A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(teljes ülés)
2008. június 24.
F‑15/05. sz. ügy
Carlos Andres és társai
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Díjazás – Az EKB személyzeti bizottságával folytatott konzultáció – Az illetmény éves kiigazításának számítási módja – A közösségi bíróság ítéletének végrehajtása – Visszaható hatály”
Tárgy: Az EK‑Szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben C. Andres és további nyolc felperes többek között a 2004. júliusi illetménykimutatásaik megsemmisítését kérik annyiban, amennyiben ezek a kimutatások az illetmény olyan emelését tartalmazzák, amelyet állításuk szerint jogellenes éves illetménykiigazítási módszerrel határoztak meg, és ez az emelés nem vonatkozik visszamenőlegesen 2001‑re, 2002‑re és 2003‑ra, valamint kártérítés megítélését kérik.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Konzultáció
(3/2004 európai központi banki határozat, 4. cikk, (4) bekezdés; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 45. és 46. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Konzultáció
(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 45. és 46. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség
(EK 233. cikk)
1. Az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek 46. cikkéből kitűnik, hogy a személyzeti bizottsággal előzetesen konzultálni kell az alkalmazási feltételeket és a személyi állományra alkalmazandó szabályokat vagy az azokhoz kapcsolódó bármilyen kérdést érintő valamennyi módosításról, amelyek között szerepelnek a díjazáshoz kapcsolódó kérdések is. Az Európai Központi Bank igazgatósága és a személyzeti bizottság közötti kapcsolatról szóló egyetértési jegyzőkönyv különösen e cikk alapján közelebbről meghatározza a személyzeti bizottság konzultációhoz való jogát, és előírja többek között a követendő eljárást, amely a Bank azon kötelezettségével kezdődik, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtson. Mivel a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga a munkajog általános elvének minősül, az egyetértési jegyzőkönyv rendelkezéseit az említett elv fényében kell értékelni.
A Bank személyzeti bizottság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének terjedelmét az adatok jellege alapján kell értékelni. Ennélfogva a központi nemzeti bankok, a közösségi intézmények és bizonyos nemzetközi szervezetek illetményemelésének százalékaira és alkalmazottainak számára vonatkozóan a Bank személyi állományának általános éves illetménykiigazítása érdekében harmadik személyek által közölt adatok esetében a Bank követheti a Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2004/3 határozat 4. cikkének (4) bekezdésében kimondott kibocsátói szabályt, és az adatok közlését a személyzeti bizottság összes tagja vonatkozásában megtagadhatja. A Bank eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, ha ezekhez az adatokhoz a személyzeti bizottság javaslata alapján az e bizottság megfelelően meghatalmazott képviselőinek ad hozzáférést.
(lásd az 58–60., 64., 65., 67. és 68. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑192/99. sz., Dunnett és társai kontra EKB ügyben 2001. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2001., II‑813. o.) 105. pontja.
2. Az Európai Központi Bank személyi állományának éves általános illetménykiigazítására vonatkozóan a személyzeti bizottsággal való konzultációs eljárás keretében nem minősül szabálytalanságnak, hogy az ad hoc találkozókat e bizottságnak a konzultációra vonatkozóan megfelelően meghatalmazott képviselőivel, és nem a teljes személyzeti bizottsággal szervezték, amennyiben a személyzeti bizottságot tájékoztatták az említett találkozók eredményeiről, és a személyzeti bizottság és a Bank közötti kapcsolatok a kölcsönös bizalom magas szintjén és a nyílt párbeszéden alapultak, ami igazolhatja egyes találkozók informális jellegét.
(lásd a 77–81. pontot)
3. Amennyiben egy megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása különleges nehézségekkel jár, az érintett intézmény bármely olyan határozatot meghozhat, amely méltányosan orvosolhatja a megsemmisített határozatból következően az érintettek által elszenvedett hátrányokat. Ebben az összefüggésben az adminisztráció párbeszédet kezdeményezhet velük, hogy megpróbáljon velük olyan megállapodásra jutni, amely alapján méltányosan orvosolják a jogellenesség miatt őket ért hátrányokat.
Az Európai Központi Bank személyi állományának egy adott évre vonatkozó illetménykiigazítási eljárását a személyzeti bizottsággal való rendszeres és megfelelő konzultáció hiánya miatt jogellenessé nyilvánító ítéletet illetően az olyan kompromisszum elfogadása, amely abból áll, hogy egyrészt kibővíti a konzultációt a következő évekre, amelyekben az szintén elmaradt, másrészt nem csak a felperesekre, hanem a személyi állomány egészére kiterjeszti a konzultációból eredő illetményemelések kedvezményét, még akkor is méltányos és ésszerű megoldásnak minősül, ha rendkívüli nehézségek miatt nem lehetséges a megállapított emelések visszamenőleges hatályáról rendelkezni.
(lásd a 121. és 132–136. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑91/95. sz., De Nil és Impens kontra Tanács ügyben 1996. június 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑327. o. és II‑959. o.) 34. pontja; T‑81/96. sz., Apostolidis és társai kontra Bizottság ügyben 1997. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑207. o. és II‑607. o.) 42. pontja; T‑177/97. sz., Simon kontra Bizottság ügyben 2000. május 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑75. o. és II‑319. o.) 23. pontja.