A Bundesfinanzgericht (Ausztria) által 2021. március 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DN kontra Finanzamt Österreich
(C-199/21. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesfinanzgericht
Az alapeljárás felei
Felperes: DN
Alperes: Finanzamt Österreich
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Első kérdés, amely a második kérdéssel együtt merül fel:
Úgy kell-e értelmezni a 465/2012 rendelettel1 módosított 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 67. cikkének második mondatában szereplő „a [nyugdíj] tekintetében illetékes tagállam” kifejezést, hogy ez azt a tagállamot jelenti, amely korábban a foglalkoztatás helye szerinti államként volt illetékes a családi ellátások tekintetében, és jelenleg az öregségi nyugdíj folyósítására köteles, amely nyugdíjra való jogosultság a munkavállalók szabad mozgásának ezen állam területén korábban történő gyakorlásán alapul?
Második kérdés:
Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában szereplő „nyugdíjfolyósítás alapján megnyílt jogosultságok” kifejezést, hogy a családi ellátásra való jogosultság akkor tekinthető nyugdíjfolyósítás alapján megnyílt jogosultságnak, ha először is az uniós jogi VAGY a tagállami jogszabályok a családi ellátásra való jogosultság tekintetében előírják a nyugdíjfolyósítást mint tényállási elemet, másodszor pedig ezenkívül a nyugdíjfolyósítás tényállási eleme a tényállásban ténylegesen megvalósul, így az „egyszerű nyugdíjfolyósítás” nem tartozik a 883/2004 rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának hatálya alá, és az érintett tagállam uniós jogi szempontból nem minősül „nyugdíjat folyósító államnak”?
Harmadik kérdés, amely az első és második kérdéshez képest vagylagos, amennyiben a nyugdíjat folyósító állam fogalmának értelmezéséhez elegendő az egyszerű nyugdíjfolyósítás:
Olyan öregségi nyugdíjban való részesülés esetén, amely nyugdíjra való jogosultság a migráns munkavállalókról szóló rendeletek hatálya alatt, valamint korábban munkavállalói tevékenység valamely tagállamban olyan időszakban történő folytatásán alapul, amikor vagy a lakóhely szerinti állam, vagy egyik állam sem volt még az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagja, az Európai Unió Bíróságának 1980. június 12-i Laterza ítéletére (C-733/79) figyelemmel úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 68. cikke (2) bekezdése második mondatának második tagmondatában szereplő „szükség esetén különbözeti kiegészítést nyújtanak az ezt meghaladó összegre” kifejezést, hogy az uniós jog nyugdíjfolyósítás esetén is biztosítja a lehető legmagasabb összegű családi ellátást?
Negyedik kérdés:
Úgy kell-e értelmezni a 987/2009 rendelet3 60. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatát, hogy azzal ellentétes az 1967. évi FLAG (Familienausgleichsgesetz; a családi kiadások támogatások útján történő fedezéséről szóló törvény) 2. §-ának (5) bekezdése, amely szerint házasság felbontása esetén a családi támogatásra és a gyermekek után járó adójóváírásra való jogosultság mindaddig a háztartást fenntartó szülőt illeti meg, amíg a nagykorú és tanulmányokat folytató gyermek vele egy háztartásban él, amely szülő azonban sem a lakóhely szerinti államban, sem a nyugdíjat folyósító államban nem nyújtott be kérelmet, így a nyugdíjasként Ausztriában élő másik szülő, aki ténylegesen viseli a gyermek tartásának költségeit, a családi támogatásra és a gyermekek után járó adójóváírásra való jogosultságot azon tagállam illetékes intézményénél, amelynek a jogszabályait az elsőbbség alapján alkalmazni kell, közvetlenül a 987/2009 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatára alapozhatja?
Az ötödik kérdés, amely a negyedik kérdéssel együtt merül fel:
Úgy kell-e értelmezni a 987/2009 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatát, hogy ahhoz, hogy az uniós munkavállaló a tagállami családi ellátásokra vonatkozó eljárásban félnek minősüljön, az is szükséges, hogy a 883/2004 rendelet 1. cikke i) pontjának 3. alpontja értelmében a tartást nagyrészt e munkavállaló nyújtsa?
Hatodik kérdés:
Úgy kell-e értelmezni a 987/2009 rendelet 60. cikke szerinti, párbeszéden alapuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, hogy az érintett tagállamok intézményeinek nem csak családi ellátások folyósítása esetén, hanem családi ellátások visszatérítése esetén is le kell folytatniuk ilyen eljárást?
____________
1 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. május 22-i 465/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 149., 4. o.).
2 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).
3 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 284, 1. o.).