T‑137/10. sz. ügy

Coordination bruxelloise d’institutions sociales et de santé (CBI)

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Közkórházak – A belga hatóságok által az IRIS társuláshoz tartozó közkórházaknak nyújtott szubvenciók – Az előzetes szakasz végén hozott határozat – A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Általános gazdasági érdekű szolgáltatás – A közszolgáltatási feladat meghatározása – A közszolgáltatásért nyújtott ellentételezés arányossága”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2012. november 7.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Az állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül megállapító bizottsági határozat – Az EK 88. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett felek keresete – Az érintettek eljárási jogainak védelme iránti kereset – Elfogadhatóság – Felhozható jogalapok

(EK 88. cikk, (2) bekezdés és EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – Valamely támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége – Értékelési nehézségek – A kontradiktórius eljárás megindítására vonatkozó bizottsági kötelezettség – Az ilyen nehézségek fennállásának igazolását lehetővé tevő körülmények – Az előzetes vizsgálati eljárás során a Bizottság által vezetett vizsgálat elégtelen vagy hiányos volta – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

3.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A közszolgáltatási feladat miatt felmerült költségek ellentételezése – Valamely támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése – Szempontok – Kórházi ágazat– A kereskedelmi dimenzió hiányának figyelembevétele

(EK 86. cikk, (2) bekezdés)

4.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A közszolgáltatási feladat miatt felmerült költségek ellentételezése – Tagállamok mérlegelési jogköre – Kórházi ágazat – A szervezéssel és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szabadság – Korlátok – A magán-gazdaságiszereplők közszolgáltatásban való részvétele esetén az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása

(EK 86. cikk, (2) bekezdés és EK 152. cikk, (5) bekezdés)

5.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározása – Tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – A közszolgáltatási feladat ellátásával való megbízást tartalmazó aktus – A forma megválasztása

(EK 86. cikk, (2) bekezdés)

6.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A közszolgáltatási feladat miatt felmerült költségek ellentételezése – Tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – A Bizottság általi ellenőrzés – Az egyes végrehajtott intézkedésekre vonatkozó különálló mérlegelés lefolytatásának kötelezettsége

(EK 86. cikk, (2) bekezdés; EK 87. cikk (1) bekezdés)

7.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – Valamely támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége – Értékelési nehézségek – A kontradiktórius eljárás megindítására vonatkozó bizottsági kötelezettség – Komoly nehézségek – A vizsgálat terjedelme és az ügyirat bonyolultsága mint olyan körülmény, amely a komoly nehézségek fennállását valószínűsítheti

(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

8.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések – A támogatás fennállásának megállapítását célzó Altmark-teszt és az EK 86. cikk (2) bekezdése szerinti azon teszt elhatárolása, amely a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének megállapítását teszi lehetővé

(EK 86. cikk, (2) bekezdés; EK 87. cikk, (1) bekezdés)

9.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A Szerződés szabályainak hatálya alá tartozás – Az állami finanszírozás közös piaccal való összeegyeztethetőségének mérlegelése – A vállalkozás által a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben viselt költségekre tekintettel történő mérlegelés, függetlenül a vállalkozás gazdasági hatékonyságától

(EK 86. cikk, (2) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 58., 59. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 72–77., 164., 233. pont)

3.      Tekintettel az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat bizonyos ágazatokban tapasztalható különleges jellegére, az Altmark‑ítélet és a valamely intézkedés állami támogatásnak minősítését illetően abban meghatározott kritériumok alkalmazása során rugalmasságot kell tanúsítani. Ami a kórházi közszolgáltatást illeti, az EK 86. cikk (2) bekezdésének és az Altmark‑ítéletben meghatározott kritériumoknak az alkalmazása során figyelembe kell venni az adott közszolgáltatás kereskedelmi dimenziójának hiányát is, mivel e közszolgáltatás ágésznek minősítése sokkal inkább magyarázható azzal a hatással, amelyet a versengő és kereskedelmi jellegű ágazatra gyakorol.

(vö. 86., 88. pont)

4.      Az EK 86. cikk (2) bekezdésének a kórházi ágazatban történő alkalmazása során tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk kialakítására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét, ahogyan e megfontolás többek között az EK 152. cikk (5) bekezdéséből következik. E megfontolásoknak megfelelően a tagállamok az általuk megválasztott elvek szerint alakítják ki a nemzeti egészségügyi rendszerüket, különösen pedig a kórházi közszolgáltatáshoz kapcsolódó kötelezettségek magukban foglalhatják mind a valamennyi kórházi létesítménnyel szemben előírt kötelezettségeket, mind pedig azokat a további kötelezettségeket, amelyeket kizárólag a közlétesítményekkel szemben írnak elő, figyelembe véve ez utóbbiaknak a nemzeti egészségügyi rendszer megfelelő működése szempontjából fennálló kiemelt jelentőségét.

Ugyanakkor, mivel az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának a tagállamok által kialakított szervezése magában foglalja a közszolgáltatási kötelezettségek magán‑gazdaságiszereplőkkel szemben történő előírását, e tényt az ágazatban tett támogatási intézkedések mérlegelése keretében figyelembe kell venni. Különösen, amikor az ugyanazon közszolgáltatási kötelezettséggel terhelt közjogi és magánjogi jogalanyokra eltérő kötelezettségek hárulnak, ami a költségek és az ellentételezés eltérő szintjét feltételezi, ezeknek az eltéréseknek világosan ki kell tűnniük az egyes megbízásokból, többek között azért, hogy lehetővé váljék annak ellenőrzése, hogy a szubvenció összeegyeztethető‑e az egyenlő bánásmód elvével.

(vö. 92–95. pont)

5.      A versenyjog területén a tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásánál, hogy mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, e meghatározást pedig a Bizottság csak nyilvánvaló hiba esetén kérdőjelezheti meg. A Bizottság által a közszolgáltatási feladat fennállását illetően lefolytatott mérlegelés felett az uniós bíróság által gyakorolt felülvizsgálat terjedelme szükségképpen figyelembe veszi e korlátozást. E felülvizsgálat során azonban meg kell győződni arról, hogy tiszteletben tartanak‑e bizonyos minimális kritériumokat, amelyek többek között arra vonatkoznak, hogy létezik‑e a szóban forgó gazdasági szereplőket általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladattal felruházó közhatalmi aktus, valamint e feladat egyetemes és kötelező jellegű‑e.

Ezzel összefüggésben valamely szervezet akkor tekinthető úgy, hogy közhatalmi jogkörök gyakorlására jogosult, ha többségében a közhatalom letéteményeseiből áll, a határozatainak meghozatala során pedig tiszteletben kell tartania bizonyos számú közérdekű kritériumot. Így ahhoz, hogy valamely jogalany határozatait közjogi aktusoknak lehessen minősíteni, e jogalany szerveinek általános érdekű feladatokkal felruházott személyekből kell állnia, az állami hatóságoknak pedig e határozatok felett tényleges ellenőrzési hatáskörrel kell rendelkezniük.

A gazdasági szereplők megbízását tartalmazó aktus vagy aktusok jogi formájának megválasztását illetően a tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, amennyiben a közszolgáltatási feladatot előíró megbízás meghatározható több elkülönült aktusban, így mind az adott területre vonatkozó általános szabályozást tartalmazó aktusokban, mind pedig a kifejezetten egyes létesítményekhez címzett aktusokban. A megbízást megállapodásjellegű aktusok is tartalmazhatják, amennyiben azok a közhatalmi szervektől származnak, és kötelező erejűek. Ez annál inkább így van, ha az ilyen aktusok a jogszabályokban előírt kötelezettségeket konkretizálják.

(vö. 99–101., 107–109, 111., 112. pont)

6.      Az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat címén nyújtott ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló paramétereket tárgyilagos és átlátható módon előre meg kell állapítani annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ellentételezés olyan gazdasági előnyt tartalmazzon, amely alkalmas a kedvezményezett vállalkozásnak a versenytársakkal szemben való előnyben részesítésére. Ugyanakkor semmi nem tiltja meg a nemzeti jogalkotónak, hogy bizonyos mérlegelési mozgásteret hagyjon a nemzeti hatóságoknak. Épp ellenkezőleg, a tagállam széles körű mérlegelési mozgástérrel rendelkezik nemcsak valamely általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat meghatározását illetően, hanem az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek ellentételezésének meghatározására vonatkozóan is. A szóban forgó paramétereket ugyanakkor úgy kell meghatározni, hogy kizárják, hogy a tagállam visszaélésszerűen hivatkozzék az általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalmára.

Ezzel összefüggésben, mivel a tagállamok szabadon választhatják meg az e kritérium tiszteletben tartásának biztosítását szolgáló gyakorlati módokat, amennyiben az ellentételezés meghatározásának módjai objektívek és átláthatók, a Bizottság ezzel kapcsolatos mérlegelésének azon konkrét jogi és gazdasági feltételek elemzésén kell alapulnia, amelyekre tekintettel az ellentételezés összegét meghatározták.

Ezért, ha valamely tagállam több ellentételezési intézkedést is alkalmaz, a Bizottság hiányosan vizsgálja az érintett támogatási intézkedést, amennyiben elmulasztja külön mérlegelni az intézkedések valamelyikére vonatkozó finanszírozási paramétereket. Márpedig, még ha ugyanis el is ismerjük, hogy olyan ellentételezésekről van szó, amelyek kizárólag a kifizetések jelentős késedelmének elhárítására szolgálnak, és amelyeket utóbb vissza kell fizetni, nem zárható ki, hogy ezen ellentételezések – még ha ideiglenesen is – előnyt biztosítanak a kedvezményezetteknek, ennélfogva pedig különálló ellentételezési intézkedéseknek minősíthetők.

(vö. 189., 191., 192., 214., 215. pont)

7.      Az állami támogatások területén a Bizottság által az előzetes vizsgálati szakasz során lefolytatandó vizsgálat terjedelme, valamint a vizsgált ügyirat bonyolultsága azt jelezheti, hogy a szóban forgó eljárás jelentősen meghaladta azt, amit az EK 88. cikk (3) bekezdésének rendelkezései keretében lefolytatott első vizsgálat általában magában foglal. Márpedig ez komoly nehézségek fennállását valószínűsítő körülménynek minősül.

(vö. 285. pont)

8.      Az Altmark‑ítéletben meghatározott negyedik, az átlagos, jól vezetett és megfelelően felszerelt vállalkozáshoz viszonyított költségelemzésre vonatkozó kritérium – amelyet abban az esetben kell alkalmazni az ellentételezés szükséges mértékének meghatározásához, vagyis az esetleges állami támogatás fennállásának megállapításához, ha a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésével megbízott vállalkozás kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik – nem jön számításba a támogatás összeegyeztethetőségének az EK 86. cikk (2) bekezdése alapján történő mérlegelése során.

(vö. 289, 292. pont)

9.      Az uniós jog jelenlegi állapotában azon vállalkozás gazdasági hatékonyságát, amelyet az állami hatóság általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával bízott meg, nem kell figyelembe venni annak mérlegelése során, hogy az ilyen vállalkozásnak nyújtott állami támogatás az EK 86. cikk (2) bekezdése alapján összeegyeztethető‑e.

Ugyanis, jóllehet e rendelkezés megköveteli a nyújtott támogatás arányosságának értékelését, ez csak annak megelőzésére irányul, hogy a vállalkozás a feladatát képező közszolgáltatás nyújtásával összefüggésben általa viselt nettó költségeket meghaladó finanszírozásban részesüljön.

Márpedig a Bizottság, harmonizált közösségi szabályozás hiányában, nem jogosult a közszolgáltatási feladatok terjedelméről, vagyis az e szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek mértékéről, sem a nemzeti hatóságok által e tekintetben tanúsított politika célszerűségéről, sem pedig az állami vállalat gazdasági hatékonyságáról határozni.

(vö. 293., 294., 300. pont)