T‑89/07. sz. ügy

VIP Car Solutions SARL

kontra

Európai Parlament

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közösségi közbeszerzési eljárás – Az Európai Parlament képviselőinek a strasbourgi ülések alatt sofőrrel ellátott személygépkocsival és minibusszal történő szállítása – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Indokolási kötelezettség – A nyertes ajánlattevő által ajánlott ár közlésének megtagadása – Kártérítési kereset”

Az ítélet összefoglalása

1.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Közbeszerzési szerződés ajánlati felhívás alapján történő megkötése – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

2.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás keretében hozott, az ajánlatot elutasító határozat

(EK 253. cikk; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk, (3) bekezdés)

3.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, (1) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

4.      Eljárás – Keresetlevél – A jogvita tárgya

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – A közösségi bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Elfogadhatatlanság

(EK 230. cikk és EK 233. cikk)

1.      A Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közbeszerzési eljárásban a szerződés odaítéléséről hozott határozat meghozatala során figyelembe veendő szempontok tekintetében. E mérlegelési jogkör gyakorlásának bírósági felülvizsgálata ezért az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség betartásának, valamint a tények pontosságának, a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik.

(vö. 56. pont)

2.      Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdéséből és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 149. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a közösségi intézmény eleget tesz a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása keretében benyújtott ajánlatot elutasító határozat indokolására vonatkozó kötelezettségének, ha először is minden sikertelen ajánlattevővel haladéktalanul közli ajánlata elutasításának okait, továbbá minden elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevővel, ez utóbbiak kifejezett kérésére az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli a kiválasztott ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét.

Amennyiben valamely közösségi intézmény széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, a közösségi jog által a közigazgatási eljárásokban biztosított jogok tiszteletben tartása még nagyobb jelentősséggel bír. E garanciák közé tartozik különösen a hatáskörrel rendelkező intézmény azon kötelezettsége, hogy határozatait megfelelően indokolja. A közösségi bíróság csak így vizsgálhatja a mérlegelési jogkör gyakorlásának alapjául szolgáló ténybeli és jogi elemek együttes fennállását.

Amennyiben az érintett intézmény a felperes részéről a kereset benyújtása előtt, de a 2342/2002 rendelet 149. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő után megküldött, a határozattal kapcsolatos kiegészítő magyarázatok iránti kérelemre levelet küld, e levelet is figyelembe lehet venni annak vizsgálatához, hogy a szóban forgó indokolás elegendő volt‑e. Az indokolási kötelezettséget ugyanis azon információk függvényében kell megítélni, amelyekkel a felperes a kereset benyújtásának időpontjában már rendelkezett, azzal a feltétellel azonban, hogy az intézmény nem jogosult teljesen új indokolással helyettesíteni az eredeti indokolást.

Ellenben azon tény, hogy az érintett intézmény az eljárás során ismertette az ajánlatot elutasító határozat indokait, nem ellentételezi e határozat eredeti indokolásának elégtelenségét. Az indokolást ugyanis a rendkívüli körülményektől eltekintve, nem elegendő első alkalommal utólagosan a bíróság előtt kifejteni.

(vö. 59., 61., 73., 76. pont)

3.      A Bíróság alapokmánya 21. cikkének első bekezdése szerint, amely ezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése szerint alkalmazandó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra, valamint az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) pontjára tekintettel minden keresetlevélnek meg kell jelölnie a jogvita tárgyát, és tartalmaznia kell a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ennek kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, az Elsőfokú Bíróság számára pedig a bírósági felülvizsgálatának gyakorlását. A jogbiztonság és az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a keresetet megalapozó lényeges jogi és ténybeli adatok legalább kivonatosan, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevél szövegéből.

Ebben az összefüggésben a közösségi intézmény által okozott kár megtérítésére irányuló keresetnek tartalmaznia kell azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik azon magatartás meghatározását, amelyet a felperes az intézménnyel szemben kifogásol, tartalmaznia kell azokat az indokokat, amelyek alapján a felperes úgy véli, hogy okozati összefüggés van e magatartás és az állítólagosan elszenvedett kár között, valamint tartalmaznia kell a kár jellegét és mértékét.

(vö. 96., 103. pont)

4.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében a felperesnek a keresetlevélben meg kell határoznia a jogvita tárgyát és a kérelmeit. Bár ugyanezen eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §‑a bizonyos körülmények esetén lehetővé teszi, hogy új jogalapot hozzanak fel az eljárás során, e rendelkezés semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi a felperes számára a közösségi bíróság előtt új kérelmek előterjesztését és ezáltal a jogvita tárgyának módosítását.

(vö. 110. pont)

5.      A közösségi bíróság hatásköre az EK 230. cikkre alapított megsemmisítés iránti kereset keretében arra terjed ki, hogy a megtámadott jogi aktus jogszerűségét vizsgálja, és az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az Elsőfokú Bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy meghagyásban kötelezze a közösségi intézményeket. A megtámadott jogi aktus megsemmisítése esetén az EK 233. cikk értelmében az érintett intézmény köteles megtenni a megsemmisítésről rendelkező ítéletben foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(vö. 112. pont)