2011. augusztus 12-én benyújtott kereset - Sport-pari kontra Tanács

(T-439/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sport-pari ZAO (Minszk, Fehéroroszország) (képviselők: V. Vaitkute Pavan, A. Smaliukas és E. Matulionyte ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. június 20-i 588/2011/EU tanácsi rendeletet (HL 2011. L 161., 1. o.) a felperesre vonatkozó részében;

semmisítse meg az egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/639/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. június 20-i 2011/357/KKBP tanácsi határozatot (HL 2011. L 161., 25. o.) a felperesre vonatkozó részében; és

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes fő érvéként a vitatott tanácsi intézkedésekben szereplő nyilvánvaló értékelési hibára hivatkozik. Közelebbről azt állítja, hogy a Tanács tévesen állapította meg, hogy a felperes a) Vladimir Peftiev ellenőrzése alatt állt, b) az állami lottótársaság üzemeltetője, c) kapcsolódik vagy köze van a választási normák és az emberi jogok megsértéséhez, illetve a civil társadalommal szemben tanúsított szigorú rendőri fellépéshez Fehéroroszországban, vagy a belső elnyomás céljából használható felszerelések fehéroroszországi importjához.

Ezenkívül keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.    Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes megsértette azon kötelezettségét, hogy nyújtson megfelelő indokolást a felperesnek azon személyek listájára történő felvételével kapcsolatban, akikre korlátozó intézkedések alkalmazandók.

2.    A második jogalap azon alapul, hogy az alperes megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. és 13. cikkében biztosított védelemhez való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, amennyiben:

semmikor nem intézkedett annak érdekében, hogy közölje a részletes indokokat a felperesnek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek listájára történő felvételével kapcsolatban; és

nem biztosította a felperesnek azon lehetőséget, hogy hatékonyan gyakorolja a védelemhez való jogát, különösen a meghallgatáshoz való jogát és a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek listájáról történő levétele tényleges kérelmezését lehetővé tévő eljárás igénybevételéhez való jogát.

3.    A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperes nem igazolható és aránytalan módon, terhelő bizonyíték nélkül megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikkében, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének 1 cikkében biztosított, a tulajdonhoz való alapvető jogot.

4.    A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperes megsértette az arányosság elvét, amennyiben a felperes alapvető jogai aránytalan korlátozását írta elő anélkül, hogy megfelelő eljárási garanciákkal és terhelő bizonyítékokkal szolgált volna.

____________