T‑376/12. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Görög Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„EMOGA – Garanciarészleg – EMGA és EMVA – A finanszírozásból kizárt kiadások – Szárított szőlő – Bor – Görögország által teljesített kiadások – Egyszeri pénzügyi kiigazítás – Számítási módszer – A számlaelszámolási eljárás jellege – Az Unió által finanszírozott kiadásokkal fennálló összefüggés”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2014. július 10.

1.      Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMOGA, az EMGA és az EMVA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Tárgy

(1258/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk, (4) bekezdés, 1493/1999 tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés és 1290/2005 tanácsi rendelet, 31. cikk)

2.      Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMOGA, az EMGA és az EMVA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Az Alapok által finanszírozott kiadásokkal kellő összefüggésben nem álló, egyszeri pénzügyi kiigazítás – Kizártság – Az Alapok által finanszírozott kiadások értékelésének hiánya az e vonatkozásban rendelkezésre álló adatok ellenére – Megengedhetetlenség

(1258/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk, (4) bekezdés, 1493/1999 tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés, 1290/2005 tanácsi rendelet, 31. cikk és 479/2008 tanácsi rendelet, 86. cikk, (1) bekezdés)

1.      Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – az Alapok által finanszírozott kiadások jogcímén a tagállamok által benyújtott – számláinak a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1258/1999 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 31. cikke címén végzett végső elszámolási eljárásának célja többek között a kiadások valós mivoltának és szabályszerűségének megállapítása. E megfelelőségi vizsgálati eljárás során a Bizottság köteles pénzügyi kiigazítást alkalmazni, ha a finanszírozni kért kiadásokat nem az uniós szabályoknak megfelelően teljesítették, hiszen az ilyen pénzügyi kiigazítás célja, hogy elkerülje az Alapok olyan összegekkel való megterhelését, amelyek nem a szóban forgó uniós szabályozás céljainak finanszírozására szolgáltak.

(vö. 163. pont)

2.      A számlaelszámolási eljárás és az abból eredő pénzügyi kiigazítások csak abban az esetben alkalmazandók, ha a kiadásokat a tagállamok teljesítették, és azokat az EMGA vagy az EMVA finanszírozta. Amennyiben a pénzügyi kiigazítás nincs kellő összefüggésben az Alapok által finanszírozott olyan kiadással, amelyet az uniós szabályozás megsértésével teljesítettek volna, azt nem lehet számlaelszámolási eljárás keretében alkalmazni.

A számlaelszámolás ugyanis kizárólag a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában jogszerűtlenül elvégzett rendezések következményeinek levonását teszi lehetővé. Következésképpen a Bizottság által alkalmazott, az említett Alapok által finanszírozott kiadásokkal összefüggésben nem álló pénzügyi kiigazításnak nincs jogi alapja és közvetlenül sérti mind a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 31. cikkét, mind a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008 rendelet 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdését.

Ugyanez vonatkozik a Bizottság által alkalmazott számítási módszerre, amennyiben a Bizottság nem is kísérelte meg meghatározni az Alapok számára az 1493/1999 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában szabálytalanul rendezett szőlőterületek miatt okozott veszteségek összegét, miközben rendelkezett azokkal az adatokkal, amelyek lehetővé tették volna számára az ez irányú eljárás megindítását. Hasonlóképpen, a 479/2008 rendelet egyik rendelkezése sem említ olyan lehetőséget, hogy a jogszerűtlenül telepített szőlők helyzetét a rendezési illetéknek megfelelő összegnek a számlaelszámolás keretében az érintett tagállam által a Bizottság részére történő megfizetése útján rendezni lehetne, hiszen az e rendelet 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdésébe illesztett fenntartásnak nem lehetett ilyen hatása.

(vö. 167., 172., 177., 178., 181., 188., 191., 197., 200. pont és a rendelkező rész 1. pontja)