C‑491/15. P. sz. ügy

Rainer Typke

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – 3. cikk – A dokumentum fogalma – A 2. cikk (3) bekezdése – Valamely intézmény birtokában lévő dokumentumok – Valamely adatbázisban szereplő adatok minősítése – Nem létező dokumentum elkészítésére irányuló kötelezettség – Hiány – Valamely adatbázisból kinyerhető létező dokumentumok”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. január 11.

1.        Bírósági eljárás – A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem – Kérelem a főtanácsnok indítványában felvetett jogkérdésekre vonatkozó észrevételek benyújtása iránt – Az újbóli megnyitás feltételei

(A Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)

2.        Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Hatály – Adatbázisokban történő keresésre irányuló, hozzáférés iránti kérelem – Bennfoglaltság – Korlátok – Olyan információk közlése, amelyek nem nyerhetők ki a meglévő keresőeszközökkel – Kizártság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés, 3. cikk, a) pont, és 4. cikk)

3.        Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és a bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

(EUMSZ 256. cikk,(1) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 19. pont)

2.      Igaz ugyan, hogy az elektronikus adatbázis alapján lehetséges az abban szereplő összes információ kinyerése. Ugyanakkor azon lehetőség, hogy ilyen adatbázisból dokumentum hozható létre, nem enged arra következtetni, hogy e dokumentumot az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet értelmében létezőnek kell minősíteni. Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférési jog ugyanis csak a létező és az érintett intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, és az 1049/2001 rendeletre nem lehet hivatkozni valamely intézmény olyan dokumentum létrehozására való kötelezése céljából, amely nem létezik. Ebből következik, hogy az a hozzáférés iránti kérelem, amely alapján a Bizottságnak új dokumentumot kellene létrehoznia – még akkor is, ha ezt létező és a birtokában lévő dokumentumokban már szereplő adatok alapján kellene megtennie –, kívül esik az 1049/2001 rendelet keretein.

A statikus jellegű – többek között papír vagy egyszerű elektronikus fájl formátumú – dokumentumokat illetően a dokumentum létezésének meghatározásához elegendő azt vizsgálni, hogy az adathordozó és annak tartalma létezik‑e. Ezzel ellentétben az elektronikus adatbázisok dinamikus jellegével nem egyeztethető össze az ilyen eljárásmód, mivel a valamely adatbázisban már szereplő információk alapján nagyon könnyen előállítható dokumentum nem szükségszerűen a szó szoros értelmében vett létező dokumentum. Következésképpen az elektronikus adatbázisokat illetően a létező és az új dokumentum között ezen adatbázisok technikai sajátosságaihoz igazított, és az 1049/2001 rendelet célkitűzésének megfelelő szempont alapján kell különbséget tenni, amely – amint az a (4) preambulumbekezdéséből és az 1. cikkének a) pontjából kitűnik – arra irányul, hogy „a dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa”.

E körülmények között létező dokumentumnak kell minősíteni minden olyan információt, amely valamely elektronikus adatbázisból annak szokásos alkalmazása keretében előre beállított keresőeszközzel kinyerhető, még ha ezen információk ebben a formában még nem is jelentek meg, vagy az intézmények alkalmazottai még soha nem is kerestek rájuk. Ebből az következik, hogy az 1049/2001 rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében az intézmények arra kényszerülhetnek, hogy a valamely adatbázisban szereplő adatok alapján a létező keresőeszközök segítségével dokumentumot hozzanak létre. Ezzel szemben minden olyan információ, amelynek valamely adatbázisból való kinyeréséhez jelentős ráfordítás szükséges, új dokumentumnak, és nem már létező dokumentumnak tekintendő. Ebből következően minden olyan információt új dokumentumnak kell tekinteni, amelynek megszerzéséhez módosítani szükséges akár valamely elektronikus adatbázis felépítését, akár az információk kinyeréséhez éppen rendelkezésre álló keresőeszközöket.

(vö. 30., 31., 33–35., 37–40. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 58. pont)