T‑73/12. sz. ügy

Einhell Germany AG és társai

kontra

Európai Bizottság

„Dömping – Kínából származó egyes kompresszorok behozatala – A megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítésének részleges megtagadása – Az exportár meghatározása – Dömpingellenes vámok levonása – Megsemmisítés időbeli hatályának kiigazítása”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2015. november 18.

1.      Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtása – Határidő – A bizonyítékok késedelmes benyújtása – Feltételek

(A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 46. cikk, 1. §, és 48. cikk, 1. §)

2.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt folyó ügyek kezelése – Az eljárás feleinek biztosított védelem az eljárási iratok visszaélésszerű felhasználásával szemben – Terjedelem

(A Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások, 5. cikk, (6) bekezdés)

3.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vámok visszatérítése – A tényleges dömpingkülönbözet kiszámítása – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Kiigazítások – A megfizetett dömpingellenes vámok összegének megfelelő levonás mellőzése – Feltétel – A dömpingellenes vámoknak a viszonteladói árakon keresztül az első független vevőre való áthárítása az Unióban – Az elemzési módszer választása – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (9) bekezdés és 11. cikk, (10) bekezdés)

4.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Feltételek – Kiigazítások – Hivatalból történő alkalmazás

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (9) bekezdés)

5.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vámok visszatérítése – A tényleges dömpingkülönbözet kiszámítása – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Kiigazítások – A megfizetett dömpingellenes vámok összegének megfelelő levonás mellőzése – Feltétel – A dömpingellenes vámoknak a viszonteladói árakon keresztül az első független vevőre való áthárítása az Unióban – Termékkódonkénti elemzés

(1225/2009 tanácsi rendelet, (20) preambulumbekezdés, és 11. cikk, (10) bekezdés)

6.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vámok visszatérítése – A tényleges dömpingkülönbözet kiszámítása – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Kiigazítások – A GATT 1994. évi dömpingellenes megállapodása alapján való értelmezés – A megfizetett dömpingellenes vámok összegének megfelelő levonás mellőzése – Kivétel – Szigorú értelmezés

(Az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, „1994. évi dömpingellenes megállapodás”, 2.4. és 9.3.3. cikk; 1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés, és 11. cikk, (10) bekezdés)

7.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vámok visszatérítése – A tényleges dömpingkülönbözet kiszámítása – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Kiigazítások – A megfizetett dömpingellenes vámok összegének megfelelő levonás mellőzése – Feltétel – Esetenkénti értékelés – Az intézmények korábbi vagy későbbi gyakorlata – Hatás hiánya

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (10) bekezdés)

8.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vámok visszatérítése – A tényleges dömpingkülönbözet kiszámítása – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Kiigazítások – A megfizetett dömpingellenes vámok összegének megfelelő levonás mellőzése – Az elemzési módszer választása – A dömpingellenes vámoknak az Unióban az első független vevőre való áthárításának értékelése céljából elfogadott módszerrel összhangban álló módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettség

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (9) és (11) bekezdés, és 11. cikk, (10) bekezdés)

9.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vámok visszatérítése – A tényleges dömpingkülönbözet kiszámítása – Az exportár meghatározásának módszere – Számtanilag képzett exportár alkalmazása – Kiigazítások – A megfizetett dömpingellenes vámok összegének megfelelő levonás mellőzése – Az említett összegnek az importőr terhére való áthárítására vonatkozó bizonyíték

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (10) bekezdés)

10.    Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A Bíróság általi korlátozás – A jogalap nélkül megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítését részlegesen megtagadó határozat részleges megsemmisítése – Annak szükségessége, hogy a határozat joghatásait ideiglenesen fenntartsák annak elkerülése érdekében, hogy újra meg kelljen fizetni a teljes visszatérített összeget – Hiány

(EUMSZ 264. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26–28. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 36–38. pont)

3.      Az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdése nem állapít meg sajátos módszert annak értékelésére, hogy a dömpingellenes vám megfelelő módon megjelent‑e az Unió területén az első független vásárló esetében alkalmazott értékesítési árakban. E tekintetben annak ellenére, hogy a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdése kétszeresen is visszautal ugyanezen rendelet 2. cikkére, a „megfelelően” határozószó nem a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke szerinti valamely vizsgálati módszerre vagy szabályra utal, hanem a dömpingellenes vámoknak a gyártó‑exportőrhöz kapcsolódó társaságok által az Unióban letelepedett első független vásárló esetében alkalmazott viszonteladói árakban való megjelenésére, azaz az említett társaságok magatartásában a dömpingellenes vámok kivetését követően bekövetkezett változásra, tehát végső soron a kezdetben megállapított dömpingkülönbözet felszámolására irányuló célkitűzésre utal.

Mivel a dömpingellenes alaprendeletben nincs meghatározva az a módszer, amely lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy teljesültek‑e az ugyanezen rendelet 11. cikkének (10) bekezdésében szereplő feltételek, a különféle számítási módszerek közötti választás bonyolult gazdasági helyzetek felmérését kívánja meg. Következésképpen a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a módszer megválasztása során, így az uniós bíróságnak ezen a területen csupán korlátozott bírósági felülvizsgálatot kell végeznie.

(vö. 56., 66–70. pont)

4.      A dömping fennállásának megítélése céljából az exportár meghatározása során az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdéséből kitűnik, hogy az intézmények két esetben állapíthatják meg, hogy az exportár nem megbízható, vagyis akkor, ha kapcsolat áll fenn az exportőr és az importőr vagy valamely harmadik személy között, valamint akkor, ha kompenzációs megállapodás jött létre az exportőr és az importőr vagy valamely harmadik személy között. Ezen eseteken kívül, amennyiben van exportár, az intézmények a dömping megállapítása során kötelesek ezen exportárból kiindulni.

Ha az exportár képzése az első független vevővel szemben az importált termék viszonteladása tekintetében alkalmazott ár alapján vagy bármilyen más ésszerű alapon történik, a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének második és harmadik albekezdésében előírt kiigazításokat az intézmények hivatalból végzik el.

(vö. 58–60. pont)

5.      Annak megállapítása során, hogy az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésének megfelelően a megfizetett dömpingellenes vámok megjelentek‑e az Unió területén az első független vásárló esetében alkalmazott értékesítési árakban, a termékkódonkénti elemzés módszerének alkalmazása nincs kihatással az érintett termék egységes jellegére, mivel a Bizottság nem termékkódonként határozta meg a dömpingkülönbözetet, hanem egyetlen dömpingkülönbözetet határozott meg az érintett termékre.

Továbbá, ha az érintett termék összetett termék, amelynek különféle típusai különféle műszaki jellemzőkkel bírnak, az árak között pedig jelentős eltérés lehet, a termékkódonkénti elemzés módszere – amelynek célja azon termékkódok összehasonlítása, amelyek jellemzői és viszonteladói árai hasonlóak – megfelelőbb az érintett termék viszonteladói ára eredeti vizsgálati időszak és a visszatérítési vizsgálattal érintett időszak közötti alakulásának vizsgálatára. Ellenben az általános forgalomnövekedésen alapuló vizsgálati módszer nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a kapcsolt importőr ténylegesen változtatott‑e magatartásán a piacon, illetve – éppen ellenkezőleg – olyan árpolitikát alkalmazott‑e, amely lehetővé tette számára, hogy a legnagyobb mennyiségben értékesített típusokkal ellensúlyozza a legalacsonyabb mennyiségben értékesített típusokat, ily módon avatkozva be az elért különbözetekbe.

Ezenkívül a dömpingellenes alaprendelet (20) preambulumbekezdésének és 11. cikke (10) bekezdésének szó szerinti értelmezése szerint a megfizetett dömpingellenes vámok megjelenését minden egyes eladási ár tekintetében, ekként pedig inkább az ügyletenkénti módszer vagy akár – adott esetben – a típusonkénti vagy termékkódonkénti elemzési módszer alapján kell vizsgálni.

Ezzel összefüggésben a termékkódonkénti elemzés módszerének alkalmazása – amennyiben arra a visszatérítés iránti kérelem vizsgálatának valamennyi szakaszában egységes módon kerül sor – nem jelenti azt, hogy további feltételeket szabnak a megfizetett dömpingellenes vámok teljes mértékben történő visszatérítése tekintetében, hanem csupán annyit jelent, hogy egyedi termékkódonként vizsgálják a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésében előírt feltételek tiszteletben tartását, ahelyett hogy azt az egységként vett érintett termék szintjén vizsgálnák.

Márpedig az, hogy a termékkódonkénti megközelítést a dömpingellenes alaprendelet egyáltalán nem említi, nem jelenti azt, hogy jogellenes vagy nyilvánvalóan téves volna.

(vö. 75–77., 79., 99., 117. pont)

6.      Az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet rendelkezéseit – amennyire csak lehetséges – az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (dömpingellenes megállapodás) vonatkozó rendelkezései alapján kell értelmezni.

Az Unió ugyanis a dömpingellenes alaprendeletet a dömpingellenes megállapodásból eredő nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében fogadta el. Ezenfelül a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésével az Unió a dömpingellenes megállapodás 9.3.3. cikkében foglalt különleges kötelezettségeket kívánta teljesíteni. A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdését tehát e rendelkezés tükrében kell értelmezni.

E tekintetben a dömpingellenes megállapodás 2.4. cikkének negyedik mondata – a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének második albekezdéséhez hasonlóan – a „költséghez hasonló vám” elvét állapítja meg, amely szerint az import és a viszonteladás között felmerült vámok és adók, köztük a megfizetett dömpingellenes vámok olyan költségek, amelyeket le kell vonni az exportár képzése során. Ebben az összefüggésben a dömpingellenes vámok levonásának a dömpingellenes megállapodás 9.3.3. cikkén alapuló mellőzése kivételt képez az említett megállapodás 2.4. cikkének negyedik mondatában szereplő „költséghez hasonló vám” szabály alól. Ehhez hasonlóan a dömpingellenes vámok levonásának a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésében kimondott mellőzése kivételt képez az ugyanezen rendelet 2. cikke (9) bekezdésének második albekezdésében szereplő „költséghez hasonló vám” szabály alól, és azt szigorúan kell értelmezni.

Így a megfizetett dömpingellenes vámok teljes visszatérítésének akadálya, amely abban áll, hogy bizonyítani kell, hogy az Unió területén a viszonteladói árak a dömpingkülönbözet kétszeresének megfelelő összeggel növekedtek, elkerülhetetlen következménye annak, hogy nem teljesültek a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésében szereplő feltételek, ekként pedig a „költséghez hasonló vám” szabály alkalmazásának.

(vö. 84., 85., 89–91., 97., 98. pont)

7.      A megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló eljárás keretében a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak vizsgálata céljából, hogy teljesülnek‑e a dömpingellenes vámok számtanilag képzett exportárból való levonásának mellőzésével kapcsolatos feltételek. Ezt a mérlegelési jogkört az összes releváns tény tükrében, eseti alapon kell gyakorolni.

E tekintetben a dömpingellenes vámoknak az exportárszámításból való levonásának mellőzésével kapcsolatos feltételeket egyrészről a dömpingellenes vámok levonásának mellőzését kérő importőrök által előterjesztett bizonyítékok, másrészről pedig az egyes ügyek tényállásának tükrében kell értékelni.

Következésképpen az importőr nem hivatkozhat a Bizottság korábbi vagy későbbi gyakorlatára annak érdekében, hogy a megfizetett dömpingellenes vámok levonásának mellőzését elérje.

(vö. 124–126. pont)

8.      A megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló eljárás keretében a dömpingellenes vámoknak a kapcsolt importőr ügyfeleire való áthárításának – az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésében előírt – vizsgálata az említett rendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján számtanilag képzett exportár kiszámításának egyik szakaszát képezi. Ugyanis az e vizsgálat végén kapott eredmény alapján vonják le a dömpingellenes vámokat a számtanilag képzett exportárból, ekként pedig e vámok közvetlen hatással vannak annak összegére, amennyiben az szükségszerűen alacsonyabb lesz annál, mintha a dömpingellenes vámokat nem vonták volna le. Ráadásul minél alacsonyabb az exportár, annál nagyobb lesz a különbség a rendes értékhez képest, és annál magasabb lesz a felülvizsgált dömpingkülönbözet. A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdése tehát az exportárképzésben, közvetve pedig a felülvizsgált dömpingkülönbözet kiszámításában játszik szerepet.

Ebben a kontextusban a Bizottságnak következetes módszereket kell elfogadnia a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (9) és (11) bekezdésének és 11. cikke (10) bekezdésének alkalmazása céljából.

E tekintetben, amikor a Bizottság a termékkódonkénti elemzés módszere szerint vizsgálja, hogy a dömpingellenes vámok megjelentek‑e az Unióban letelepedett első független vásárló esetében alkalmazott viszonteladói árakban, nyilvánvaló értékelési hibát követ el, ha megtagadja a dömpingellenes vámok azon termékkódok exportáraiból való levonásának mellőzését, amely termékkódok esetében viszont megjelentek a dömpingellenes vámok az Unió területén a viszonteladói árakban és az azt követő eladási árakban. Ugyanis ha így jár el a Bizottság, akkor nem vonja le az összes következtetést a termékkódonkénti elemzés módszeréből, amelynek alkalmazásáról ő maga döntött, mivel a megfizetett dömpingellenes vámok teljes összegét levonja a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján számtanilag képzett exportárból, ily módon mesterségesen csökkenti a súlyozott átlaggal számított, termékkódonkénti egységes exportárat.

Továbbá a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdése nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy módszeresen levonja az összes megfizetett dömpingellenes vámot olyan esetben, amikor a dömpingellenes vámok megjelenésének a termékkódonkénti elemzés módszere szerinti vizsgálata nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a dömpingellenes vámok valamennyi termékkód esetében megjelentek, hanem csak azt, hogy azok kizárólag bizonyos termékkódok esetében jelentek meg.

(vö. 140–147., 150. pont)

9.      A megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítésére irányuló eljárás keretében annak meghatározása során, hogy a számtanilag képzett exportárat e vámok összegének levonása nélkül kell‑e kiszámítani, a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésében támasztott egyetlen feltétel az, hogy a kapcsolt importőr döntő bizonyítékokat terjesszen elő arra nézve, hogy a dömpingellenes vámok megfelelő módon megjelentek az Unió területén a viszonteladói árakban és az azt követő eladási árakban.

Ebben az összefüggésben a dömpingellenes vámoknak az Unió területén a viszonteladói árakban és az azt követő eladási árakban való megjelenésével kapcsolatos bizonyítékot – amennyiben az döntő – bármilyen módon elő lehet terjeszteni.

(vö. 154, 155. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 162–164. pont)