegyek nem hasonlóak, így a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontja alkalmazásának sine qua non feltétele nem teljesül. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a fellebbezési tanács helyesen vélte‑e úgy, hogy a szóban forgó védjegyek nem hasonlóak.
A megjelölések összehasonlításáról
37 Az összetéveszthetőség átfogó értékelésének – a szóban forgó védjegyek vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlósága tekintetében – az ezek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, figyelembe véve különösen azok megkülönböztető és domináns elemeit. A védjegyeknek a szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban az átlagfogyasztó által történő észlelése döntő szerepet játszik az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél. E tekintetben az átlagfogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja a különböző részleteit (lásd a Bíróság C‑334/05. P. sz., OHIM kontra Shaker ügyben 2007. június 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., I‑4529. o.] 35. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
38 Ilyen körülmények között meg kell jegyezni, hogy valamely védjegy megkülönböztető képessége mértékének az értékelése céljából a védjegynek az arra vonatkozó többé‑kevésbé jelentős képességét kell átfogóan értékelni, hogy a védjegy-bejelentési kérelemben szereplő árukat és szolgáltatásokat valamely meghatározott vállalkozástól származóként azonosítsa be, illetve hogy ily módon az árukat és szolgáltatásokat más vállalkozás áruitól és szolgáltatásaitól megkülönböztesse (lásd ebben az értelemben és analógia útján a Bíróság C‑342/97. sz. Lloyd Schuhfabrik Meyer ügyben 1999. június 22‑én hozott ítéletének [EBHT 1999., I‑3819. o.] 22. pontját). Amennyiben valamely összetett védjegy egyik eleme megkülönböztető képességének az értékeléséről van szó, ugyanezen kritérium alkalmazandó úgy, hogy a védjegy ezen elemének arra vonatkozó többé‑kevésbé jelentős képességét kell értékelni, hogy a védjegy-bejelentési kérelemben szereplő árukat és szolgáltatásokat valamely meghatározott vállalkozástól származóként azonosítsa.
– A szóban forgó védjegyeknek a megjelölések összehasonlítása keretében figyelembe veendő elemeiről
39 Két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem korlátozódhat az összetett védjegy csupán egyik alkotóelemének figyelembevételére és annak valamely másik védjeggyel történő összehasonlítására. Ellenkezőleg: az összehasonlítást a kérdéses védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztókban keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy egy vagy több alkotóeleme (lásd a fenti 37. pontban hivatkozott OHIM kontra Shaker ügyben hozott ítélet 41. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Csak abban az esetben értékelhető a hasonlóság egyedül a domináns elem alapján, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható (a Bíróság fenti 37. pontban hivatkozott OHIM kontra Shaker ügyben hozott ítéletének 42. pontja és a C‑193/06. P. sz., Nestlé kontra OHIM ügyben 2007. szeptember 20‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 43. pontja). Ez különösen akkor lehet így, amikor ez az összetevő önmagában képes meghatározni azt a képet, amelyet az érintett vásárlóközönség fel tud idézni a védjegyről, és így a védjegy többi összetevőjének szerepe elhanyagolható a védjegy által keltett összbenyomásban (a fent hivatkozott Nestlé kontra OHIM ügyben hozott ítélet 43. pontja).
40 A jelen ügyben a fellebbezési tanács úgy vélte, hogy a domináns elem a bejelentett védjegyekben a „golden eagle” szóelem a 2. és 3. sz. bejelentett védjegy esetében, illetve a „golden eagle” szóelem egy sas ábrázolásával együtt az 1. sz. bejelentett védjegy esetében. Úgy vélte, hogy a piros bögre és a kávészemek ábrázolása csupán dekoratív elemként tűnik fel a bejelentett védjegyekben. A hasonló ábrás elemek fennállása ellenére a szóban forgó védjegyek nem hasonlítanak az ábrás elemek között fennálló különbségek és a szóelemek korábbi védjegyekből való hiánya miatt.
41 Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a fellebbezési tanács által meghatározott elemek a bejelentett védjegyek domináns elemeinek minősülnek‑e, és hogy a bejelentett védjegyek többi elemét elhanyagolhatónak kell‑e tekinteni.
42 Az 1. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az lényegében a következő elemekből áll: sas ábrázolása, a „golden eagle” szóelem a sas képe alatt, kávészemeken álló, kávét tartalmazó piros bögre a szóelem alatt és a védjegy jobb alsó sarkát átszelő piros csík.
43 Meg kell állapítani, hogy a „golden eagle” szóelem a sas ábrázolásával együtt hangsúlyos helyet foglal el az 1. sz. bejelentett védjegyben. Ugyanis, amint a fellebbezési tanács hangsúlyozta, rendszerint a szóelem az, amelyet a fogyasztók az áruk azonosítása és vásárlása érdekében használnak. Ráadásul a szóelem mérete nem elhanyagolható. Ezenkívül nagy megkülönböztető képességgel rendelkező elemről van szó, mivel az a szóban forgó termékek esetében fantázia jellegű. Az olyan fogyasztó számára, aki nem rendelkezik kielégítő angol nyelvismerettel a szóelem jelentésének megértéséhez, ez utóbbi mindazonáltal nagy megkülönböztető képességgel rendelkező elem, mivel azt konkrét jelentés nélküli fantáziaelemként fogja észlelni. Hasonlóképpen egy sas ábrázolása nagy megkülönböztető képességgel rendelkezik a kávé és a kávéalapú italok megnevezése esetében, mivel egy ilyen ábrázolás nem a szóban forgó áruk képét idézi fel.
44 Ezzel szemben az 1. sz. bejelentett védjegy alsó részén látható, kávészemeken álló piros bögre a szóban forgó áruk esetében gyenge megkülönböztető képességgel rendelkezik. Ugyanis egy bögrét és a kávészemeket nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek kifejezett megkülönböztető képességgel rendelkeznek, mivel a szóban forgó árukat idézik fel (lásd ebben az értelemben a tehénbőrnek a tej és tejtermékek esetében történő ábrázolásával kapcsolatban a Törvényszék T‑153/03. sz., Inex kontra OHIM – Wiseman ügyben [tehénbőr ábrázolása] 2006. június 13‑án hozott ítéletének [EBHT 2006., II‑1677. o.] 36. pontját). Éppen ellenkezőleg, a fellebbezési tanácshoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy szokványos elemekről van szó. A kávé vagy a kávéalapú italok forgalmazása során ugyanis természetességgel merül fel a bögrében található forró kávé és kávészemek ábrázolásának a gondolata.
45 Mindazonáltal a kávészemeken álló piros bögréből álló elem nem tekinthető teljesen elhanyagolhatónak az 1. sz. bejelentett védjegy által keltett összbenyomásban. Bár ezen elem a szóelemhez és a sast ábrázoló ábrás elemhez képest sokkal kevésbé alkalmas a szóban forgó áruk kereskedelmi származásának beazonosítására, az 1. sz. bejelentett védjegynek körülbelül a felét foglalja el, és nem teljesen elhanyagolható az e megjelöléssel keltett összbenyomásban.
46 A 2. és 3. bejelentett védjegyekkel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy azok lényegében a megjelölések bal oldalán található „golden eagle deluxe” szóelemből, a jobb oldalon található, kávét tartalmazó bögréből és az alsó részen látható kávészemekből állnak. E védjegyekben a „goldan eagle” szóelemet kell hangsúlyosnak tekinteni. Ugyanis a fent megállapítottaknak megfelelő e szókombinációnak fantáziajellege van az érintett árukkal kapcsolatban, amelyet vagy értenek, vagy nem. Ezenkívül a fogyasztó hajlamos az ábrás elem helyett a szóelemre hagyatkozni az áruk azonosítása vagy vásárlása során. Ráadásul a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek ábrás eleme gyenge megkülönböztető képességgel rendelkezik. Mindazonáltal nem tekinthető teljesen elhanyagolhatónak. Ezen ábrás védjegyeket ugyanis nem lehet a szóelemeikre leegyszerűsíteni. Nagy betűkkel van ugyan írva, de a szóelem az említett védjegyeknek csak egy részét foglalja el.
47 Mivel a bögréből és kávészemekből álló elemet nem lehet a bejelentett védjegyek által keltett összbenyomásban teljesen elhanyagolhatónak tekinteni, a szóban forgó megjelölések közötti összehasonlítás nem korlátozódhat e védjegyek hangsúlyos elemeire.
48 A korábbi védjegyekkel kapcsolatban sincs olyan elem, amely e megjelölésekben olyan domináns helyet foglal el, hogy a többi elem az általuk keltett összbenyomásban elhanyagolható lenne.
49 A fentiekből következik, hogy a szóban forgó megjelölések közötti összehasonlítást az általuk keltett összbenyomásra kell alapítani, és az nem korlátozódhat azok bizonyos elemeire.
– A vizuális hasonlóságról
50 A jelen ügyben mindenekelőtt elemezni kell egyrészt a bejelentett védjegyeknek a bögre és a kávészemek ábrázolásából álló része, és másrészt a korábbi védjegyek közötti hasonlóságot, az egészükben vett bejelentett védjegyeknek a korábbi védjegyekkel való ezt követő összehasonlítása érdekében. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy semmi sem szól az ellen, hogy a szóban forgó védjegyek közötti hasonlóságot először valamely összetett védjegy eleme tekintetében vizsgálják, majd ezt követően e hasonlóságot átfogóan értékeljék.
51 Az 1. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e védjegy alsó részében és a korábbi védjegyekben közös a kávészemeken álló, fehér belsejű piros bögre ábrázolása. Ezenkívül e védjegyek mindegyikében a bögre füle a jobb oldalon helyezkedik el, a bögre forró itallal (látszólag kávéval) van megtöltve, és a bögréből gőz száll fel. E védjegyek hátterének a színe továbbá hasonló annyiban, amennyiben az 1. sz. bejelentett védjegy háttere narancsszínű, és amennyiben az IR 726641. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegyben szereplő bögrét körülvevő fénygyűrű szintén narancsszínű. Az 1. sz. bejelentett védjegyben szintén felismerhető egy, a bögrét körülvevő fénygyűrű, bár ennek a körvonalai kevésbé élesek, mint az IR 726641. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegyben.
52 Ami az 1. sz. bejelentett védjegy alsó része és a korábbi védjegyek közötti különbségeket illeti, a következőket kell megjegyezni. A legkiemelkedőbb különbség a szóban forgó védjegyek között az, hogy a korábbi védjegyekben a piros bögrét kívül arany csík díszíti, amely nem látható az 1. sz. bejelentett védjegyben. Ezenkívül a korábbi védjegyekben a bögrében található kávé színe nagyon sötét, majdhogynem fekete, míg az 1. sz. bejelentett védjegyben annak színe világosbarna. Ráadásul a korábbi védjegyekkel ellentétben egy piros csík szeli át az 1. sz. bejelentett védjegy alsó részét.
53 A 2. és 3. sz. bejelentett védjegyekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azokban és a korábbi védjegyekben közös a kávészemeken álló, fehér belsejű piros bögre ábrázolása. Ezenkívül e védjegyek mindegyikén a bögre forró itallal (látszólag kávéval) van megtöltve, és abból gőz száll fel. Hasonlóság áll fenn e védjegyek hátterét illetően is, mivel a 2. és 3. sz. bejelentett védjegy háttere az IR 726641. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegyéhez hasonlóan részben narancs és részben barna színű.
54 Azonban a korábbi védjegyekkel ellentétben a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyeken a piros bögrét nem díszíti kívül arany csík. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy különbségek vannak a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek és a korábbi védjegyek között a látószöget és a bögre látható részét illetően. A korábbi védjegyekben ugyanis a bögre füle a jobb oldalon, míg a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyekben az a baloldalon található. Ráadásul a korábbi védjegyekben a bögre majdnem teljes egészében látható, és annak csak egy nagyon kicsi részét takarják a kávészemek, amelyeken elhelyezkedik. Ezzel szemben a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyeken csak a bögre felső része látható, a kép olyan, mintha a füle felénél el lenne vágva.
55 Ezenkívül a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek négyszög alakúak, amelynek a hossza nagyobb, mint a magassága. A bögre nem középen, hanem a védjegyek jobb oldalán helyezkedik el. Ezzel szemben az IR 633089. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegy négyzet alakú, az IR 726641. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegy pedig álló téglalap alakú. Az IR 726641. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegyben a bögre középen helyezkedik el, és a kép nagy részét elfoglalja. A kávészemekkel fedett és a háttér által elfoglalt terület viszonylag kicsi. Ezzel szemben a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyeken a piros bögre a jobb oldalon helyezkedik el, és messze nem foglalja el a kép jelentős részét. Az IR 633089. referenciaszámon lajstromozott korábbi védjegyen a bögre a kávészemek közepén helyezkedik el. A kávészemek által fedett rész körülbelül e védjegy magasságának egynegyed részéig tart. Ezzel szemben a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyeken a kávészemek a terület sokkal jelentősebb részét foglalják el.
56 A fénygyűrűvel kapcsolatban, amelyet a felperes a korábbi védjegyek kilenc eleme közül az egyiknek tart (lásd a fenti 26. pontot), a Törvényszék úgy véli, hogy a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek nem keltik azt a benyomást, hogy a bögrét fénygyűrű veszi körül. E védjegyek által keltett benyomás inkább az, hogy a megjelölés bal oldalán a háttér barna, illetve hogy a megjelölések jobb oldalán és közepén a háttér narancsszínű.
57 A 3. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a bögrében található kávé világosbarna, míg a korábbi védjegyeken a kávé nagyon sötét, majdhogynem fekete.
58 A fentiekből következik, hogy a korábbi védjegyeket és a bejelentett védjegyeknek a piros bögre és a kávészemek ábrázolásából álló elemét hasonlónak kell tekinteni.
59 A szóban forgó védjegyek által keltett összbenyomással kapcsolatban mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a bejelentett védjegyeknek a piros bögre és a kávészemek ábrázolásából álló eleme csekély megkülönböztető képességgel rendelkezik, és hogy az 1. sz. bejelentett védjegynek a szó‑ és a sas ábrázolásából álló ábrás eleme erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik.
60 Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha egy összetett védjegy egy összetevő elem és egy másik védjegy egymás mellé helyezése révén jön létre, ez utóbbi védjegy, még ha nem is alkotja az összetett megjelölés meghatározó elemét, megőrizheti önálló megkülönböztető pozícióját az összetett védjegyben. Ebben az esetben az összetett védjegyet és ezt a védjegyet hasonlóaknak lehet tekinteni (lásd ebben az értelemben a fenti 28. pontban hivatkozott Medion‑ügyben hozott ítélet 30. és 37. pontját). Meg kell jegyezni, hogy a fenti 28. pontban hivatkozott Medion‑ügyben hozott ítélet olyan helyzetre vonatkozott, amelyben a korábbi védjegyet a későbbi védjegyben azonos módon vették át. Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy abban az esetben, ha a korábbi védjegyet a későbbi védjegyben nem azonos módon veszik át, lehetséges az is, hogy a szóban forgó megjelölések hasonlóak a korábbi védjegy és a későbbi védjegy azon eleme közötti hasonlóság miatt, amely önálló megkülönböztető helyet foglal el.
61 A jelen ügyben az 1. sz. bejelentett védjeggyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mivel a kávészemeken álló piros bögre ábrázolásából álló elem nem tekinthető teljesen elhanyagolhatónak az e megjelölés által keltett összbenyomásban, és tekintettel az ezen elem és a korábbi védjegyek közötti hasonlóságra, e védjegyet és a korábbi védjegyeket nem lehet teljesen különbözőknek tekinteni. Azonban, mivel a kávészemeken álló piros bögre ábrázolásából álló elemet nem azonos módon vették át az 1. sz. bejelentett védjegyben, és mivel az 1. sz. bejelentett védjegy ezen eleme csekély megkülönböztető képességgel rendelkezik, míg a szóelem és a sas ábrázolásából álló ábrás elem erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkeznek, az e védjegy és a korábbi védjegyek közötti vizuális hasonlóságot csekélynek kell tekinteni.
62 A 2. és 3. sz. bejelentett védjegyekkel kapcsolatban szintén meg kell jegyezni, hogy mivel a piros bögre és a kávészemek ábrázolásából álló elem nem tekinthető teljesen elhanyagolhatónak az e megjelölés által keltett összbenyomásban, és tekintettel az ezen elem és a korábbi védjegyek közötti hasonlóságra, e védjegyet és a korábbi védjegyeket nem lehet teljesen különbözőknek tekinteni.
63 Azonban hangsúlyozni kell azt is, hogy a korábbi védjegyek, valamint a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyeknek a piros bögre és a kávészemek ábrázolásából álló eleme közötti, az 54–57. pontban említett különbségek nem elhanyagolhatók. Mivel a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek ezen eleme csekély, míg azok szóeleme erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik, e bejelentett védjegyek és a korábbi védjegyek közötti vizuális hasonlóságot csekélynek kell tekinteni.
64 A fellebbezési tanács azon megállapításával kapcsolatban, miszerint a piros bögre és a kávészemek bejelentett védjegyekben és azoknak a korábbi védjegyekben történő ábrázolása közötti különbségeknek a korábbi védjegyek gyenge megkülönböztető képessége miatt nagy jelentőségük van (az egyes megtámadott határozatok 26. pontja), a következőket kell megjegyezni.
65 A korábbi védjegy megkülönböztető képessége egyike az összetéveszthetőség értékelése során közrejátszó számos elemnek (a Törvényszék T‑112/03. sz., L’Oréal kontra OHIM – Revlon [FLEXI AIR] ügyben 2005. március 16‑án hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑949. o.] 61. pontja és T‑134/06. sz., Xentral kontra OHIM – Pages jaunes [PAGESJAUNES.COM] ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑5213. o.] 70. pontja; lásd továbbá ebben az értelemben és analógia útján a Bíróság C‑39/97. sz. Canon‑ügyben 1998. szeptember 29‑én hozott ítéletének [EBHT 1998., I‑5507. o.] 24. pontját). Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy különbséget kell tenni a korábbi védjegy megkülönböztető képességére alapított és az ilyen védjegynek nyújtott oltalomhoz kapcsolódó tényező és azon megkülönböztető képesség között, amellyel az összetett védjegy eleme rendelkezik, amely e védjegynek ahhoz a képességéhez kapcsolódik, hogy az e védjegy által keltett összbenyomást dominálja (a Bíróság C‑235/05. P. sz., L’Oréal kontra OHIM ügyben 2006. április 27‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 43. pontja). Igaz ugyan, hogy a megjelölések hasonlóságának az értékelése során már meg kell vizsgálni valamely összetett védjegy elemének a megkülönböztető képességét a megjelölés domináns elemeinek az esetleges meghatározása céljából, az összetéveszthetőség átfogó értékelése keretében figyelembe veendő egyik elem a korábbi védjegy megkülönböztető képességének a mértéke. A megjelölések hasonlóságának az értékelése során nem kell tehát figyelembe venni a korábbi védjegyek megkülönböztető képességének esetlegesen gyenge mértékét.
– A fonetikai hasonlóságról
66 A felperes azzal érvel, hogy a fellebbezési tanács a szóban forgó megjelöléseket fonetikai szempontból nem hasonlította össze. Úgy véli, hogy e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a bejelentett védjegyek szóelemet tartalmaznak, mivel azok magukban foglalnak egy, kávészemeken álló piros bögrét tartalmazó önálló megkülönböztető elemet.
67 E tekintetben elegendő megállapítani azt, hogy a szóban forgó védjegyek közötti fonetikai összehasonlítás felesleges, mivel a korábbi védjegyek nem tartalmaznak semmiféle szóelemet. Azért nem lehet a szóban forgó védjegyek fonetikai hasonlóságának fennállásával érvelni, mert a fogyasztó a szóban forgó védjegyek leírására a „piros bögre” vagy a „kávészemek” kifejezéseket használja. A bejelentett védjegyekre való utalás céljából ugyanis a közönség azok szóelemeit idézi, és nem azok ábrás elemeit írja le.
– A fogalmi hasonlóságról
68 A felperes felrója a fellebbezési tanácsnak, hogy az a szóban forgó védjegyeket fogalmi szempontból nem hasonlította össze. E tekintetben azzal érvel, hogy egyrészt az 1. sz. bejelentett védjegy alsó része és a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek jobb oldala, és másrészt a korábbi védjegyek fogalmilag azonosak.
69 Az OHIM úgy véli, hogy a szóban forgó védjegyek közötti fogalmi különbség nyilvánvaló, mivel a korábbi védjegyek nem tartalmazzák a bejelentett védjegyekben szereplő aranyszínű sas jellegzetes képét.
70 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozatokban a fellebbezési tanács valóban nem nyilatkozott kifejezetten a szóban forgó megjelölések fogalmi hasonlóságáról. Meg kell azt is jegyezni, hogy az 1. sz. bejelentett védjegy alsó része és a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyek jobb oldala kávéval töltött piros bögréből és kávészemekből áll, pontosan úgy, mint a korábbi védjegyek.
71 Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a bejelentett védjegyek kávészemeken álló piros bögrének az ábrázolását tartalmazó eleme gyenge megkülönböztető képességgel rendelkezik, mivel az a szóban forgó árukat idézi fel.
72 Meg kell állapítani, hogy a sas képe a szóban forgó árukat illetően erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik, mivel semmiféle kapcsolatban nincs azokkal (lásd a fenti 43. pontot). Meg kell azonban jegyezni, hogy valamely fogyasztó, aki nem rendelkezik kielégítő angol nyelvismerettel az „eagle” szó jelentésének a megértéséhez, nem észlelheti a 2. és 3. sz. bejelentett védjegyekben a sas képére tett utalást.
73 A jelen ügyben tehát fogalmi szempontból nem zárható ki a szóban forgó védjegyek között minden hasonlóság.
74 A fentiekből következik tehát, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatokban (a T‑5/08. sz. ügyben a megtámadott határozat 28. pontja, illetve a T‑6/08. és a T‑7/08. sz. ügyben a megtámadott határozat 27. pontja) tévesen vélte úgy, hogy a szóban forgó védjegyek különbözőek voltak. Mivel vizuális és fogalmi szempontból hasonlóság áll fenn, még ha gyenge is, a fellebbezési tanácsnak értékelnie kellett volna az ütköző védjegyek összetéveszthetőségét.
75 A fentiekből következik, hogy helyt kell adni az első jogalapnak, és ezen az alapon a megtámadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, anélkül hogy meg kellene vizsgálni a második jogalapot.
2. A megtámadott határozatok megváltoztatására irányuló kérelemről
76 A felperes kérelemének arra irányuló második részével kapcsolatban, hogy a Törvényszék határozzon úgy, hogy a bejelentett védjegyek lajstromozása iránti kérelmeket el kell utasítani, a következőket kell megjegyezni.
77 Hangsúlyozni kell, hogy a megtámadott határozat megváltoztatásának a Törvényszék számára a 40/94 rendelet 63. cikkének (3) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 65. cikkének (3) bekezdése) alapján nyitva álló lehetősége főszabály szerint olyan helyzetekre korlátozódik, amikor a per állása megengedi ezt, ami azt jelenti, hogy a Törvényszék az előtte benyújtott bizonyítékokra alapozva meghozhatja azt a határozatot, amelyet a fellebbezési tanács a jelen esetben alkalmazandó rendelkezések alapján köteles lett volna meghozni (a Törvényszék T‑334/01. sz., MFE Marienfelde kontra OHIM – Vétoquinol [HIPOVITON] ügyben 2004. július 8‑án hozott ítéletének [EBHT 2004., II‑2787. o.] 63. pontja). A jelen ügyben a határozat megváltoztatását a per állása nem engedi meg, mivel a fellebbezési tanács a megtámadott határozatokban nem értékelte átfogóan az összetéveszthetőséget.
78 Következésképpen a felperesnek a megtámadott határozatok megváltoztatására irányuló kérelmét el kell utasítni.
A költségekről
79 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Továbbá ugyanezen cikk alapján több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról.
80 Mivel a jelen ügyben az OHIM és a beavatkozó pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően őket ez utóbbi költségeinek viselésére kell kötelezni.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsa által 2007. október 1‑jén (az R 563/2006‑2., R 568/2006‑2. és R 1312/2006‑2. sz. ügyben) hozott határozatokat.
2) A Törvényszék a kereseteket ezt meghaladó részükben elutasítja.
3) A Törvényszék az OHIM‑ot és a Master Beverage Industries Pte Ltd‑t kötelezi a saját költségeiken kívül a Société des produits Nestlé SA költségeinek a viselésére.
Martins Ribeiro | Papasavvas | Dittrich |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. március 25‑i nyilvános ülésen.
Aláírások