Language of document : ECLI:EU:F:2015:118

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)

2015. október 8.

F‑106/13. és F‑25/14. sz. egyesített ügyek

DD

kontra

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

„Közszolgálat – Az FRA személyi állománya – Ideiglenes alkalmazott – Előmeneteli jelentés – Belső fellebbezés – Hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos vádak – A 2000/43 irányelv értelmében vett megtorlás vádja – Igazgatási vizsgálat – Fegyelmi eljárás – Fegyelmi intézkedés – Megrovás – A személyzeti szabályzat IX. melléklete 2., 3. és 11. cikke – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontjának i. alpontja – A meghallgatáshoz való jog – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (2) bekezdésének a) pontja

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel DD vitatja a vele szemben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) igazgatója által kiszabott megrovást, valamint az említett igazgató által hozott, a felperes határozatlan időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződésének megszüntetésére vonatkozó határozatot, és kéri a FRA kötelezését az általa ezen aktusok miatt elszenvedett kár megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának DD‑vel szemben megrovást alkalmazó 2013. február 20‑i határozatát. A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának 2013. június 13‑i, DD határozatlan időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződését megszüntető határozatát. A Közszolgálati Törvényszék az F‑106/13. és F‑25/14. sz. egyesített ügyekben benyújtott fellebbezéseket ezt meghaladó részükben elutasítja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni DD költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Fegyelmi eljárás indítása és intézkedésről szóló határozat elfogadása ugyanazon meghallgatás során – A fegyelmi eljárás megindításáról és az intézkedés elfogadásáról szóló határozat alapját képező előzetes vizsgálat következtetései előzetes közlésének hiánya – A védelemhez való jog megsértése

(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 2., 3. és 11. cikk)

2.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Intézkedés – Jogszerűség – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Megsértés – Következmények – Megsemmisítés – Feltételek

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 9. cikk)

3.      Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – Az adott tárgyra vonatkozó általános végrehajtási intézkedések hiányában történő lefolytatás – Szabálytalanság hiánya

(Személyzeti szabályzat, 110. cikk, és III. melléklet, 2. cikk)

4.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – A határozat anélkül történő meghozatala, hogy az érintettnek előzetesen lehetőséget adnának észrevételei kifejtésére – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Következmények

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk)

5.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – A határozat anélkül történő meghozatala, hogy az érintettnek előzetesen lehetőséget adnának észrevételei kifejtésére – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Lehetőség az utólagos orvoslásra a panaszeljárás keretében – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk)

6.      Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Egy ideiglenes alkalmazotti szerződést megszüntető határozat megsemmisítését kimondó ítélet – A felperesnek az őt ért vagyoni kár megtérítése iránti kérelme – A kérelem idő előtti jellege

(EUMSZ 266. cikk)

1.      A személyzeti szabályzat IX. melléklete 2. cikkének (2) és (3) bekezdése a kinevezésre jogosult hatóság kötelességévé teszi, hogy amennyiben egy igazgatási vizsgálatot lezáró jelentés alapján fegyelmi eljárás indítását tervezi, az érintett tisztviselővel előzetesen közölje a vizsgálati jelentés következtetéseit, valamint az akta valamennyi iratát, annak érdekében, hogy az utóbbi, akinek így a védekezésének előkészítésére észszerű határidő áll rendelkezésére, minden észszerű észrevételt előterjeszthessen.

Erre tekintettel, ha a kinevezésre jogosult hatóság az igazgatási vizsgálati jelentést veszi alapul ahhoz, hogy fegyelmi eljárást indítson és az egyetlen meghallgatáson nyomban fegyelmi intézkedést fogadjon el, az a tény, hogy az említett vizsgálati jelentést ezen a meghallgatáson szóban hozták az érintett tisztviselő tudomására nem lehet elegendő a személyzeti szabályzati rendelkezések tiszteletben tartásának biztosítására, mivel az ilyen közlés nem garantálhatja e tisztviselő megfelelő tájékoztatását, és nem teheti lehetővé számára a meghallgatáshoz való jogának hatékony gyakorlását.

Ezenkívül a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 11. cikkében garantált meghallgatáshoz való jog hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében az adminisztráció – amennyiben írásbeli figyelmeztetés vagy megrovás fegyelmi intézkedés kiszabását tervezi – köteles az érintett tisztviselő vagy alkalmazott számára lehetővé tenni a védekezésének előkészítését, ami azt jelenti, hogy az utóbbinak megfelelő időben rendelkezésére kell bocsátani, a személyzeti szabályzat IX. melléklete 3. cikkének (1) bekezdése szerint, az aktában lévő valamennyi őt érintő információt. Következésképpen, amennyiben az adminisztráció úgy dönt, hogy fegyelmi eljárást indít, majd egyetlen meghallgatás alapján fegyelmi intézkedést szab ki, a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 2. és 3. cikkében előírt követelmények be nem tartása a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 11. cikkében garantált meghallgatáshoz való jog megsértésének minősül.

Ennélfogva az adminisztráció megsérti az őt a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 2., 3. és 11. cikke alapján terhelő kötelezettségeket azáltal, hogy elmulasztja közölni az igazgatási vizsgálat következtetéseit a tisztviselővel annak meghallgatása előtt, amelynek éppen az a célja, hogy a tisztviselőt az említett következtetések tárgyában meghallgassák, és amelynek során anélkül fogad el intézkedésről szóló határozatot, hogy a tisztviselő számára lehetővé tenné a védekezésének előkészítését.

(lásd az 57–60., 62. és 63. pontot)

2.      Ahhoz, hogy a meghallgatáshoz való jog megsértése a fegyelmi intézkedés kiszabásáról szóló határozat megsemmisítését eredményezhesse, azt is meg kell vizsgálni, hogy e szabálytalanság hiányában az eljárás eltérő eredményre vezethetett volna‑e. Ebben a tekintetben, figyelembe véve az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartásának alapvető jellegét, az intézkedésről szóló határozatot elfogadó, és ezáltal az e határozat elfogadásánál alapul vett körülményeket legjobban ismerő, kinevezésre jogosult hatóságnak kell bizonyítania, hogy még az érintett szabályszerű meghallgatása esetén sem fogadhatott volna el eltérő határozatot.

Mindazonáltal abban az esetben, ha az adminisztráció úgy dönt, hogy fegyelmi eljárást indít, majd egyetlen meghallgatás alapján – az igazgatási vizsgálat következtetéseinek az érintett tisztviselővel való közlése nélkül – fegyelmi intézkedést szab ki, annak elfogadása, hogy az adminisztráció még az érintettnek az említett jelentés következtetéseire, valamint az intézkedés tervezetére vonatkozó meghallgatása esetén is azonos határozatot hozta volna azzal, mint amelyet meghozott, a meghallgatáshoz való alapvető jog lényegének kiüresítését jelentené, mivel e jog tartalma magában foglalja, hogy az érdekeltnek lehetősége legyen befolyásolni a szóban forgó döntéshozatali eljárást.

(lásd a 65. és 67. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2014. július 3-i Kamino International Logistics és Datema Hellmann Worldwide Logistics ítélet, C‑129/13 és C‑130/13, EU:C:2014:2041, 79. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2014. május 14‑i Delcroix kontra EKSZ ítélet, F‑11/13, EU:F:2014:91, 44. pont.

3.      Fegyelmi ügyekben az a körülmény, hogy az igazgatási vizsgálatot valamely uniós ügynökség folytatta le, anélkül hogy az utóbbi előzetesen elfogadta volna a személyzeti szabályzat IX. melléklete 2. cikkének általános végrehajtási rendelkezéseit, és ezáltal meghatározta volna a vizsgálat eljárási kereteit, nem teheti szabálytalanná az említett vizsgálatot. Kétségtelen, hogy a személyzeti szabályzat IX. melléklete 2. cikkének (3) bekezdése valamennyi intézmény kinevezésre jogosult hatóságát kötelezi arra, hogy azok a személyzeti szabályzat 110. cikke alapján fogadják el az említett cikk általános végrehajtási rendelkezéseit. Mindazonáltal az ilyen rendelkezések elfogadásának hiánya önmagában nem akadályozza meg az igazgatási vizsgálat megindítását és lefolytatását, mivel ezt a vizsgálatot mindenképpen a személyzeti szabályzat IX. melléklete rendelkezései és az általános jogelvek – így a védelemhez való jog – tiszteletben tartása mellett kell lefolytatni.

(lásd a 75. pontot)

4.      Ami az ideiglenes alkalmazotti szerződést megszüntető határozatot illeti – amelyet az adminisztráció anélkül hozott meg, hogy annak elfogadása előtt kifejezetten tájékoztatta volna az érintettet arról, hogy ezt a lehetőséget helyezi kilátásba, és felhívta volna az erre a tárgyra vonatkozó összes észrevételének előterjesztésére – nem lehet megalapozottan azt állítani, hogy az érintettet megfelelően meghallgatták, mivel az már ismerte a neki felrótt tényeket, és alkalma volt arra, hogy a megszüntető határozat elfogadását eredményező incidensekről megfelelően ismertesse az álláspontját. A meghallgatáshoz való jognak ugyanis az érintett számára nemcsak azt kell lehetővé tennie, hogy magyarázatot adjon a magatartására és annak okaira, hanem arra is, hogy a vele szemben tervezett intézkedés tárgyában előterjessze az érveit.

E körülmények között az adminisztráció feladata annak bizonyítása, hogy még a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartása esetén is elfogadta volna a megszüntető határozatot. Ebben a tekintetben pusztán az érintettel fennálló bizalmi viszony megszűnésére alapított érv egyáltalán nem teszi lehetővé annak kizárását, hogy abban az esetben, ha az adminisztráció nem sértette volna meg az érintett meghallgatáshoz való jogát, az érintett által esetleg nyújtott magyarázat az említett hatóságot meggyőzte volna arról, hogy a szerződését ne szüntesse meg.

Ráadásul a megszüntető határozat rendkívül súlyos jogi aktusnak minősül az érintett alkalmazott számára, aki ezáltal elveszíti az állását, és akinek a karrierjét ez hosszú évekig negatívan befolyásolhatja. Azonkívül, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtti meghallgatáshoz való jog az említett tisztviselő alapvető joga, a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság felelőssége, hogy ezen alkalmazott gyakorolhassa az arra vonatkozó jogát, hogy az elbocsátásról szóló tervezett határozatról hatékonyan véleményt nyilvánítson, amely felelősség tekintetében a hatóságnak gondosan kell eljárnia.

(lásd a 90., 91., 93. és 95. pontot)

5.      Valamely alkalmazottnak a szerződést megszüntető határozat elfogadása előtt megsértett védelemhez való joga vonatkozásában nem lehet megalapozott az az állítás, hogy ettől eltekintve e jogokat tiszteletben tartották azt követően, hogy az érintett, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszeljárás keretében előterjeszthette az említett határozattal szembeni érveit. Az említett személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett panasz benyújtása nem függeszti fel a vitatott határozat végrehajtását, ezért a megszüntető határozattal szemben az érintett által benyújtott panasz ellenére ez a határozat azonnal hátrányos hatást gyakorol az érintett helyzetére, aki az említett határozatot nem befolyásolhatta. Ennélfogva nyilvánvalóan úgy tűnik, hogy a megszüntető határozatnak az érintett előzetes meghallgatása nélküli elfogadása befolyásolhatta az érintett védelemhez való jogának lényeges tartalmát.

(lásd a 97. és 98. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 2006. november 22‑i Milbert és társai kontra Bizottság ítélet, T‑434/04, EU:T:2006:359, 42. pont.

6.      Valamely jogi aktus megsemmisítése a megsemmisített jogi aktust visszaható hatállyal kiiktatja a jogrendből, illetve amennyiben azt már végrehajtották, a joghatásainak megszüntetése céljából vissza kell állítani azt a jogi helyzetet, amelyben a felperes a megsemmisített jogi aktus elfogadása előtt volt. Ezenkívül az EUMSZ 266. cikknek megfelelően az az intézmény, amelyeknek aktusát semmisnek nyilvánították, köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Ami azt az ítéletet illet, amely az ideiglenes alkalmazott szerződését megszüntető határozatot megsemmisíti amiatt, hogy az adminisztráció megsértette az érintett azon jogát, hogy a számára sérelmet okozó aktus elfogadása előtt meghallgassák – amennyiben nem kizárt, hogy ha az érintettnek lehetőséget adtak volna a tervezett megszüntető határozatra vonatkozó álláspontjának előterjesztésére, meg tudta volna győzni az adminisztrációt arról, hogy az a megszüntető határozatot ne fogadja el vele szemben – az uniós bíróság nem határozhatja meg előre az alperes ügynökség által a megsemmisítő ítéletre tekintettel meghozandó döntést. Ebből következően a megszüntető határozat jogellenessége miatt az érintett alkalmazott által állítólag elszenvedett vagyoni károknak az alperes ügynökség általi megtérítése iránti kérelmet mint idő előtti kérelmet el kell utasítani.

(lásd a 103. és 104. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2006. október 26‑i Landgren kontra ETF ítélet, F‑1/05, EU:F:2006:112, 92. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.