A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2012. március 8.
T‑126/11. P. sz. ügy
Luigi Marcuccio
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Szociális biztonság – Orvosi költségek megtérítése – Sérelmet okozó aktus – Hallgatólagos elutasítás – Indokolási kötelezettség – Részben nyilvánvalóan megalapozatlan, részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (egyesbíró) F‑1/10. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. december 14‑én hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A Törvényszék a csatlakozó fellebbezést részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. Luigi Marcuccio a saját költségein túlmenően köteles viselni a jelen fellebbezési eljárásban a Bizottságnál felmerült költségeket. A felek maguk viselik a csatlakozó fellebbezéssel kapcsolatosan felmerült költségeiket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék aktusokra vonatkozó jogi minősítésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Megengedhetőség
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)
2. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék költségekre vonatkozó határozata ellen irányuló jogalap – Az összes többi jogalap elutasítása esetén való elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)
3. Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítékok Közszolgálati Törvényszék általi mérlegelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
4. Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Az indokolás teljes hiánya – A kereset benyújtása után történő hiánypótlás – Megengedhetetlenség
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, (2) bekezdés)
1. A Közszolgálati Törvényszék valamely aktusának jogi minősítése – mint az a kérdés, hogy sérelmet okozó aktusnak minősül‑e a Bizottság által az orvosi költségek kiegészítő megtérítése iránti kérelemre adott válasz – fellebbezés keretében felvethető jogkérdésnek minősül.
(lásd a 27. és 29. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑136/92. P. sz., Bizottság kontra Brazzelli Lualdi és társai ügyben 1994. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑1981. o.) 49. pontja; a Bíróság C‑412/05. P. sz., Alcon kontra OHIM ügyben 2007. április 26‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑3569. o.) 38–40. pontja;
a Törvényszék T‑43/07. P. sz., Neophytou kontra Bizottság ügyben 2008. október 13‑án hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑B‑1‑53. o. és II‑B‑1‑373. o.) 45. pontja.
2. A Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségviselésre, illetve a költségek összegére. Ebből következően, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék határozata elleni fellebbezés összes többi jogalapját elutasították, a Közszolgálati Törvényszék költségviseléssel kapcsolatos döntésének állítólagos jogellenességére vonatkozó kérelmeket mint elfogadhatatlanokat el kell utasítani.
(lásd a 37. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑375/08. P. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2009. szeptember 9‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑65. o. és II‑B‑1‑413. o.) 71. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Az, hogy az eljárási iratok bizonyító erejűek‑e vagy sem, a tényállásnak a Közszolgálati Törvényszék általi szabad mérlegelésébe tartozik, amelynek a fellebbezési eljárás keretében történő felülvizsgálata nem tartozik a Törvényszékre, kivéve az Közszolgálati Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítésének esetét, illetve amennyiben a Közszolgálati Törvényszék megállapításainak ténybeli pontatlansága az ügy irataiból kitűnik.
(lásd a 41. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑315/99. P. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 2001. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑5281. o.) 19. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Törvényszék T‑452/09. P. sz., Rosenbaum kontra Bizottság ügyben 2011. június 21‑én hozott végzésének 41. pontja.
4. Az indokolásnak a keresetindítás előtti teljes hiányát nem orvosolhatják a Közszolgálati Törvényszék által ezen keresetindítást követően nyújtott magyarázatok. A védelemhez való jogot is sértené ugyanis az a lehetőség, hogy az indokolás teljes hiányát a keresetlevél benyújtása után pótolják, mivel felperesnek csak a válasz állna rendelkezésére ahhoz, hogy a jogalapokat előterjessze azzal az indokolással szemben, amelyről csak a keresetlevél benyújtása után szerezne tudomást.
(lásd a 47. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑37/89. sz., Hanning kontra Parlament ügyben 1990. szeptember 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑463. o.) 41. és 44. pontja; T‑52/90. sz., Vogler kontra Parlament ügyben 1992. február 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑121. o.) 40 és 41. pontja; T‑88/04. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2006. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑A‑2‑149. o. és II‑A‑2‑703. o.) 46. pontja; T‑248/08. P. sz., Doktor kontra Tanács ügyben 2010. március 2‑án hozott ítéletének 93. pontja.