Language of document :

2020. április 27-én benyújtott kereset – PNB Banka kontra EKB

(T-230/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: PNB Banka AS (Riga, Lettország) (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank

A felek kérelmei

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EKB-nak az AS PNB Banka banki engedélyének visszavonásáról szóló, 2020. február 17-i határozatát;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és főbb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tizenhárom jogalapra hivatkozik.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat szövege nem elegendő és félrevezető eljárási információt tartalmaz.

A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet1 14. cikke (5) bekezdésének második albekezdése és a 468/2014/EU rendelet2 83. cikke alapján jogszerűtlenül alkalmazta a megtámadott határozat esetében a kétlépcsős eljárást (amely magában foglalta a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság javaslatát) az EKB 2019. március 1-i azon átminősítési határozata ellenére, amely értelmében az EKB átvette a felperes közvetlen felügyeletét.

A harmadik, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság, a Pénz- és Tőkepiaci Bizottság (FCMC) előtti eljárás megsértésére alapított jogalap.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a 468/2014/EU rendelet 83. cikkének (1) bekezdésében foglalt eljárási rendelkezés miatt az EKB számára eljárási szempontból lehetetlenné vált az engedély visszavonásáról szóló, 2019. szeptember 12-i határozattervezet 2020. február 17-i elfogadása.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat eljárásjogi és anyagi jogi szempontból jogellenes, mivel az EKB a korábbi, 2019. augusztus 15-i „fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézmény (FOLTF)” értékelés révén de facto visszavonta az engedélyt.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mivel a felperes képviseleti jogába való jogellenes beavatkozáson alapul, ami teljes egészében megfosztja őt az eljárási jogaitól.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat az indokolás elégtelensége miatt jogellenes.

A nyolcadik jogalap a felperes meghallgatáshoz való jogának a megsértésén alapul.

A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB-t megakadályozták abban, hogy a fizetésképtelenségi ügyben 2019. szeptember 12-én hozott lett ítéletre támaszkodjon, mivel ezen ítélet jogellenes volt, és kizárólag az EKB téves FOLTF-értékelésén alapult.

A tizedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB tévesen hivatkozott a megtámadott határozat további indokaira, nevezetesen a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek és a szabályozói tőkekövetelmények állítólagos megsértésére, amelyek nem voltak megalapozottak, és amelyekre az FCMC a határozattervezetében nem hivatkozott.

A tizenegyedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat anyagi jogi szempontból jogellenes, mivel a felperes 2019. szeptember 12. óta az FCMC, tehát közvetetten az EKB kizárólagos ellenőrzése alatt áll.

A tizenkettedik, a megtámadott határozat aránytalanságára alapított jogalap.

A tizenharmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat a FOLTF-értékelés valamennyi hibáján alapul.

____________

1 Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).

2 Az Európai Központi Banknak az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU rendelete (HL 2014. L141., 1. o.).