Language of document : ECLI:EU:T:2023:822

T216/21. sz. ügy

Ryanair DAC
és
Malta Air ltd.

kontra

Európai Bizottság

 A Törvényszék ítélete (kibővített nyolcadik tanács), 2023. december 20.

„Állami támogatások – Franciaország által a Covid19‑világjárvánnyal összefüggésben az Air France javára nyújtott támogatás – Bankkölcsönre vonatkozó állami garancia és alárendelt állami kölcsön – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Kereshetőségi jog – A felperes piaci helyzetének lényeges megsértése – Elfogadhatóság – A támogatás kedvezményezettjének egy vállalatcsoport keretében történő meghatározása”

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító bizottsági határozat – A piaci helyzetének lényeges érintettségét igazoló versenytárs vállalkozás keresete – Elfogadhatóság – A versenytárs vállalkozás azon kötelezettsége, hogy pontosan meghatározza az érintett piacot, és összehasonlítsa az e piacon jelen lévő valamennyi versenytárs helyzetét annak érdekében, hogy azoktól megkülönböztesse magát – Hiány

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

(lásd: 21–50. pont)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Egy és ugyanazon kereset két felperes általi előterjesztése – Az egyik felperes keresetének elfogadhatósága – A második felperest illetően a kereset elfogadhatóságára irányuló vizsgálat szükségessége – Hiány

(EUMSZ 263. cikk)

(lásd: 53. pont)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – A Bizottság mérlegelési jogköre – A támogatás kedvezményezettjének meghatározása – Egyetlen gazdasági egységet képező vállalkozáscsoport – Értékelési szempontok – Az említett csoporthoz tartozó vállalkozások közötti tőke, szervezeti, funkcionális és gazdasági kapcsolatok – A szóban forgó támogatási intézkedések szerződéses kerete és háttere

(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, b) pont)

(lásd: 59–68., 81., 82., 101., 102., 111., 136., 143–149. pont)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – A Bizottság mérlegelési jogköre – A támogatás kedvezményezettjének meghatározása – Közvetlen vagy közvetett előnyben részesülő vállalkozás – Közvetett előny – Fogalom – A közvetett előny és a támogatási intézkedéssel együtt járó másodlagos gazdasági hatások közötti különbségtétel

(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, b) pont; 2016/C 262/01 bizottsági közlemény, 115. és 116. pont)

(lásd: 152–162. pont)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás – A Covid19világjárvánnyal összefüggésben egy légi közlekedési csoport azonnali likviditási szükségleteinek finanszírozására irányuló támogatások – A támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító bizottsági határozat – A Bizottság által a kedvezményezettek azonosítása során elkövetett nyilvánvaló értékelési hiba – Olyan hiba, amely befolyásolhatja a támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzését

(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, b) pont)

(lásd: 163–167. pont)

Összefoglalás

2020 áprilisában a Francia Köztársaság az Air France‑KLM holding leányvállalata, az Air France légitársaság javára szóló támogatási tervet jelentett be az Európai Bizottságnak. A bejelentett támogatás egyrészt egy bankkonzorcium által nyújtott 4 milliárd euró összegű kölcsönre vonatkozó 90%‑os állami garanciából, másrészt pedig egy legfeljebb 3 milliárd euró összegű részvényesi kölcsönből állt.

Ezt követően 2021 márciusában a Francia Köztársaság az Air France és az Air France‑KLM holding javára szóló támogatási tervet jelentett be a Bizottságnak, amely e két társaság 4 milliárd euró összegű feltőkésítésére irányult, tőkeemelés és a fent említett részvényesi kölcsönnek a holding sajáttőke‑részesedésével egy tekintet alá eső hibrid eszközzé alakítása útján.

Ezek az intézkedések, amelyek egy sor, az Air France‑KLM csoporthoz tartozó társaságok támogatására irányuló más támogatási intézkedés keretébe illeszkednek, az Air France és az Air France‑KLM holding azonnali likviditási szükségleteinek finanszírozását célozták annak érdekében, hogy segítsék őket a Covid19‑világjárvány negatív következményeinek leküzdésében.

2020. május 4‑i határozatában (a továbbiakban: Air France határozat)(1), amelyet kétszer, 2020 decemberében és 2021 júliusában helyesbítettek, valamint a 2021. április 5‑i határozatában (a továbbiakban: Air France‑KLM és Air France határozat)(2) a Bizottság megállapította, hogy a bejelentett intézkedések az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja(3) és az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19‑járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19‑i közleménye(4) értelmében a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek.

Az Air France határozatban a Bizottság megállapította, hogy a bejelentett támogatás kedvezményezettjei az Air France és a leányvállalatai voltak. Így sem az Air France‑KLM holdingot, sem annak más leányvállalatait, köztük a KLM‑et és az általa irányított társaságokat, nem tekintették ezen intézkedés kedvezményezettjeinek. Az Air France‑KLM és Air France határozatban a Bizottság mind az Air France‑ot és leányvállalatait, mind az Air France‑KLM holdingot és leányvállalatait a bejelentett támogatás kedvezményezettjeiként azonosította, kizárva a KLM‑et és annak leányvállalatait.

A Ryanair és a Malta Air légitársaságok keresetet indítottak a fent említett bizottsági határozatok megsemmisítése iránt. E kereseteknek helyt ad a Törvényszék kibővített nyolcadik tanácsa, amely megállapítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el a bejelentett támogatások kedvezményezettjeinek meghatározása során, következésképpen megsértette az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontját. Ennek keretében a Törvényszék pontosításokkal szolgál valamely támogatási intézkedés kedvezményezettjeinek egy vállalatcsoport keretében történő meghatározását illetően.

A Törvényszék álláspontja

Kereseteik alátámasztása érdekében a felperesek többek között azt vitatták, hogy a bejelentett intézkedések kedvezményezettjeinek köréből kizárták egyrészt az Air France‑KLM holdingot és a KLM‑et (Air France határozat), másrészt pedig a KLM‑et (Air France‑KLM és Air France határozat).

E tekintetben a Törvényszék emlékeztet arra, hogy bár a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a bejelentett támogatási intézkedés kedvezményezettjeinek azonosítása során, az uniós bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és koherenciáját kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy e bizonyítékok tartalmazzák‑e a figyelembe veendő összes releváns adatot, valamint, hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket.

Ezenkívül az ítélkezési gyakorlatból, valamint az állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közleményből(5) kitűnik, hogy több önálló jogalany az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásában egyetlen gazdasági egységnek minősülhet. Az ilyen gazdasági egység fennállásának meghatározása során figyelembe vett tényezők között szerepelnek többek között az érintett jogalanyok közötti tőke‑, szervezeti, funkcionális és gazdasági kapcsolatok, a bejelentett támogatás nyújtását előíró szerződések és az e támogatás hátterét képező összefüggések.

E pontosításokra tekintettel a Törvényszék mindenekelőtt megállapítja, hogy az Air France‑KLM csoporton belüli tőke‑ és szervezeti kapcsolatok, amint azokat a megtámadott határozatok ismertetik, annak bizonyítására irányulnak, hogy az említett csoporton belüli önálló jogalanyok az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából egyetlen gazdasági egységet alkotnak. E tekintetben a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a Bizottság megállapításaiból következik, hogy az Air France‑KLM holding ténylegesen irányítást gyakorol az Air France és a KLM felett azáltal, hogy közvetlenül vagy közvetve beavatkozik azok ügyvezetésébe, és így részt vesz az általuk gyakorolt gazdasági tevékenységben. Ráadásul az említett megállapítások szerint az Air France‑KLM csoport szintjén létezik egy központosított döntéshozatali eljárás és bizonyos koordináció, amelyet az Air France‑KLM holding, az Air France és a KLM magas szintű képviselőit tömörítő vegyes szervek révén biztosítanak, legalábbis ami bizonyos fontos döntések meghozatalát illeti.

A Bizottság azon következtetését, amely szerint az Air France‑KLM holding, az Air France és a KLM nem képez egyetlen gazdasági egységet a bejelentett támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek azonosítása szempontjából, ezenkívül cáfolják az e jogalanyok között fennálló funkcionális és gazdasági kapcsolatok. Az említett kapcsolatoknak a megtámadott határozatokban való leírása, valamint az e tekintetben a Ryanair és a Malta Air által hivatkozott különböző példák ugyanis az említett jogalanyok közötti bizonyos funkcionális, kereskedelmi és pénzügyi integrációról és együttműködésről tanúskodnak.

Ezt követően a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság érvelésével ellentétben az a szerződéses keret, amely alapján a bejelentett intézkedéseket nyújtották, valamint a Francia Köztársaság által az Air France‑KLM és Air France határozattal összefüggésben tett kötelezettségvállalások nem zárják ki, hogy az Air France‑KLM holding, az Air France és a KLM egyetlen gazdasági egységnek minősüljön. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék pontosítja, hogy sem a Bizottság által hivatkozott szerződéses kikötések, sem a Francia Köztársaság által tett kötelezettségvállalások nem teszik lehetővé, hogy a bejelentett intézkedések kedvezményezettjeinek körét az Air France‑ra, illetve az Air France‑KLM holdingra és az Air France‑ra korlátozzák. Az Air France‑KLM és Air France határozattal kapcsolatban a Törvényszék egyébiránt hangsúlyozza, hogy az Air France‑KLM holding pénzügyi helyzetének a bejelentett intézkedést követő javulása mindenképpen azzal a következménnyel járna, hogy kizárja az Air France‑KLM holding, és ezáltal leányvállalata, a KLM és az utóbbi által irányított társaságok fizetésképtelenségének kockázatát.

A megtámadott határozatok tárgyát képező intézkedések közötti időbeli és szerkezeti kapcsolatra tekintettel, és hangsúlyozva, hogy az Air France‑KLM és Air France határozatot az Air France határozat második helyesbítő határozatának elfogadása előtt hozták, a Törvényszék továbbá megállapítja, hogy a Bizottságnak e határozatok mindegyikét figyelembe kellett volna vennie a bejelentett intézkedések vizsgálata során. Így a Bizottság nem fejtette ki, hogy a megtámadott határozatokban miért határozta meg eltérően a bejelentett támogatási intézkedések kedvezményezettjeit.

Végül a Törvényszék elutasítja a Bizottság azon érvelését, amely szerint a bejelentett támogatási intézkedéseknek legfeljebb csak „egyszerű másodlagos gazdasági hatásai” vannak az Air France‑KLM holding és más leányvállalatai (Air France határozat), illetve a KLM és leányvállalatai (Air France‑KLM és Air France határozat) tekintetében. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az említett intézkedések előzetes szempontból előre látható hatásai arra utalnak, hogy az előírt finanszírozási megoldás az Air France‑KLM csoport egésze javára szolgálhatott, javítva annak általános pénzügyi helyzetét. Márpedig az állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény szerint az ilyen finanszírozási megoldás legalábbis közvetett előny fennállására utal az Air France‑KLM csoport javára, ideértve a KLM‑et és ez utóbbi leányvállalatait is.

E körülmények összességére tekintettel a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor a bejelentett támogatási intézkedések kedvezményezettjeinek köréből kizárta egyrészt az Air France‑KLM holdingot és más leányvállalatait, köztük a KLM‑et és ez utóbbi leányvállalatait (Air France határozat), másrészt pedig a KLM‑et és leányvállalatait (Air France‑KLM és Air France határozat). Mivel a kedvezményezettek e téves azonosítása hatással lehet a bejelentett intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja és az ideiglenes keret alapján történő teljes elemzésére, a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatokat.


1      A 2020. december 17‑i C(2020) 9384 final határozattal és a 2021. július 26‑i C(2021) 5701 final határozattal helyesbített, az SA.57082 (2020/N) – Franciaország – Covid19 – Ideiglenes keret 107(3)(b) – Állami garancia és részvényesi kölcsön az Air France javára – állami támogatásról szóló, 2020. május 4‑i C(2020) 2983 final bizottsági határozat.


2      Az SA.59913 – Franciaország – Covid19 – Az [Air France] és az Air France KLM holding feltőkésítése – állami támogatásról szóló, 2021. április 5‑i C(2021) 2488 final határozat, valamint a 2020. december 17‑i C(2020) 9384 final határozattal és a 2021. július 26‑i C(2021) 5701 final határozattal helyesbített, az SA.57082 (2020/N) – Franciaország – Covid19 – Ideiglenes keret 107(3)(b) – Állami garancia és részvényesi kölcsön az Air France javára – állami támogatásról szóló, 2020. május 4‑i C(2020) 2983 final bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozatok).


3      Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatások – bizonyos feltételek mellett – a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők.


4      A 2020. április 4‑én (HL 2020. C 112. I, 1. o.), 2020. május 13‑án (HL 2020. C 164., 3. o.) és 2020. június 29‑én (HL 2020. C 218., 3. o.) módosított, az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19‑járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című 2020. március 20‑i bizottsági közlemény (HL 2020. C 91. I, 1. o.) (a továbbiakban: ideiglenes keret).


5      Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény (HL 2016. C 262., 1. o.).