A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2011. szeptember 29.
F‑70/05. sz. ügy
Harald Mische
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Kinevezés – Az új személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt meghirdetett, de annak hatálybalépése után befejezett versenyvizsga sikeres pályázója – Az új, kevésbé előnyös szabályok alapján történő besorolás”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben H. Mische először is a Bizottság 2004. november 11‑i, a felperest az A*6 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatába besoroló határozatának megsemmisítését, továbbá a szabályos besorolásából következő valamennyi jogába történő visszahelyezését, végül kártérítés megítélését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket. A Tanács – mint beavatkozó – maga viseli saját költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 5. cikk, (5) bekezdés, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
2. Tisztviselők – A tisztviselői minőség – Megszerzési feltételek
(Személyzeti szabályzat, 3. cikk)
3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 12. cikk, (3) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 1. cikk, (1) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszernek a 723/2004 rendelettel történt bevezetése – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
5. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 1. cikk, (2) bekezdés, és 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
6. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 5. cikk, (4) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
7. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
1. Mivel egyébként lehetetlen a jogalkotás bármilyen fejlődése, az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja a jogalkotó azon jogosultságát, hogy a személyzeti szabályzat rendelkezéseit bármikor módosítsa, ha szerzett jogok hiányában ezt a szolgálat érdekében állónak ítéli, még akkor is, ha ezek az új rendelkezések a korábbi rendelkezéseknél kedvezőtlenebbeknek bizonyulnak a tisztviselők számára.
Következésképpen nem lehet helytálló az az állítás, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében a jogalkotónak figyelembe kellett volna vennie a 2004. május 1‑je, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépése előtt közzétett versenyvizsga‑kiírást az e versenyvizsgák sikeres pályázóinak kinevezése során alkalmazandó besorolási szabályok meghatározása érdekében – akiket azonban ezen időpont után vettek fel a tartaléklistára és neveztek ki –, mivel e közzététel az előmenetelt illetően önmagában is szerzett jogokat teremtett a pályázók javára.
Ugyanis azzal, hogy a 2004. május 1‑jét megelőzően meghirdetett versenyvizsgán sikeres azon pályázók esetében, akiket 2006. május 1‑jét megelőzően vettek fel alkalmassági listára, azonban e két időpont között neveztek ki, a besorolási fokozatba való besorolásra a felvétel során alkalmazandó új előírásokat tartalmaz, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése megfelel azon alapelvnek, hogy az általános hatályú rendelkezések – és különösen a személyzeti szabályzat rendelkezései – módosítása esetén az új jogszabályt azonnal alkalmazni kell a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett – de nem teljesen létrejött – helyzetek jövőbeli hatásaira. Márpedig valamely jog csupán akkor tekintendő szerzett jognak, ha az azt keletkeztető tényállás a jogszabály‑módosítás előtt megvalósult. Ami a versenyvizsga sikeres pályázóinak besorolási fokozatba való besorolását illeti, e besorolás nem tekinthető megtörténtnek, amíg a pályázó kinevezésére a megfelelő formában sor nem kerül.
Hasonlóképpen a jogalkotó az egyenlő bánásmód elvének megsértése nélkül fogadhatta el a kinevezésre jogosult hatóság által megállapított kinevezési időpontot – amely objektív és a jogalkotó akaratától független körülmény – az esettől függően a korábbi személyzeti szabályzat besorolási szabályainak, illetve a személyzeti szabályzat reformja útján bevezetett szabályok alkalmazása során irányadó szempontként. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a személyzeti szabályzat 5. cikkének (5) bekezdésére, amely az egyenlő bánásmód kifejeződése.
(lásd a 63., 64., 67., 127. és 128. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 178/80. sz., Bellardi‑Ricci és társai kontra Bizottság ügyben 1981. december 17‑én hozott ítéletének 19. pontja; 9/81. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1982. október 6‑án hozott ítéletének 21. pontja; C‑496/08. P. sz., Angé Serrano és társai kontra Parlament ügyben 2010. március 4‑én hozott ítéletének 84. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑240/01. sz., Cougnon kontra Bíróság ügyben 2003. november 5‑én hozott ítéletének 70. pontja; T‑135/05. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 29‑én hozott ítéletének 105. pontja; T‑93/03. sz., Konidaris kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 110. pontja; T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 51., 53., 61., 81., 86., 113. és 124. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑54/06.sz., Davis és társai kontra Tanács ügyben 2007. június 19‑én hozott ítéletének 81. pontja.
2. A személyzeti szabályzat 3. cikkéből kitűnik, hogy a tisztviselő kinevezésére szükségszerűen a kinevezésre jogosult hatóságtól származó egyoldalú aktussal kerül sor, és a versenyvizsga sikeres pályázója csak az ilyen határozattal történő kinevezését követően tarthat igényt a tisztviselői minőségre és a személyzeti szabályzat rendelkezései által nyújtott előnyökre.
Ennélfogva a versenyvizsga alkalmassági listára felvett sikeres pályázóit e minőségükben semmiféle, a kinevezéshez való szerzett jog nem illeti meg, felvételük csupán lehetőség, valamely meghatározott besorolási fokozatba való besoroláshoz való joguk pedig még kevésbé tekinthető létrejöttnek, amíg a kinevezésükre a megfelelő formában sor nem kerül.
(lásd a 65. és 66. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 53–55. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑67/06. sz., Lesniak kontra Bizottság ügyben 2010. július 8‑án hozott ítéletének 106. pontja; F‑85/05. sz., Sørensen kontra Bizottság ügyben 2010. október 28‑án hozott ítéletének 92. pontja.
3. Abból az elvből, amely szerint valamely jogi aktus jogszerűségét a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, az következik, hogy a versenyvizsga alkalmassági listájára felvett és személyi állományba a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépése után felvett sikeres pályázó besorolását csak az ezen időpontban érvényes szempontok alapján lehetetett jogszerűen meghatározni. Márpedig ezek az új szempontok a 2004. május 1‑jétől 2006. április 30‑ig tartó átmeneti időszak során a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében voltak meghatározva.
Ebben a tekintetben a tisztviselő nem hivatkozhat arra, hogy a személyzeti szabályzat reformja előtti besorolási fokozatok – a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdése szerinti új elnevezésekkel – az átmeneti időszak során továbbra is fennálltak. Ugyanis ennek a rendelkezésnek – együttesen értelmezve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 1. cikkének (1) bekezdésével – az volt az egyetlen célja, hogy erre az időszakra átnevezze azokat a besorolási fokozatokat, amelyekbe azok a személyek tartoztak, akiknek 2004. április 30‑án tisztviselői vagy egyéb alkalmazotti minőséggel rendelkeztek, és ezt a minőségüket ezen időpont után is megtartották, azonban nem volt célja a régi besorolási fokozatokat ezen új elnevezéssel fenntartani azon személyek javára, akik nem voltak ebben a helyzetben.
(lásd a 70. és 71. pontot)
4. Valamely versenyvizsga sikeres pályázója, akit 2004. május 1‑je – a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépése – után vettek fel, nem állíthatja, hogy hátrányosan megkülönböztették az általa sikeresen teljesítetthez hasonló versenyvizsga azon sikeres pályázóihoz képest, akiket ezen időpont előtt vettek fel, mivel nem tekinthető úgy, hogy ezek a tisztviselők vele azonos helyzetben vannak.
Ebben a tekintetben az érintett felvételéről szóló határozat jogszerűségét nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy valamely intézmény – a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésével – lelassíthatta volna a versenyvizsga lefolyását annak értekében, hogy elsőbbséget biztosítson a korábbi időpontban lezajlott, más versenyvizsgák sikeres pályázói felvételének. Ugyanis, még ha feltételezzük is, hogy a versenyvizsgákat és a felvételeket így, elsőbbséget biztosítva kezelték, a tisztviselőkre vonatkozó egyenlő bánásmód elvét akkor is összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, mely szerint előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat a valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra.
(lásd a 72. és 73. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 154. és 155. pontja.
5. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének és ugyanezen melléklet 12. cikke (3) bekezdésének együttes olvasatából kitűnik, hogy az utóbbi rendelkezésben szereplő „vettek fel” kifejezés pontos jelentéssel bír, és az azokra a tisztviselőkre vonatkozik, akik ebben a minőségükben 2004. május 1‑je és 2006. április 30. között olyan állásban léptek szolgálatba, amely a korábbi személyzeti szabályzat szerint közzétett versenyvizsgát lezáró alkalmassági listára való, 2006. május 1‑je előtti felvételüket követően vált betölthetővé.
Ebből következik, hogy az új tisztviselő besorolási fokozatba való besorolása során a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy az érintett korábban ideiglenes alkalmazott vagy kisegítő alkalmazott volt. Ebben a tekintetben, hacsak a személyzeti szabályzat valamely sajátos kérdésre vonatkozóan nem tartalmaz különleges rendelkezést, a nyílt versenyvizsgát sikeresen teljesítő ideiglenes vagy kisegítő alkalmazottaknak nincs szerzett joguk valamely különleges bánásmódra, ennélfogva őket az ilyen versenyvizsgát sikeresen teljesítő külső pályázókkal azonos módon kell kezelni.
Ennélfogva nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, ha a tisztviselőt a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése alapján alacsonyabb besorolási fokozatba sorolják be, mint amelybe tisztviselői minőséggel nem rendelkező alkalmazottként tartozott, annak ellenére sem, hogy továbbra is az általa 2004. május 1‑je előtt betöltött álláshelyre lesz beosztva, és ugyanolyan vagy akár jelentősebb feladatokat lát el, mint korábban.
(lásd a 75., 76., 78. és 80. pontot)
6. Az a körülmény, hogy a jogalkotó a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (4) bekezdésének elfogadásával gondoskodott arról, hogy valamely versenyvizsga sikeres résztvevőit – amely versenyvizsga célja vagy eredménye az, hogy lehetővé tegye a magasabb besorolási osztályba való átlépést – kivételesen próbaidős tisztviselőként kinevezhessék azon besorolási fokozatba, amelybe a régi besorolási osztályban tartoztak, nem eredményezi azt, hogy önkényes vagy nyilvánvalóan nem megfelelő megkülönböztetés valósul meg velük szemben azon ideiglenes alkalmazottakhoz képest, akiket valamely nyílt versenyvizsgán való sikeres részvételt követően vettek fel tisztviselőnek abba a besorolási osztályba, amelybe korábban tartoztak. Ezek az ideiglenes alkalmazottak ugyanis nincsenek ugyanabban a helyzetben, mint azon versenyvizsga sikeres résztvevői, amelynek célja vagy eredménye, hogy lehetővé tegye a magasabb besorolási osztályba való átlépést, ami az előmenetelükben döntő jelentőségű előrelépés.
Ezen túlmenően az említett 5. cikk (4) bekezdésének tág értelmezése – amely figyelmen kívül hagyja a kisegítő alkalmazottként eltöltött munkavégzési időszakot az ideiglenes alkalmazotti szerződés és a próbaidős tisztviselővé történő kinevezés között – megszüntetné az ugyanazon nyílt versenyvizsga azon résztvevői közötti egyenlő bánásmódot, akik hasonló ténybeli és jogi helyzetben vannak, és akiknek többek között a besorolást illetően ugyanabban a bánásmódban kell részesülniük, anélkül hogy sérülne az uniós jogalkotó arra vonatkozó jogosultsága, hogy bármikor módosíthassa a személyzeti szabályzatot, ha ezt a szolgálat érdekében állónak ítéli.
(lásd a 85. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Lesniak kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 60. és 61. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a fent hivatkozott Sørensen kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 53. és 54. pontja.
7. A tisztviselő nem hivatkozhat a bizalomvédelem elvére valamely új rendelkezés jogszerűségével szemben, főleg olyan területen, ahol a jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ezenfelül senki nem hivatkozhat ezen elv megsértésére az adminisztráció által tett – az alkalmazandó normákkal összhangban álló – pontos ígéretek hiányában.
Az a korábbi kisegítő alkalmazott, akit 2004. május 1‑je, azaz a tisztviselők személyzeti szabályzatát és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépése után próbaidős tisztviselővé neveztek ki, miután részt vett az ezen időpontot megelőzően közzétett versenyvizsgán, amennyiben a versenyvizsga‑kiírás nem tartalmaz utalást a személyzeti szabályzat reformjára, nem hivatkozhat az intézmény által tett ígéretre, amely jogos várakozást kelthetett a tisztviselők besorolási fokozatba való besorolásának személyzeti szabályzatban foglalt korábbi feltételei fenntartására vonatkozóan. A jogos bizalomhoz ugyanis kifejezett ígéretre van szükség, a hallgatás nem elegendő.
(lásd a 133., 134., 136. és 137. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑443/07. P. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének 91. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑381/00. sz., Wasmeier kontra Bizottság ügyben 2002. július 11‑én hozott ítéletének 106. pontja; T‑398/03. sz., Castets kontra Bizottság ügyben 2005. május 4‑én hozott ítéletének 34. pontja; T‑282/02. sz., Cementbouw Handel & Industrie kontra Bizottság ügyben 2006. február 23‑án hozott ítéletének 77. pontja; a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 95. pontja; T‑145/06. sz., Omya kontra Bizottság ügyben 2009. február 4‑én hozott ítéletének 117. pontja.