2011. június 9-én benyújtott kereset - Görög Köztársaság kontra Bizottság
(T-294/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: I. Chalkias és S. Papaiioannou)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
adjon helyt a keresetnek;
semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló 2011. április 15-i bizottsági végrehajtási határozatot a Görög Köztársaság terhére pénzügyi kiigazításokat tartalmazó részében, illetve másodlagosan módosítsa azt;
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Görög Köztársaság az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2011. április 15-i 2011/244/EU bizottsági végrehajtási határozatot (az értesítés a C (2011) 2517. sz. dokumentummal történt, közzétéve az EU Hivatalos Lapjában, HL L 102., 2011.4.16., 33. o.) a Görög Köztársaság terhére pénzügyi kiigazításokat tartalmazó részében, a következő ágazatok tekintetében: a) olívaolaj-termelési támogatás, b) az OK/FIR létrehozásának kiadásai (Olajfakataszter - Földrajzi Információs Rendszer) és c) közvetlen támogatások (szántóföldi növények).
Az olívaolaj-termelési támogatás ágazatát érintő kiigazítást illetően a felperes először is azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értékelte a ténybeli körülményeket, mivel a rendszer alapvető ellenőrzései rendszeresen minimális hiányosságokkal történnek, amelyek nem igazolják a 10%-os, illetve 15%-os kiigazítást, annál is inkább, mivel 2003. november 1-jétől már hatályos a funkcionális és megbízható Földrajzi Információs Rendszer az olívaolaj-termelési ágazatban Görögországban (olívaolaj-termelési FIR) mint az olívaolaj-termelési támogatás egész rendszere ellenőrzésének alapvető eszköze, és mivel a termelésre vonatkozó bejelentéseket részletesen ellenőrzik, amint az olajfa-ültetvények hozamát és az olajsajtoló-üzemek teljes működését is.
Másodsorban a felperes arra hivatkozik, hogy: a) a Bizottság határozata nem alapul érvényes és valóságos jogalapon a kiigazításnak az ismétlődő jogsértés okán történő emelése tekintetében; a Bizottság téves jelentést tulajdonít e fogalomnak, tekintve, hogy nyilvánvaló, hogy nincsenek ismétlődő hiányosságok; a Bizottság által feltételezett ismétlődő jogsértés téves feltételezésen alapul, mivel a Bizottság téves jelentést tulajdonított e fogalomnak, amelyből a feltételezett ismétlődő hiányosságok nyilvánvalóan téves értékelése következik, mivel már hatályos a rendszer ellenőrzésének alapvető eszköze, az olívaolaj-termelési FIR, és b) a Bizottság tévesen értékelte a ténybeli körülményeket, mivel a kiigazítás 10%-os emelése a 2003-2004-es időszak, illetve 15%-os emelése a 2004-2005-ös időszak tekintetében minden esetben jogellenes és igazolatlan, tekintve, hogy a hivatkozott időszakban az olívaolaj-termelési FIR vonatkozásában számtalan és folyamatos javulás és naprakésszé tétel történt, következésképpen az ellenőrzési rendszer nemhogy romlott, hanem lényegesen javult.
Az OK-FIR létrehozása kiadásainak ágazatára vonatkozó kiigazítást illetően a felperes először is azt állítja, hogy az OK-FIR létrehozásának eljárására vonatkozó kiadások pénzügyi kiigazításának nincs érvényes jogalapja, mivel az ennek létrehozására biztosított alapokat levonták a görög termelőknek járó támogatásokból, a kiadások el nem ismerése pedig az EMOGA jogalap nélküli gazdagodásának, valamint kettős pénzügyi szankciónak minősül, ellenben minden teljesített kiadás elfogadható, mivel nem lépik túl a Bizottság által jóváhagyott mérleget és a görög termelőktől levont összeget, és annak értékelésének irányadó időpontja, hogy egy kiadás jogszerű-e vagy sem, a jogi kötelezettség vállalásának vagy végrehajtásának időpontja, és nem a kiadás bejelentésének időpontja.
Másodsorban a felperes a következőkre hivatkozik: a) az arányosság elvének megsértése a kiegészítő szerződésekből eredő 2 920 191,03 eurónak megfelelő kiadások tekintetében, és b) a ténybeli körülmények téves értékelése az 5190/ES/2003 szerződésből eredő kiadások tekintetében.
A közvetlen támogatásokra (szántóföldi növények) vonatkozó kiigazítás tekintetében a felperes először is azt állítja, hogy: a) nincs érvényes jogalapja a korábbi iránymutatás alkalmazásának, amely meghatározott átalánykiigazítási összegeket írt elő az új KAP-ot, a támogatások egységes kifizetésének új rendszerét illetően, és b) az iránymutatás alkalmazása súlyosan sérti az arányosság elvét.
A felperes másodsorban a ténybeli körülmények téves értékelésére hivatkozik: a) a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer)-FIR hivatkozott hiányosságait illetően, b) azon tény bizonyítását illetően, hogy a 2007-es kérelmek benyújtásának évében használt MePAR/FIR adatainak a 2009-es, a Bizottság helyszíni ellenőrzése során teljesnek és megbízhatónak minősített MePAR/FIR adatokkal való összevetéséből kitűnik, hogy az eltérések és a hiányosságok minimálisak, és nem érik el a 2%-ot, következésképpen a kiigazítás nem haladhatta volna meg ezt a mértéket, és c) az adminisztratív, helyszíni és keresztellenőrzések hivatkozott hiányosságait és ezek minőségét illetően, és különösen a legelő felmérésének hivatkozott hiányát, valamint a helyszíni ellenőrzések hivatkozott késedelmes lefolytatását illetően, a 2007-es kérelmek benyújtásának évében bekövetkezett számtalan javulást figyelembe véve, a Bizottságnak semmiféle kiigazítást nem kellene alkalmaznia.
Végül, a felperes az 1290/05 rendelet
1 33. cikkének téves értelmezésére és alkalmazására hivatkozik a vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó kiadásokat érintő kiigazítás tekintetében.