T‑548/12. sz. ügy
Deutsche Rockwool Mineralwoll GmbH & Co. OHG
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A REDROCK közösségi ábrás védjegy – A korábbi ROCK, KEPROCK, FLEXIROCK, FORMROCK, FLOOR‑ROCK, TERMAROCK, KLIMAROCK, SPEEDROCK, DUROCK, SPLITROCK, PLANAROCK, TOPROCK, KLEMMROCK, FIXROCK, SONOROCK PLUS, VARIROCK, SONOROCK és MASTERROCK nemzeti szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja”
Összefoglaló – a Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2015. július 8.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A REDROCK ábrás védjegy és a KEPROCK, FLEXIROCK, FORMROCK, FLOOR‑ROCK, TERMAROCK, KLIMAROCK, SPEEDROCK, DUROCK, SPLITROCK, PLANAROCK, TOPROCK, KLEMMROCK, FIXROCK, SONOROCK PLUS, VARIROCK, SONOROCK és MASTERROCK szóvédjegyek
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
6. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 15. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 18. pont)
3. A német területen az építőipari szakemberekből, és alkalom adtán az építőiparban jártas átlagfogyasztókból álló érintett vásárlóközönség szempontjából nem áll fenn a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség egyrészről a Nizzai Megállapodás szerinti 1., 2., 17., 19. és 37. osztályba tartozó áruk tekintetében közösségi védjegyként bejelentett REDROCK ábrás megjelölés, másrészről pedig a korábban Németországban a 17., 19., illetve 37. osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott KEPROCK szóvédjegy, valamint a korábban Németországban a 17., 19., illetve 37. osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott REDROCK, FLEXIROCK, FORMROCK, FLOOR‑ROCK, TERMAROCK, KLIMAROCK, SPEEDROCK, DUROCK, SPLITROCK, PLANAROCK, TOPROCK, KLEMMROCK, FIXROCK, SONOROCK PLUS, VARIROCK, SONOROCK és MASTERROCK szóvédjegyek között.
A két védjegy közötti hangzásbeli hasonlóság fokának kisebb a jelentősége olyan áruk esetében, amelyeket úgy értékesítenek, hogy az azokat jelölő védjegyeket az érintett közönség a vásárláskor szokásosan vizuálisan is észleli. Márpedig ez az eset az ütköző megjelölésekkel jelölt építőanyagok esetében is, amelyeket úgy értékesítenek, hogy azokon az átlagos fogyasztó vizuálisan észlelheti a csomagoláson elhelyezett védjegyeket. Hasonlóképpen hangsúlyozni kell, hogy a szóban forgó áruk érintett közönség általi kiválasztását szükségképpen megelőzi ezen áruk jellemzőinek a boltokban vagy az interneten történő megvizsgálása, hiszen az említett közönség szeretne megbizonyosodni arról, hogy a felhasznált anyagok hosszú távon is betöltik majd funkciójukat abban az építményben, amelybe beépítésre kerülnek. E körülmények egyben azzal is együtt járnak, hogy az érintett közönség vizuálisan még azt megelőzően szembesül a védjegy képével, hogy meghozná döntését annak kiválasztását illetően.
E körülmények között – azokat elkülönítve vizsgálva – a REDROCK és a KEPROCK védjegy között nem áll fenn az összetévesztés veszélye, még az e két védjeggyel jelölt azon árukat illetően sem, amelyek azonosak. Ugyanis az átlagos fogyasztó, akinek a vásárláskor különösen magas a figyelmi szintje, észlelni fogja a védjegyeket egymástól megkülönböztető eltéréseket, és nem fogja azt gondolni, hogy az ütköző megjelölésekkel jelölt áruk ugyanabból a kereskedelmi forrásból származnak.
Ugyanez érvényes a REDROCK és a KEPROCK védjeggyel jelölt szolgáltatásokra is. Az ütköző megjelöléseket az érintett közönség nem fogja összetéveszteni a KEPROCK védjegy átlagos megkülönböztető képessége, az érintett vásárlóközönség magas figyelmi szintje, illetve ezen áruk és szolgáltatások kereskedelmi forrásának ismerete iránti igénye miatt, valamint azért, mert az ütköző megjelölések között vizuális téren enyhe hasonlóság, hangzásbeli téren átlagos hasonlóság áll fenn, míg fogalmi téren az összehasonlítás semleges eredményre vezet.
Figyelemmel az érintett közönség különösen magas figyelmi szintjére, a megtámadott védjegy és a korábbi FLEXIROCK, FORMROCK, FLOOR‑ROCK, TERMAROCK, KLIMAROCK, SPEEDROCK, DUROCK, SPLITROCK, PLANAROCK, TOPROCK, KLEMMROCK, FIXROCK, SONOROCK PLUS, VARIROCK, SONOROCK és MASTERROCK védjegyek közötti eltérések elegendők az összetéveszthetőség kizárásához.
A „rock” elem igencsak leíró jellegű, illetve pozitív értékítéletet hordoz a korábbi védjegyekkel jelölt áruk és szolgáltatások tekintetében. Ennélfogva nem alkalmas arra, hogy valamely védjegycsalád közös eleme legyen. A közös „rock” elemet tartalmazó védjegyek védjegycsaládkénti elismerése éppen a „rock” elem monopolizálásához vezetne, amely elem igencsak leíró jellegű, illetve a korábbi védjegyekkel jelölt áruk és szolgáltatások tekintetében pozitív értékítéletet hordoz. A védjegycsalád meglétének elismerése által kiszélesített oltalom a gyakorlatban azt jelentené, hogy egyetlen másik gazdasági szereplő sem lajstromoztathatna olyan védjegyet, amely a „rock” elemet tartalmazza, illetve adott esetben még azt is megtilthatnák számára, hogy ezt az elemet reklámszövegekben vagy hirdetési anyagokban használja. A szabad verseny efféle korlátozása, amely az angol alapszókincs részét képező szó egyetlen gazdasági szereplő részére történő fenntartásából eredne, nem igazolható a korábbi védjegyek jogosultjainak alkotói vagy reklámozási erőfeszítéseinek rekompenzálására irányuló törekvésekkel. Ugyanis, amikor nem a használat révén megerősödött megkülönböztető képességről van szó, az a kereskedelmi érték, amelyet az említett jog fenntartása képvisel, nem a jogosult ezen erőfeszítéseinek eredménye, hanem kizárólag a szó azon – a szóban forgó nyelv által előre meghatározott – jelentéséből ered, amely az érintett áruk és szolgáltatások jellemzőire utal.
(vö. 19., 24., 74–76., 78–81., 88., 93., 95. pont)
4. Az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóságát illetően a megjelölések által keltett összbenyomást kell alapul venni, különösen a megkülönböztető és domináns elemeik figyelembevételével. Ezen összetéveszthetőség átfogó értékelésénél meghatározó szerepet játszik, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások átlagos fogyasztója hogyan érzékeli a védjegyet. E tekintetben az átlagos fogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja annak egyes részleteit.
Két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem korlátozódhat az összetett védjegy csupán egyik alkotóelemének figyelembevételére és annak valamely másik védjeggyel történő összehasonlítására. Ellenkezőleg: az összehasonlítást a szóban forgó védjegyek egészét vizsgálva kell elvégezni; ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztókban keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy valamely alkotóeleme vagy alkotóelemei. A hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elem alapulvételével, ha a védjegy összes többi alkotóeleme elhanyagolható. Ez az eset különösen akkor fordulhat elő, amikor ez az alkotóelem egymaga képes meghatározni azt a képet, amelyet az érintett vásárlóközönség fel tud idézni a védjegyről, és így a védjegy többi alkotóelemének szerepe elhanyagolható a védjegy által keltett összbenyomásban.
Még ha az átlagos fogyasztó a védjegyet általában egészében is érzékeli, és nem is vizsgálja annak részleteit, egy szómegjelölés észlelésekor akkor is felismeri azokat az alkotóelemeket, amelyek a számára valamely konkrét jelentést hordoznak, vagy amelyek az általa ismert szavakra emlékeztetik. A fogyasztó számára érthető szóelemek beazonosítása az ütköző megjelölések között fennálló hangzásbeli, vizuális és fogalmi hasonlóságok értékelése szempontjából releváns.
Semmi sem képezi akadályát annak, hogy a fellebbezési tanács először az ütköző megjelölések érthető elemeit azonosítsa be, majd a megkülönböztető képességüket értékelje, ezt követően pedig az említett megjelöléseket egészükben hasonlítsa össze egymással. Ez az eljárás tökéletesen összeegyeztethető a hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. Ezenfelül a „megkülönböztető” és „domináns” elemek beazonosításához szükség lehet a védjegyet alkotó valamennyi alkotórész megkülönböztető képességének értékelésére, és ennélfogva az enyhébb megkülönböztető képességgel rendelkező elemek beazonosítására is. Ez a gyakorlat nem prejudikálja a védjegyek által keltett összbenyomásnak a vizsgálat későbbi szakaszában történő figyelembevételét.
(vö. 32., 33., 37., 43. pont)
5. Valamely védjegy alkotóeleme leíró jellegének megállapításakor ezen elem arra vonatkozó, viszonylag jelentős képességét kell értékelni, hogy az mennyire képes hozzájárulni ahhoz, hogy azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, mint valamely meghatározott vállalkozástól származókat azonosítsa, és így ezen árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse más vállalkozások áruitól és szolgáltatásaitól. Ezen értékelés során többek között a szóban forgó elem azzal kapcsolatos, önmagában rejlő képességeit kell figyelembe venni, hogy az esetleg nincs‑e híján bárminemű leíró jellegnek azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták.
(vö. 34. pont)
6. A gondolati képzettársítás (asszociáció) veszélye az összetéveszthetőség egy speciális esete, amelyet az jellemez, hogy miközben a szóban forgó védjegyeket a célközönség közvetlenül nem tévesztheti össze, mégis úgy fogja fel őket, mint ugyanazon védjegyjogosult két különböző védjegyét. E kritérium figyelembevételéhez az szükséges, hogy a törlési kérelem több olyan védjegyen alapuljon, amely olyan közös jellegzetességeket mutat, amelyek alapján azokat ugyanazon sorozat vagy család részét képezőknek lehet tekinteni. Ugyanakkor, a védjegysorozat vagy védjegycsalád megléte, mint tényező, csak akkor releváns, ha a közös elem alkalmas a megkülönböztetésre. Ugyanis amennyiben ez az elem leíró jellegű, nem okozhat összetéveszthetőséget.
A védjegycsaládok esetében biztosított szélesebb oltalomra nem lehet sikerrel hivatkozni olyan esetben, amikor a korábbi védjegyek közös eleme leíró jellegű az érintett áruk és szolgáltatások tekintetében. Ugyanis az olyan szó, amely az említett áruk vagy szolgáltatások jellegére utal, nem alkalmas arra, hogy valamely védjegycsalád megkülönböztetésre alkalmas, közös törzselemét képezze.
(vö. 91., 92. pont)