2009. október 6-án benyújtott kereset - HSE kontra Bizottság

(T-399/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Holding Slovenske elektrarne d.o.o. (HSE) (Ljubljana, Szlovénia) (képviselő: F. Urlesberger ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a vitatott határozat 1. cikkének g) pontját, amennyiben az a felperest felelősnek találja az EK 81. cikknek és az EGT-Megállapodás 53. cikkének megsértésében;

semmisítse meg a vitatott határozat 2. cikkének i) pontját;

másodlagosan csökkentse a felperessel szemben a vitatott határozat 2. cikkének i) pontjában kiszabott bírság összegét;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperes a 2009. július 22-i bizottsági határozat (COMP/39.396 - "kálciumkarbid és magnézium alapú reagensek az acél- és a földgázágazatban" ügy) azon részében történő megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság megállapította a felperes felelősségét az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke egységes és folyamatos megsértésében a kálciumkarbid- és magnézium-granulátumok előállítói között az árak rögzítésére, a piacok és ügyfelek felosztására és a bizalmas információk cseréjére irányuló kartell keretében. Másodlagosan a felperes a vele szemben kiszabott bírság csökkentését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes előadja, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az 1/2003 rendeletet, amikor a következő esetekben tévesen alkalmazta a jogot:

A felperes elsősorban úgy érvel, hogy a Bizottság nem tudhatja be neki a TDR Metalurgija d.d. (TDR) magatartásáért való felelősséget, hiszen a HSE és a TDR sosem alkottak egyetlen gazdasági egységet. A felperes felelőssége megdönthető vélelmének hiányában (ilyen vélelem csak akkor állhatna fent, ha a TDR a HSE 100%-os tulajdona lett volna) a Bizottság nem bizonyította, hogy a HSE ténylegesen döntő befolyást gyakorolt volna a TDR-re.

Másodsorban a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen emelte meg elrettentés céljából a bírság alapösszegét valamennyi érintett esetében 17%-kal. A felperes véleménye szerint a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy az elrettentési tényező nem indokolt a HSE esetében, mivel a Bizottság úgy határozott, nem ró ki bírságot a közvetlen elkövetővel, a TDR-rel szemben (akinek az esetében az elrettentési összeg megfelelő lehetett volna), és a felperes nem vett közvetlenül részt a versenyellenes magatartásban.

Harmadsorban a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az enyhítő körülményeket a bírság összegének megállapításakor, mivel figyelmen kívül hagyta azon tényt, miszerint a felperes magatartása legfeljebb gondatlannak tekinthető a TDR piaci magatartása versenyjog megsértésének elkerülése végett való kellő felügyeletének elmulasztása kapcsán. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie enyhítő körülményként azon tényt, miszerint a TDR-t mint vállalkozást az összejátszáson alapuló üzleti gyakorlatával együtt a felperesre "kényszerítették" a szlovén kormány politikai döntésének keretében, és nem a felperes választása volt megszerezni a TDR-t, valamint a kartellban való részvételét illetően befolyásolni ez utóbbi üzleti magatartását.

____________