Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2023. június 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LF kontra Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
(C-352/23. sz. [Changu] ügy1 )
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Administrativen sad Sofia-grad
Az alapeljárás felei
Felperes: LF
Alperes: Zamestnik-predsedatel na Darzhavna agentsia za bezhantsite
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95 európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (15) preambulumbekezdését, 2. cikkének h) pontját és 3. cikkét, hogy azok lehetővé teszik valamely tagállam számára, hogy a nemzetközi védelem szolidaritásból vagy humanitárius okból történő megadására vonatkozó olyan nemzeti szabályozást vezessen be, amely a 2011/95 irányelv (15) preambulumbekezdésének és 2. cikke h) pontjának (más jellegű védelem) megfelelően semmiféle kapcsolatban nem áll a 2011/95 irányelv logikájával és szellemiségével, vagy a védelem „humanitárius okból” történő megadása nemzeti jogban biztosított lehetőségének a 2011/95 irányelv 3. cikkének megfelelően ilyen esetben is összhangban kell állnia a nemzetközi védelem szabályaival?
Szükségszerűen arra kötelez-e valamely tagállamot a harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek1 az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1. és 4. cikkével összefüggésben értelmezett (12) preambulumbekezdése és 14. cikkének (2) bekezdése, hogy olyan írásbeli igazolást állítson ki harmadik országbeli állampolgárok részére, amely igazolja, hogy ott jogellenesen tartózkodnak, ám még nem küldhetők vissza?
Olyan nemzeti jogi keret esetében, amelynek a harmadik országbeli állampolgár „humanitárius okból” megadott menekült jogállásának szabályozására vonatkozó egyetlen rendelkezését a Zakon za ubezhishteto i bezhantsite (a menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, a továbbiakban: ZUB) 9. cikkének (8) bekezdése tartalmazza, összeegyeztethető-e e nemzeti rendelkezésnek a 2011/95 irányelv jellegével és indokaival semmiféle kapcsolatban nem álló értelmezése a 2011/95 irányelv (15) preambulumbekezdésével, valamint 2. cikkének h) pontjával és 3. cikkével?
Megköveteli-e a Charta 1., 4. és 7. cikke a 2011/95 irányelv alkalmazása szempontjából annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi védelem „nyomós humanitárius megfontolásokból” történő megadásának önálló okát képezi-e az a körülmény, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendezett jogállás nélkül hosszú ideig tartózkodik valamely tagállamban?
Lehetővé teszi-e valamely tagállamnak a Charta 1. és 4. cikke tiszteletben tartásának biztosítására vonatkozó pozitív kötelezettsége a ZUB 9. cikkének (8) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésnek a 2011/95 irányelv szerinti nemzetközi védelem logikáján és szabályain túlmutató tág értelmezését, és olyan értelmezést követel-e meg, amely kizárólag a Charta 1. és 4. cikke szerinti abszolút alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozik?
Azt eredményezheti-e a ZUB 9. cikkének (8) bekezdése szerinti védelem megadásának a felperes helyzetében lévő harmadik országbeli állampolgártól történő megtagadása, hogy a tagállam megszegi a Charta 1., 4. és 7. cikkéből eredő kötelezettségeit?
____________
1 A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
1 HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.
1 HL 2008. L 348., 98. o.