A BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESÉNEK VÉGZÉSE
2021. május 21.(*)
„Ideiglenes intézkedés – EUMSZ 279. cikk – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – Környezet – 2011/92/EU irányelv – Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – Lignitkitermelési tevékenységek külszíni bányában – A turówi (Lengyelország) lignitbánya”
A C‑121/21. R. sz. ügyben,
a Cseh Köztársaság (képviselik: M. Smolek, J. Vláčil és L. Dvořáková, meghatalmazotti minőségben)
felperesnek
a Lengyel Köztársaság (képviseli: B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az EUMSZ 279. cikk alapján ideiglenes intézkedések iránt 2021. február 26‑án benyújtott kérelme tárgyában,
A BÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTESE,
P. Pikamäe főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1 Ideiglenes intézkedések iránti kérelmével a Cseh Köztársaság azt kéri a Bíróságtól, hogy kötelezze a Lengyel Köztársaságot, hogy a turówi (Lengyelország) bányában a lignitkitermelési tevékenységet a Bíróságnak az ügy érdemében hozott ítéletének kihirdetéséig haladéktalanul hagyja abba.
2 E kérelmet a Cseh Köztársaság által az EUMSZ 259. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2021. február 26‑án benyújtott kereset keretében terjesztették elő, amelynek célja annak megállapítása, hogy a Lengyel Köztársaság nem teljesítette az alábbi kötelezettségeit:
– a 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 124., 1. o.) módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.; a továbbiakban: KHV‑irányelv) – 4. cikke (4)–(6) bekezdésével, 5. cikke (1) és (2) bekezdésével és 6–9. cikkével összefüggésben értelmezett – 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel lehetővé tette a lignitkitermelésre vonatkozó engedély hat évvel történő, környezeti hatásvizsgálat nélküli meghosszabbítását;
– a KHV‑irányelv 6. cikkének (2)–(7) bekezdéséből, 7. cikkének (5) bekezdéséből, 8. cikkéből, 9. cikkéből, valamint 11. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel lehetővé tette az érintett nyilvánosság kizárását a kitermelési tevékenység engedélyezésére vonatkozó eljárásból;
– a KHV‑irányelv 11. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel a wrocławi (Lengyelország) regionális környezetvédelmi hivatal igazgatójának 2020. január 21‑i, a turówi lignitlelőhely kitermelésének 2044‑ig történő folytatására irányuló projekt környezeti feltételeiről szóló határozatát (a továbbiakban: KHV‑határozat) azonnal végrehajthatónak nyilvánította;
– a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23‑i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 327., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o.) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjából és b) pontjának ii. alpontjából eredő kötelezettségeit, mivel nem foglalt a KHV‑határozatba abban az esetben alkalmazandó lehetséges eljárást, ha az érintett víztestekre vonatkozó, ezen irányelv 4. cikke (5) bekezdése szerinti kivételt nem adják meg;
– a KHV‑irányelv 6. cikkének (2)–(7) bekezdéséből, 7. cikkének (1), (2) és (5) bekezdéséből, valamint 8. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel nem tette lehetővé az érintett nyilvánosság és a Cseh Köztársaság részvételét a Lengyel Köztársaság éghajlatvédelemért felelős miniszterének 2020. március 20‑i, a turówi lignitlelőhely kiaknázásának engedélyezéséről szóló 65/94. sz. engedély módosításáról rendelkező határozatának meghozatalához vezető eljárásban, amely határozattal e bánya lignitkitermelésre vonatkozó engedélyét hat évvel meghosszabbították (a továbbiakban: a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélye);
– a KHV‑irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő kötelezettségét, mivel nem tette közzé a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyét és azt érthető formában nem hozta a Cseh Köztársaság tudomására;
– a KHV‑irányelv 11. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségét, mivel nem tette lehetővé a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyének bírósági felülvizsgálatát;
– a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28‑i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 41., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.) 7. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel nem hozta nyilvánosságra a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyét;
– az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvéből eredő kötelezettségét, mivel nem nyújtott teljes körű tájékoztatást a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyére vonatkozó eljárással kapcsolatban;
– a KHV‑irányelv 2. cikkének az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből eredő kötelezettségét, mivel a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyében nem vette kellően figyelembe a KHV‑határozatot, és
– a KHV‑irányelv 8a. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő kötelezettségét, mivel nem határozta meg kellő mértékben a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyében valamennyi környezeti feltételt.
3 2021. április 6‑án a Lengyel Köztársaság benyújtotta az ideiglenes intézkedések iránti kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeit.
4 2021. április 19‑i pervezető intézkedésével a Bíróság elnökhelyettese írásbeli választ igénylő kérdéseket intézett a Lengyel Köztársasághoz, amelyekre e tagállam a 2021. április 26‑i levélben válaszolt.
Jogi háttér
Az uniós jog
5 A KHV‑irányelv 1. cikke a következőket írja elő:
„(1) Ez az irányelv azoknak a köz‑ és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.
(2) Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) »projekt«:
– épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,
– egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is;
[…]
c) »engedély«: a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;
[…]”
6 Ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.”
7 Az említett irányelv 4. cikkének (1)–(3) bekezdése kimondja:
„(1) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá, az 5–10. cikkel összhangban.
(2) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre [helyesen: projektek tekintetében] a tagállamok határozzák meg, hogy a projektet alá kell‑e vetni az 5–10. cikknek megfelelő vizsgálatnak. A tagállamok ezt meghatározzák:
a) esetenkénti vizsgálattal;
vagy
b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján.
A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) vagy a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálat elvégzésére, illetve küszöbértékek vagy szempontrendszer megállapítására kerül sor, figyelembe kell venni a III. mellékletben előírt releváns kiválasztási kritériumokat. […]”
8 A KHV‑irányelvnek „A 4. cikk (1) bekezdésében említett projektek” című I. melléklete a 19. pontjában a következőket említi: „kőbányák, és külszíni bányák, ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt, vagy tőzegkitermelés, ahol a kitermelési felület meghaladja a 150 hektárt”, a 24. pontjában pedig „az e mellékletben felsorolt projektek bármilyen változtatása vagy bővítése, ha az ilyen változtatás vagy bővítés önmagában eléri az e mellékletben adott esetben meghatározott küszöbértékeket”.
9 Ezen irányelv „A 4. cikk (2) bekezdésében említett projektek” című II. melléklete 2. pontjának a) alpontjában említi a következőket: „[k]őbányák, külszíni bányák és tőzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplő projektek)”, 2. pontjának e) alpontjában „felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére” és 13. pontjának a) alpontjában „az I. vagy ebben a mellékletben felsorolt már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely olyan megváltoztatása vagy bővítése, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre (az I. mellékletben nem szereplő változtatás vagy bővítés)”.
A lengyel jog
10 A 2008. október 3‑i ustawa o udostępnianiu informacji o środowisku i jego ochronie, udziale społeczeństwa w ochronie środowiska oraz ocenach oddziaływania na środowisko (a környezetre és a környezetvédelemre vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásáról, a nyilvánosság környezetvédelemben való részvételéről és a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény; Dz. U., 199. szám, 1227. alszám, a továbbiakban: a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény) 72. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A környezeti feltételekről szóló határozat követelménye nem vonatkozik a következő módosításokra:
[…]
2. az (1) bekezdés 4. és 5. pontjában említett koncesszió vagy határozat, amely:
[…]
k) a lignitkitermelésre vonatkozó koncesszió érvényességének egyetlen, hat évre történő meghosszabbítása, amennyiben a koncesszió meghosszabbítását a lelőhely észszerű gazdálkodása – a koncesszió hatályának kiterjesztése nélkül – indokolja;
[…]”
A jogvita előzményei és a pert megelőző eljárás
11 A turówi külszíni lignitbánya lengyel területen – a Cseh Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság határainak közelében – helyezkedik el.
12 1994. április 27‑én az illetékes lengyel hatóságok 26 éves időtartamra, azaz 2020. április 30‑ig koncessziót adtak a PGE Elektrownia Bełchatów S. A., később PGE Górnictwo i Energetyka Konwencjonalna S. A. (a továbbiakban: üzemeltető) részére e bánya bányászati kitermelésére.
13 2019. október 24‑én az üzemeltető, a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikkének (2) bekezdése alapján e koncesszió hat évre történő meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be.
14 2020. január 21‑én a wrocławi regionális környezetvédelmi hivatal igazgatója elfogadta a KHV‑határozatot, majd 2020. január 23‑án e határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. 2020. január 24‑én az üzemeltető a KHV‑határozatot csatolta a bányászati kitermelésre vonatkozó koncesszió meghosszabbítása iránt 2019. október 24‑én benyújtott kérelemhez.
15 2020. március 20‑i határozatával a Lengyel Köztársaság éghajlatvédelemért felelős minisztere a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikkének (2) bekezdése alapján engedélyezte a lignitkitermelést 2026‑ig.
16 A Cseh Köztársaság, mivel úgy ítélte meg, hogy ezen engedély megadásakor a Lengyel Köztársaság több szempontból is megsértette az uniós jogot, 2020. szeptember 30‑án az EUMSZ 259. cikk alapján az Európai Bizottsághoz fordult.
17 2020. október 30‑án a Lengyel Köztársaság közölte észrevételeit. 2020. november 13‑án – a Bizottság által szervezett meghallgatáson – e két tagállam szóbeli észrevételeket tett.
18 2020. december 17‑én a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben a Lengyel Köztársaságnak több uniós jogi kötelezettség megsértését rótta fel. A Bizottság többek között úgy vélte, hogy e tagállam megsértette a KHV‑irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy olyan rendelkezést fogadott el, amely lehetővé teszi a lignitkitermelésre vonatkozó engedély – környezeti hatásvizsgálat nélküli – hat évvel történő meghosszabbítását
19 2021. február 26‑án a Cseh Köztársaság benyújtotta – a jelen végzés 2. pontjában említett – kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet.
A felek kérelmei
20 A Cseh Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:
– kötelezze a Lengyel Köztársaságot arra, hogy haladéktalanul hagyja abba a turówi bányában a kitermelési tevékenységeket és
– a Lengyel Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.
21 A Lengyel Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:
– az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant utasítsa el;
– másodlagosan, az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet mint megalapozatlant utasítsa el.
– a Cseh Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.
Az ideiglenes intézkedések iránti kérelemről
Az elfogadhatóságról
22 A Lengyel Köztársaság arra hivatkozik, hogy a Cseh Köztársaság által benyújtott ideiglenes intézkedések iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel a Cseh Köztársaság nem bizonyította a kért ideiglenes intézkedések és az uniós jog – alapkeresetében hivatkozott – megsértése közötti közvetlen és szoros kapcsolat fennállását.
23 E tekintetben a Lengyel Köztársaság lényegében azt állítja, hogy ha az alapkeresetnek helyt adnának, e körülmény nem feltétlenül vonná maga után a turówi bányában a kitermelési tevékenységek megszüntetését. A Lengyel Köztársaság ugyanis a végrehajtási intézkedések címén csupán arra lenne köteles, hogy megszüntesse a KHV‑határozat hibáit és hiányosságait, valamint a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyezését.
24 Márpedig a Lengyel Köztársaság emlékeztet arra, hogy a 2019. július 29‑i Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ítélet (C‑411/17, EU:C:2019:622, 173–175. pont) alapjául szolgáló ügyben a Bíróság megállapította, hogy az uniós joggal nem ellentétes, hogy a nemzeti jogszabályok bizonyos feltételek mellett lehetővé tegyék az uniós jog értelmében szabálytalan műveletek vagy aktusok szabályossá tételét a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget illetően. A Lengyel Köztársaság tehát az említett ítéletből eredő ítélkezési gyakorlat alapján anélkül módosíthatná a Cseh Köztársaság által vitatott közigazgatási határozatokat, hogy a turówi bányában folytatott lignitkitermelési tevékenységet fel kellene függesztenie.
25 Következésképpen a Lengyel Köztársaság azon a véleményen van, hogy a Cseh Köztársaság által kért ideiglenes intézkedések nem az érdemi ítélet teljes érvényesülésének biztosítására irányulnak, és ezen intézkedések elrendelésének joghatásai jóval túlmutatnának az ítéletből eredő kötelezettségeken.
26 Ennek az érvelésnek nem lehet helyt adni.
27 Először meg kell ugyanis állapítani, hogy az említett érvelés az ideiglenes intézkedések iránti eljárás céljának és az EUMSZ 259. cikk alapján a kötelezettségszegést megállapító ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések hatályának az összetévesztésén alapul.
28 E tekintetben kiemelendő egyrészt, hogy az ideiglenes intézkedések iránti eljárás célja az azon alapeljárásban meghozandó határozat teljes érvényesülésének biztosítása, amelyhez az ideiglenes intézkedés kapcsolódik, ami a jelen ügyben az EUMSZ 259. cikk alapján benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset, amely annak megállapítására irányul, hogy a Lengyel Köztársaság nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
29 Másrészt igaz, hogy abban az esetben, ha a Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, az EUMSZ 260. cikk (1) bekezdése értelmében az adott államnak meg kell tennie a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Mindazonáltal az a kérdés, hogy melyek a kötelezettségszegést megállapító ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedések, nem képezi az EUMSZ 259. cikk alapján meghozott ítélet tárgyát (lásd ebben az értelemben: 2014. április 8‑i Bizottság kontra Magyarország ítélet, C‑288/12, EU:C:2014:237, 33. pont).
30 Márpedig a Lengyel Köztársaság érvelése, amennyiben annak helyt adnának, az EUMSZ 259. cikk szerinti kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében indított ideiglenes intézkedések iránti eljárást megfosztaná a lényegétől, mivel a Bíróság a kötelezettségszegést megállapító ítéletben – ezen ítélet végrehajtása érdekében – nem kötelezheti az érintett tagállamot meghatározott intézkedések elfogadására. Mindenesetre nem zárható ki, hogy amennyiben az érdemi keresetnek helyt adnának, a Lengyel Köztársaság köteles lenne olyan végrehajtási intézkedéseket elfogadni, amelyek a turówi bánya lignitkitermelési tevékenységeinek felfüggesztését eredményezik.
31 Másodszor, elegendő megállapítani, hogy bár igaz, hogy a Bíróság a 2019. július 29‑i Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ítélet (C‑411/17, EU:C:2019:622) 173. pontjában kimondta, hogy az uniós joggal nem ellentétes, hogy a nemzeti jogszabályok bizonyos esetekben lehetővé tegyék az uniós jog értelmében szabálytalan műveletek vagy aktusok szabályossá tételét, azonban az ilyen lehetőségnek kivételes jellegűnek kell maradnia és a tagállam, főszabály szerint, köteles az uniós jog megsértésével elfogadott projekt engedélyének felfüggesztésére vagy megsemmisítésére irányuló intézkedéseket hozni (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑i Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ítélet, C‑411/17, EU:C:2019:622, 172. és 174. pont; 2019. november 12‑i Bizottság kontra Írország (Derrybrieni szélerőműpark) ítélet, C‑261/18, EU:C:2019:955, 75. és 76. pont).
32 Ilyen körülmények között az ideiglenes intézkedések iránti kérelem elfogadható.
Az ügy érdeméről
33 A Bíróság eljárási szabályzata 160. cikkének (3) bekezdése értelmében az ideiglenes intézkedések iránti kérelemben meg kell jelölni „a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét”.
34 Így az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelhet el valamely ideiglenes intézkedést, ha annak szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik (fumus boni iuris), és az olyan értelemben sürgős, hogy azt a kérelmező érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához kell elrendelni, azért, hogy hatásait már az érdemi döntés előtt kifejtse. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró továbbá adott esetben egymással szemben mérlegeli a fennálló érdekeket. E feltételek konjunktívak, vagyis ha e feltételek közül bármelyik nem teljesül, az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet el kell utasítani (2020. április 8‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑791/19 R, EU:C:2020:277, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
A fumus boni iurisról
35 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fumus boni iurisra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedéseket kérő fél által az érdemi kereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik első látásra nem tűnik teljesen megalapozatlannak. Ez a helyzet áll fenn többek között akkor, ha e jogalapok egyike olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem egyértelmű, és ezért alapos vizsgálatot igényel, amelyet az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem tud elvégezni, hanem annak az érdemi eljárás tárgyát kell képeznie, vagy ha a felek közötti jogvita olyan jelentős vitás jogi kérdést tár fel, amelynek megoldása nem nyilvánvaló (2018. december 17‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑619/18 R, EU:C:2018:1021, 30. pont; 2020. április 8‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑791/19 R, EU:C:2020:277, 52. pont).
36 A jelen ügyben a fumus boni iuris fennállásának megállapítása érdekében a Cseh Köztársaság többek között az érdemi keresetében felhozott első jogalap első kifogásának megfelelő jogalapra hivatkozik, amely azon alapul, hogy a Lengyel Köztársaság a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikke (2) bekezdésének elfogadásával – amely szerint a lignitkitermelésre vonatkozó koncesszió érvényessége egyetlen alkalommal, hat évvel, bármiféle környezeti hatásvizsgálat nélkül meghosszabbítható – megsértette különösen a KHV‑irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdését.
37 A Cseh Köztársaság szerint – a KHV‑irányelv 4. cikke (1) bekezdésének és ezen irányelv I. melléklete 19. pontjának megfelelően – a 25 hektárnál nagyobb felületű külszíni bányászati kitermelésre vonatkozó projektek esetében környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Ezenkívül e melléklet 24. pontja értelmében az ilyen projektek bármilyen módosítása vagy bővítése esetén is környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
38 Egyébiránt a Cseh Köztársaság emlékeztet arra, hogy a KHV‑irányelv 4. cikke (2) bekezdésének és II. melléklete 2. pontja a) alpontjának együttesen értelmezett rendelkezései szerint a méretkorlátozás nélküli külszíni bányászati kitermelésre vonatkozó projektek kapcsán is környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
39 Márpedig, mivel a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „koncesszió” a KHV‑irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „engedélynek” minősül, az ilyen koncesszió odaítéléséhez vezető eljárásnak tiszteletben kell tartania az ezen irányelvből, különösen pedig az irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeket. A Cseh Köztársaság véleménye szerint a Lengyel Köztársaság – azáltal, hogy a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikkének (2) bekezdésében előírta, hogy a lignitkitermelésre vonatkozó koncesszió érvényessége egyetlen alkalommal, hat évvel, bármiféle környezeti hatásvizsgálat nélkül meghosszabbítható – megsértette e kötelezettségeket.
40 A Lengyel Köztársaság nem vitatta a Cseh Köztársaság arra vonatkozó érveit, hogy a jelen ügyben fumus boni iuris áll fenn.
41 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a „projekt” ezen irányelv értelmében vett fogalma a természetes környezetbe és tájba történő valamennyi beavatkozásra vonatkozik, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is. Az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja az „engedély” ezen irányelv értelmében vett fogalmát úgy határozza meg, mint a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntését, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére.
42 A KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekteket érintően az engedélyezést megelőzően ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerint környezeti hatásvizsgálatot kell végezni abban az esetben, ha azok a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorolnak (2019. július 29‑i Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ítélet, C‑411/17, EU:C:2019:622, 73. pont).
43 Így ez utóbbi rendelkezés nem követeli meg, hogy a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló minden projektet alávessenek a KHV‑irányelv által előírt vizsgálatnak, hanem annak csak az ezen irányelv 4. cikkében említett projekteket kell alávetni, és e cikk – attól függően, hogy (1) vagy (2) bekezdése alkalmazandó – az irányelv I. és II. mellékletében felsorolt projektekre hivatkozik (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑i Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ítélet, C‑411/17, EU:C:2019:622, 74. pont).
44 Először is, ami a KHV‑irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó projekteket illeti, amelyekre ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése utal, azok a természetüknél fogva a környezetre jelentős hatást gyakorolhatnak, és azokat kötelezően környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑i Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ítélet, C‑411/17, EU:C:2019:622, 75. pont).
45 A KHV‑irányelv I. mellékletének 19. pontja értelmében e projektek között szerepel a 25 hektárt meghaladó kitermelési felületű külszíni bányászati kitermelés, valamint e melléklet 24. pontja értelmében az ilyen projekteknek az e küszöbértéknek megfelelő bármely módosítása vagy bővítése.
46 Másodszor, ami a KHV‑irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projekteket illeti – amelyekre ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése utal – a tagállamok határozzák meg – vagy esetenkénti vizsgálattal, vagy az általuk meghatározott küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján, vagy ezen két eljárás alapján –, hogy e projekteket alá kell‑e vetni környezeti hatásvizsgálatnak.
47 E melléklet 2. pontjának a) alpontja értelmében a KHV‑irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektek között szerepelnek az ezen irányelv I. mellékletében szereplőktől eltérő külszíni bányák, valamint a 13. pont a) alpontja értelmében az ilyen projektek bármely megváltoztatása vagy bővítése, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre.
48 A Bíróság megállapította, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, amennyiben hozzájuk a KHV‑irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektre vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtottak be, különleges vizsgálatot kell lefolytatniuk annak eldöntése céljából, hogy az említett irányelv III. mellékletében foglalt szempontokra tekintettel szükség van‑e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére (2016. január 14‑i Bizottság kontra Bulgária ítélet, C‑141/14, EU:C:2016:8, 94. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
49 A jelen ügyben a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a lignitkitermelésre vonatkozó koncesszió érvényességének egyetlen, hat évvel történő meghosszabbítása nem függ semmilyen előzetes környezeti hatásvizsgálattól, amennyiben e meghosszabbítást a lelőhely – a koncesszió hatályának kiterjesztése nélkül történő – észszerű gazdálkodása indokolja. Ezenkívül a Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy a lignitkitermelés 2026‑ig szóló engedélyét e rendelkezés alapján fogadták el.
50 E körülmények között nem zárható ki első látásra, hogy a környezetre vonatkozó információkról szóló törvény 72. cikkének (2) bekezdése sérti a KHV‑irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő azon követelményeket, amelyek szerint lényegében valamely külszíni bányászati kitermelésre vonatkozó projekt kibővítését környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni, vagy legalábbis előzetesen meg kell vizsgálni az ilyen vizsgálat elvégzésének szükségességét.
51 Következésképpen – anélkül, hogy ebben a szakaszban határozni kellene a felek által az alapkeresetben hivatkozott érvek megalapozottságáról, ami az ügy érdemében eljáró bíróság hatáskörébe tartozik – azt kell megállapítani, hogy a KHV‑irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének megsértésére alapított, a jelen ideiglenes intézkedések iránti kérelem alapjául szolgáló, az érdemi kereset első jogalapja első kifogásának alátámasztására a Cseh Köztársaság által felhozott érvek – a jelen végzés 35. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján – első látásra nem tűnnek teljesen megalapozatlannak.
52 Ebből következik, hogy a fumus boni iurisra vonatkozó feltétel a jelen ügyben teljesül.
A sürgősségről
53 Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes intézkedések iránti eljárás célja a jövőbeli végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság által nyújtott védelemben hézag keletkezhessen. E cél elérése érdekében a sürgősséget annak alapján kell megítélni, hogy az ideiglenes döntés meghozatala szükséges‑e azért, hogy elkerülhető legyen, hogy az ideiglenes védelmet kérő félnek súlyos és helyrehozhatatlan kára keletkezzen. Ezt a felet terheli annak bizonyítása, hogy az érdemi eljárás befejezését nem tudná kivárni, anélkül, hogy ilyen jellegű kár ne érné. Az ilyen súlyos és helyrehozhatatlan kár megállapításához nem szükséges megkövetelni a kár bekövetkezésének teljes bizonyossággal történő bizonyítását. Elegendő, ha a kár kellő valószínűséggel előre látható (2020. április 8‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑791/19 R, EU:C:2020:277, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
54 A jelen ügyben a Cseh Köztársaság azt állítja, hogy a turówi bányában a kitermelési tevékenység folytatása a Bíróság ügy érdemében hozott ítéletéig (a továbbiakban: ügydöntő ítélet) azzal a hatással járna, hogy jelentősen csökkentené a cseh területen a felszín alatti vizek szintjét a Lengyel Köztársasággal fennálló határ közelében, amelynek következményeként veszélybe kerülne körülbelül 10 000 ember ivóvízellátása a cseh területen, és az a talaj süllyedésével épületekben okozott kárral járna.
55 A Cseh Köztársaság, többek között, először is arra hivatkozik, hogy – ezen bánya vízelvezető rendszere miatt – e kitermelési tevékenységek már a felszín alatti vizeknek a területéről a lengyel terület felé történő masszív és folyamatos – percenként 3,10 m³ mértékű – elfolyását eredményezik. Ez az évtizedek óta zajló jelenség azzal a hatással jár, hogy a felszín alatti vizek szintjét gyorsan csökkenti, különösen a harmad‑ és negyedkorú rétegekben, valamint kiszárítja a felszíni áramlatokat. A Cseh Köztársaság hozzáteszi, hogy a lignitkitermelésre vonatkozó engedély 2026‑ig történő megadása óta a felszín alatti vízszint csökkenésének jelentős felgyorsulását figyelték meg, mivel a csökkenés tíz hónap alatt 9,45 métert ért el. E tényezők alapján a Cseh Köztársaság előadja, hogy a turówi bánya kitermelésének az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatása szükségképpen a felszín alatti vizek szintje csökkenésének még hangsúlyosabb fokozódását eredményezné, különösen a harmad‑ és negyedkorú rétegeket érintve.
56 Másodszor, e tagállam hangsúlyozza, hogy a felszín alatti vizek szintjének csökkenése közvetlen hatással van az érintett terület ivóvízzel történő ellátására, mivel e jelenség érinti egyrészt az Uhelná (Cseh Köztársaság) forrást, amelyet jelenleg már nem lehet teljes mértékben kihasználni az engedélyezett vízkivételekre, másrészt pedig a felszíni kutakat, amelyeket a kiszáradás fenyeget. A turówi bányában a bányászati tevékenységeknek az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatása súlyosbítaná az Uhelná forrás hidrológiai helyzetét, és lehetetlenné tenné e kutak vízkitermelését, ily módon az érintett területen mintegy 10 000 ember ivóvízellátása kerülne veszélybe.
57 Harmadsorban a Cseh Köztársaság arra hivatkozik, hogy a jelenleg érintett területen a felszín alatti vizek szintjének csökkenése e vizeknek azon területről történő hirtelen elfolyását is eredményezheti, amely eddig még nem volt érintett.
58 Negyedszer és utolsósorban a Cseh Köztársaság azt állítja, hogy a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységnek az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatása az e bánya közelében lévő területeken legalább 5–10 milliméternyi talajsüllyedést idézne elő, amelynek következtében súlyosbodna az épületek statikai állapota, valamint az azokban bekövetkezett károsodás.
59 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes intézkedések iránti eljárás célja nem az, hogy az összetett és rendkívül vitatott tényállás valódiságát bizonyítsa. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ugyanis nem rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a megkövetelt vizsgálatot lefolytassa, és számos esetben – ha egyáltalán sikerül – csak nehézségek árán végezné el azokat megfelelő időben (2017. november 20‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑441/17 R, EU:C:2017:877, 54. pont).
60 Ezenkívül az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak – egyedül a sürgősség mérlegelése érdekében és anélkül, hogy ez részéről bármilyen állásfoglalást jelentene az ideiglenes intézkedést kérelmező fél által az ügy érdemét illetően előadott kifogások megalapozottsága tárgyában – feltételeznie kell, hogy e kifogások alkalmasak arra, hogy azoknak helyt adjanak. Ugyanis azon súlyos és helyrehozhatatlan kár, amelynek valószínűsíthető bekövetkezését bizonyítani kell, az a kár, amely – amennyiben az ügy érdemében a Bíróság helyt ad a keresetnek – adott esetben a kért ideiglenes intézkedés elrendelésének megtagadásából eredne (2020. április 8‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑791/19 R, EU:C:2020:277, 83. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
61 A sürgősség alátámasztása érdekében a Cseh Köztársaság lényegében arra hivatkozik, hogy a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységnek az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatása a Cseh Köztársaság területén a felszín alatti vizek szintjének jelentős csökkenésével járhat, amely veszélyeztetné körülbelül 10 000 ember ivóvízellátását, és ingatlankárokat okozó talajsüllyedést váltana ki.
62 Így a Cseh Köztársaság által hivatkozott érdekek a környezet, az emberi egészség, valamint a tulajdon védelmén alapuló megfontolásokhoz kapcsolódnak.
63 Ebben az összefüggésben először is meg kell állapítani, hogy a Cseh Köztársaság által hivatkozott, az ingatlanokban a talaj süllyedése miatt bekövetkezett károkból eredő kár alapvetően vagyoni jellegű kárnak minősül. Márpedig az ilyen kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak, mivel a vagyoni ellentételezés, főszabály szerint, alkalmas arra, hogy a károsult személy számára az e kár bekövetkezése előtti helyzetet helyreállítsa (2012. április 18‑i Egyesült Királyság kontra Tanács végzés, C‑656/11 R, nem tették közzé, EU:C:2012:211, 42. pont).
64 Mivel a Cseh Köztársaság nem hivatkozott ilyen kivételes körülményekre, azt kell megállapítani, hogy e tagállam nem bizonyította helyrehozhatatlan kár fennállását azon kárt illetően, amely a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységek folytatásából származó talajsüllyedés által okozott ingatlankárok bekövetkezéséhez kapcsolódik.
65 Ezzel szemben a felszín alatti vizek szintjének csökkenéséhez, valamint az e víztestektől függő lakosság ívóvízellátásának veszélyéhez kapcsolódó kár a környezet és az emberi egészség tekintetében súlyos és helyrehozhatatlan kárnak minősülhet.
66 Márpedig a Bíróság elé terjesztett iratok alapján kellően valószínűnek tűnik, hogy a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységnek az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatása negatív hatással lehet a cseh területen található felszín alatti vizek szintjére. Ezen iratokból ugyanis kitűnik, hogy e tevékenységek jelentős mennyiségű víznek a cseh területről a lengyel területre történő folyamatos elfolyásával járnak, ami a cseh területen a felszín alatti vizek szintjének bizonyos romlását okozza, amely veszélyeztetheti az érintett víztestektől függő lakosság ivóvízellátását.
67 A cseh területen található felszín alatti vizek túlzott kitermelésének – az említett tevékenységek folytatásából eredő – kockázatát egyébiránt az a körülmény is alátámasztja, hogy a Lengyel Köztársaság egy nagyszabású korrekciós intézkedést fogadott el, nevezetesen egy elszivárgás elleni szűrő megépítését, amelynek célja többek között – az ugyanezen tevékenységekből eredő – környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése. Ugyanakkor a Lengyel Köztársaságnak az ideiglenes intézkedések iránti kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a szűrő megépítésével csak 2023 folyamán végeznek.
68 E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy amint az EUMSZ 191. cikk (1) bekezdéséből kitűnik, az Európai Unió környezetpolitikája hozzájárul többek között a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, valamint az emberi egészség védelméhez. Ezenkívül a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12‑i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 372., 19. o.; helyesbítés: HL 2007. L 145., 38. o.) (1) preambulumbekezdéséből következik, hogy az Unió felszín alatti vizei értékes természeti erőforrást jelentenek, amelyeket védeni kell az állapotromlással szemben, különösen amennyiben azoktól ökoszisztémák és az ivóvízellátás függ.
69 Márpedig, ahogyan az a jelen végzés 66. pontjából kitűnik, a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységek folytatása jelentős mennyiségű víz cseh területről lengyel terület felé történő folyamatos elfolyásához, a felszín alatti vízszint biztos leromlásához, valamint az érintett víztestektől függő lakosság ivóvízellátásának ellehetetlenüléséhez vezethet. E körülmények között meg kell állapítani, hogy az ilyen károk súlyosak.
70 Másodszor a környezetet és az emberi egészséget ért kár főszabály szerint visszafordíthatatlan jellegű, mivel az ilyen érdekek megsértése a legtöbb esetben jellegénél fogva, visszamenőleges hatállyal nem szüntethető meg (a Bíróság elnökének 2003. október 2‑i Bizottság kontra Ausztria végzése, C‑320/03 R, EU:C:2003:543, 92. pont). Úgy tűnik, hogy a jelen ügyben ez a helyzet áll fenn, mivel amint a felszín alatti vizek szintjének romlása, valamint az ivóvízellátás hiányából eredő számos következmény bekövetkezett, az utólag az érintett lakosság számára nem orvosolható, még abban az esetben sem, ha a Cseh Köztársaság érdemi keresetének helyt adnának.
71 Ezenkívül figyelembe kell venni az elővigyázatosság elvét, amely az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a magas szintű védelmet célzó uniós környezetpolitika egyik alapja, és amelynek fényében az uniós környezetvédelmi jogszabályokat értelmezni kell (lásd ebben az értelemben: 2017. november 20‑i Bizottság kontra Lengyelország végzés, C‑441/17 R, EU:C:2017:877, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
72 A fentiekből következik, hogy a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységek folytatása súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat a környezetnek és az emberi egészségnek.
73 A Lengyel Köztársaságnak az ideiglenes intézkedések iránti kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeiben előadott érvek ezen értékelés megkérdőjelezésére nem alkalmasak.
74 Azon érv vonatkozásában – amely szerint a Cseh Köztársaság nem bizonyította, hogy a turówi bányában végzett kitermelés a felszín alatti vízszint csökkenésének meghatározó okát képezi – elegendő megállapítani, hogy nem vitatott az, hogy e tevékenységek valóban e vízszint csökkenésének egyik okát képezik, minthogy a Lengyel Köztársaság maga is úgy vélte, hogy az említett tevékenységekből eredő hatások megelőzése érdekében szükséges egy elszivárgás elleni szűrő megépítése. Következésképpen a Cseh Köztársaság által hivatkozott kár közvetlenül kapcsolódik a turówi bányában folytatott lignitkitermelési tevékenységhez, így ezen érvnek nem lehet helyt adni.
75 Ami a Lengyel Köztársaság azon érvét illeti, amely szerint a turówi külszíni bánya vízelvezető rendszere által a cseh területen a felszín alatti vizek szintjére gyakorolt hatások – az elszivárgás elleni szűrő folyamatban lévő építése miatt – átmenetiek és visszafordíthatók, azt kell megállapítani, hogy e tagállam állítása szerint e munkálatok 2023 februárjáig nem fejeződnek be. Ezen intézkedés tehát nem lehet hatással a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységnek az ügydöntő ítélet kihirdetéséig való folytatásából eredő hatásokra.
76 Nem fogadható el a Lengyel Köztársaság azon érve sem, amely szerint a Cseh Köztársaság által hivatkozott kár a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységek folytatását engedélyező határozatok elfogadását megelőző helyzetből ered. Még ha úgy is tűnik ugyanis, hogy a felszín alatti vizekre gyakorolt, e kitermelési tevékenységekből eredő káros hatások e határozatok elfogadása előtt kezdődtek, a felszín alatti vizeknek az említett tevékenységeknek az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatásából eredő megszakítás nélküli elfolyása várhatóan tovább ronthatja a felszín alatti vizek szintjét a cseh területen, és így visszafordíthatatlan módon károsíthatja a környezetet és az emberi egészséget.
77 Hasonlóképpen nem fogadható el a Lengyel Köztársaság azon érve sem, amely szerint a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységeknek – az ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő – abbahagyása nem akadályozhatná meg a felszín alatti vizek szintjének csökkenését, és nem lenne alkalmas e csökkenés negatív hatásainak enyhítésére sem. Meg kell állapítani ugyanis, hogy még ha e tevékenységek abbahagyása nem is tenné lehetővé e vízszint megfelelő állapotban történő helyreállítását, megakadályozhatná, hogy az említett szint az ügydöntő ítélet kihirdetéséig visszafordíthatatlanul leromolhasson.
78 Ezenkívül – a Lengyel Köztársaság állításával szemben – ahogyan az a jelen végzés 70. pontjából kitűnik, a Cseh Köztársaság által hivatkozott, a felszín alatti vizek szintjének csökkenéséből, valamint az érintett lakosság ivóvízellátásának hiányából eredő károk utólagosan nem értékelhetők és nem orvosolhatók.
79 A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben teljesül a sürgősségre vonatkozó feltétel.
Az érdekek egymással szembeni mérlegeléséről
80 Végül a jelen végzés 34. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően azt kell megvizsgálni, hogy az érdekek egymással szembeni mérlegelése a kért ideiglenes intézkedések elrendelése vagy az ideiglenes intézkedések iránti kérelem elutasítása mellett szól‑e.
81 A Cseh Köztársaság szerint a turówi bánya kitermelési tevékenységének folytatásából eredő, a környezetet és az emberi egészséget érő súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához fűződő érdek elsőbbséget élvez a Lengyel Köztársaság e tevékenység fenntartására vonatkozó társadalmi‑gazdasági és energetikai érdekeivel szemben.
82 A Lengyel Köztársaság által hivatkozott társadalmi‑gazdasági következmények ugyanis mindenekelőtt elkerülhetők vagy kiegyenlíthetők a meglévő eszközök, mint például az olyan uniós alapok felhasználásával, amelyek lehetővé teszik új munkahelyek létrehozását. Továbbá a Cseh Köztársaság szerint a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenységek megszüntetése nem feltétlenül eredményezi a turówi erőmű tevékenységének megszakítását, mivel más, lengyel területen található lignitbányák el tudnák látni az említett erőművet. Végül, figyelemmel az elővigyázatosság elvére, a Cseh Köztársaságnak a felszín alatti vizek szintjének védelméhez fűződő érdeke elsőbbséget élvez a Lengyel Köztársaság azon – tisztán gazdasági – érdekével szemben, hogy az e tevékenységek megszüntetéséből eredő következményeket elkerülje.
83 A Lengyel Köztársaság azzal érvel, hogy a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenység ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő abbahagyása súlyos környezeti, gazdasági és társadalmi következményekkel járna. Egyébiránt a Cseh Köztársaság által kért ideiglenes intézkedések elrendelése azzal a hatással járna, hogy a Lengyel Köztársaság energiabiztonsága veszélybe kerül.
84 A környezeti következményeket illetően a Lengyel Köztársaság hangsúlyozza, hogy a turówi bányában folytatott lignitkitermelési tevékenységek hirtelen abbahagyása érintené az e bányában fennálló környezeti egyensúlyt, és megakadályozná a kitermelési terület – annak felszámolása és megtisztítása céljából történő – biztonságossá tételét. Többek között, először is a bánya vízelvezetésének hiánya a bánya ellenőrizetlen elárasztását eredményezné, amely káros fizikai‑kémiai folyamatokat indítana el. Másodszor, a bányabiztonsági munkák leállítása földcsuszamlásokat okozhat. Végül, harmadszor, a kitermelési tevékenységek hirtelen megszakítása az érintetlen telepben lévő szén bányarengésének kockázatát, valamint a tűz és a légkörbe történő ellenőrizetlen gázkibocsátás magas kockázatát vonja maga után.
85 Az energiabiztonságot érintő veszélyt illetően a Lengyel Köztársaság rámutat, hogy a turówi bányában a kitermelési tevékenységek abbahagyása elkerülhetetlenül a turówi erőmű leállását eredményezné. E tagállam szerint az erőmű technológiai konfigurációja nem tenné lehetővé, hogy azt valamennyi termelőegységének leállítása után újraindítsák. Ez a lengyel villamosenergia‑rendszer energetikai egyensúlyának radikális leromlását eredményezné, amely a villamosenergia‑termelés évi 50 millió kWh‑t elérő csökkenésében, valamint jelentős vagyoni kárban mutatkozna meg. Noha ezen erőműnek a 2021‑es évre a lengyelországi villamosenergia‑igény 4,5%‑át kell fedeznie, az erőmű leállítása körülbelül 3,7 millió háztartás villamosenergia‑ellátásának biztonságát veszélyeztetné.
86 Egyébiránt a turówi villamos erőmű leállása a lengyel terület nagy részét a rendszerhiba kockázatának tenné ki, amely a lengyel fogyasztók villamosenergia‑ellátásának kiesését eredményezné. Ezen erőmű nélkül a Lengyel Köztársaság délnyugati részén történő meghibásodás közvetlen veszélyt jelentene a – Lengyel Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Cseh Köztársaság közötti – határokon átnyúló összeköttetésekre. Az említett erőmű működtetése teszi lehetővé a villamosenergia‑rendszer működési biztonságának fenntartására vonatkozó – az uniós jogban meghatározott – követelményeknek való megfelelést. Végül a turówi erőmű leállítása megakadályozná az energetika területét érintő jelentős projektek és beruházások megvalósítását.
87 A negatív társadalmi hatásokat illetően a Lengyel Köztársaság rámutat, hogy a kért ideiglenes intézkedések elrendelése a turówi bánya és a turówi erőmű munkavállalóinak elbocsátásával járna. Ezenkívül a turówi bányában a kitermelési tevékenység abbahagyása az alvállalkozások alkalmazottait is érintené. Így e bánya és ezen erőmű bezárása körülbelül közvetlenül 5000 munkahely, közvetve pedig 10 000 munkahely elvesztésével járna. Végül a Cseh Köztársaság állításával ellentétben e társadalmi károkat az uniós alapok nem tudnák fedezni.
88 E tekintetben a sürgősségre vonatkozó feltétel vizsgálata keretében végzett értékelésekből kitűnik, hogy a turówi bányában a lignitkitermelési tevékenység ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő folytatása súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhatna a környezetnek és az emberi egészségnek.
89 Ezzel szemben, először is, meg kell állapítani, hogy a Lengyel Köztársaság annak általános kijelentésére szorítkozik, hogy e tevékenységek abbahagyása a bánya „környezeti egyensúlyában” kárt okozna. Ezenkívül, noha az e tagállam által hivatkozott állítólagos környezeti kár abból ered, hogy az említett tevékenységek abbahagyása esetén a kitermelési terület végleges bezárás céljából történő biztonságossá tétele és előkészítése ellehetetlenülne, meg kell jegyezni, hogy a kért ideiglenes intézkedések elrendelése nem a turówi bánya végleges bezárását vagy a biztonsági munkák felfüggesztését vonná maga után, hanem kizárólag az e bányában végzett lignitkitermelési tevékenység ügydöntő ítélet kihirdetéséig történő ideiglenes abbahagyását. Egyebekben hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság elnöke mai határozatában úgy döntött, hogy helyt ad a Cseh Köztársaság azon kérelmének, hogy a C‑121/21. sz. ügyet az eljárási szabályzat 53. cikkének megfelelően soron kívül bírálják el.
90 Másodszor, ami a Lengyel Köztársaságnak az energiabiztonságára, a lengyel fogyasztók villamosenergia‑ellátására, valamint a határokon átnyúló villamosenergia‑kereskedelemre jelentett veszélyre alapított érveit illeti, azt kell megállapítani, hogy egyrészt, e tagállam nem támasztotta alá azon állítást, amely szerint a kért ideiglenes intézkedések elrendelése a turówi villamos erőmű visszafordíthatatlan leállításához vezetne annak technológiai konfigurációja miatt.
91 Másrészt a Lengyel Köztársaság által a Bíróság kérdéseire adott írásbeli válaszokból az következik, hogy az e tagállam területén található villamos erőművek a nemzeti villamosenergia‑hálózathoz kapcsolódnak, és hogy az egyes villamos erőművek által termelt villamos energiát a kisfeszültségű hálózatba, majd pedig a végső fogyasztókhoz szállítják. Egyébiránt e válaszokból az is kitűnik, hogy a villamosenergia‑hálózat üzemeltetőinek a lengyel területen biztosítani kell a villamosenergia‑termelés és ‑fogyasztás egyensúlyát, és ennek alapján a villamosenergia‑erőművek részére utasításokat kell adniuk annak érdekében, hogy azok – az említett rendszer szükségleteitől függően – növeljék vagy csökkentsék a saját villamosenergia‑termelésüket.
92 Ebből következik, hogy még ha lehet is negatív hatása annak, ha valamely villamos erőmű hirtelen nem áll rendelkezésre, a villamosenergiahálózat‑üzemeltetők képesek egyensúlyba hozni az energiahálózatot annak érdekében, hogy e rendelkezésre nem állást kompenzálják. Következésképpen a Lengyel Köztársaság nem bizonyította kellőképpen, hogy a turówi bánya lignitkitermelési tevékenységeinek abbahagyása tényleges veszélyt jelentene energiabiztonságára, a lengyel fogyasztók villamosenergia‑ellátására vagy a határokon átnyúló villamosenergia‑kereskedelemre. Egyébiránt a Lengyel Köztársaság által hivatkozott, az energetika területét érintő jelentős projektek és beruházások megvalósításának ellehetetlenüléséből eredő állítólagos kár semmiképpen nem élvezhet elsőbbséget a környezettel és az emberi egészséggel kapcsolatos megfontolásokkal szemben.
93 Harmadszor és utolsósorban meg kell állapítani, hogy a Lengyel Köztársaság által hivatkozott azon társadalmi‑gazdasági kár, amely a turówi bánya és villamos erőmű munkavállalói álláshelyeinek megszűnéséhez, valamint az alvállalkozások alkalmazottai álláshelyeinek megszűnéséhez kapcsolódik, lényegében vagyoni jellegű kárnak minősül, amely csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak, mivel a vagyoni ellentételezés, főszabály szerint, alkalmas arra, hogy a károsult személy számára az e kár bekövetkezése előtti helyzetet helyreállítsa (a Bíróság elnökének a 2008. február 28‑i Franciaország kontra Tanács végzése, C‑479/07 R, nem tették közzé, EU:C:2008:137, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
94 Márpedig – noha a Lengyel Köztársaság azt állítja, hogy e munkavállalók és alkalmazottak, a turówi bánya és erőmű tevékenységei megszüntetésének visszafordíthatatlan jellege miatt szakmai tevékenységükkel majd véglegesen felhagyni kényszerülnek – a jelen végzés 90. pontjából kitűnik, hogy e tagállam nem bizonyította, hogy a kért ideiglenes intézkedések elrendelése e bánya és ezen erőmű tevékenységeinek visszafordíthatatlan megszüntetését eredményezné.
95 E körülmények között a fennálló érdekek egymással szembeni mérlegelése alapján a mérleg nyelve a Cseh Köztársaság által kért ideiglenes intézkedések elrendelésének irányába billen.
96 A fenti megfontolások összességére tekintettel helyt kell adni a Cseh Köztársaság – jelen végzés 1. pontjában említett – ideiglenes intézkedések iránti kérelmének.
A fenti indokok alapján a Bíróság elnökhelyettese a következőképpen határozott:
1) A Lengyel Köztársaságnak haladéktalanul és a C‑121/21. sz. ügyet befejező ítélet kihirdetéséig abba kell hagynia a lignitkitermelési tevékenységeket a turówi (Lengyelország) bányában.
2) A Bíróság elnökhelyettese a költségekről jelenleg nem határoz.
Aláírások