A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2010. július 2.

T‑485/08. P. sz. ügy

Paul Lafili

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Elfogadhatóság – Az elsőfokú eljárásban pervesztes fél fogalma – Előléptetés – Besorolási fokozatba és fizetési fokozatba történő besorolás – Egynél nagyobb szorzótényező – A fizetési fokozatban eltöltött szolgálati idővé történő átalakítás – A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 7. cikke”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) az F‑22/07. sz., Lafili kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 4‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑271. o. és II‑A‑1‑1437. o.) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Paul Lafili maga viseli a saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottság részéről a jelen eljárás során felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A közszolgálati Törvényszék hallgatólagos indokolása

(EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Díjazás – A 723/2004 rendelet hatálybalépése után alkalmazandó átmeneti szabályok – A 2004. május 1‑jét megelőzően felvett tisztviselő ezen időpontot követő első előléptetése

(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 7. cikk, (5) és (7) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

1.      A Közszolgálati Törvényszéknek a Bíróság alapokmánya 36. cikkében és ezen alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdésében előírt, az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettsége nem kötelezi a Közszolgálati Törvényszéket, hogy olyan magyarázatot adjon, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet. Az indokolás lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék az adott intézkedés okait, és lehetővé teszik a Törvényszék számára a bírósági felülvizsgálat gyakorlását.

(lásd a 72. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑397/03. P. sz., Archer Daniels Midland és Archer Daniels Midland Ingredients kontra Bizottság ügyben 2006. május 18‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑4429. o.) 60. pontja, a Bíróság C‑3/06. P. sz., Groupe Danone kontra Bizottság ügyben 2007. február 8‑án hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑1331. o.) 46. pontja, valamint a Bíróság C‑431/07. P. sz., Bouygues és Bouygues Télécom kontra Bizottság ügyben 2009. április 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑2665. o.) 42. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 7. cikke szerinti szorzótényező átmeneti intézkedésnek minősül, amelynek célja a régi személyzeti szabályzat alapján felvett tisztviselőknek fizetett havi alapilletmény szintjének biztosítása, azonban az is pontosan elő van írva, hogy az említett tényezők nemcsak azt biztosítják, hogy a személyzeti szabályzatot, illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépése miatt ne csökkenjen azon tisztviselők havi alapilletménye, akikre azokat alkalmazzák, hanem azt is, hogy ugyanezeknek a tisztviselőknek ne növekedjen az említett illetménye, kivéve az első előléptetésükkor kapott és ugyanezen cikk (5) bekezdése alapján számított, valamint adott esetben a fizetési fokozatban való előrelépésből eredő emelést.

A szorzótényezőnek csak akkor van értelme, ha az értéke alacsonyabb vagy magasabb, mint egy. Ezzel szemben az eggyel egyenlő szorzótényező azt jelenti, hogy az érintett tisztviselő havi alapilletménye megfelel a besorolási és fizetési fokozatára a személyzeti szabályzatban meghatározott havi alapilletménynek.

Az egynél nagyobb szorzótényezőből eredő többletnek a fizetési fokozatban eltöltött szolgálati időre történő, az említett cikk (7) bekezdésének negyedik mondata szerinti átalakítása viszonylag rövid időszak után lehetővé teszi az érintett tisztviselő személyzeti szabályzatban foglalt illetménytáblázatba való besorolását, anélkül hogy sértené e tisztviselőnek akár a szerzett jogait, akár a jogos várakozásait.

Márpedig nincs olyan indok, amely igazolná ezen átalakításnak kizárólag azon tisztviselő illetményére való korlátozását, akinek a szorzótényezője ugyanezen bekezdés első három mondata alkalmazását követően meghaladja az egyet, kizárva azon tisztviselő illetményét, akire a 723/2004 rendelet hatálybalépését követően megítélt első előléptetéstől kezdődően alkalmazzák e tényezőt.

Önmagában nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikke (7) bekezdésének negyedik mondata nem az ugyanezen bekezdés első három mondatától elkülönülten, külön albekezdésben szerepel, amely három mondat csupán azt az esetet érinti, amikor a szorzótényező eredetileg kevesebb volt, mint egy. Valamely szöveg megszerkesztésének módja ugyanis önmagában véve nem teszi lehetővé a jelentésére vonatkozó következtetések levonását.

(lásd a 87., 88., 99., 100. és 105. pontot)