T‑158/10. sz. ügy

The Dow Chemical Company

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Dömping – Az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatala – Végleges dömpingellenes vám – A dömpingellenes intézkedések lejárta – Felülvizsgálat – A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége – Az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A hamarosan lejáró intézkedések felülvizsgálatára irányuló eljárás – Dömpingellenes intézkedés hatályban tartása – Feltételek

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés)

2.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A hamarosan lejáró intézkedések felülvizsgálatára irányuló eljárás – Dömpingellenes intézkedés hatályban tartása – Feltételek

(1225/2009 tanácsi rendelet, 1. cikk és 11. cikk, (2) bekezdés)

3.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A hamarosan lejáró intézkedések felülvizsgálatára irányuló eljárás – Az érintett intézkedések módosításának lehetősége – Hiány

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (2) bekezdés)

4.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A hamarosan lejáró intézkedések felülvizsgálatára irányuló eljárás – Dömpingellenes intézkedés hatályban tartása – A dömping folytatása – Fogalom

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (2) bekezdés)

1.      Az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdéséből először is az következik, hogy az általános szabály a dömpingellenes intézkedés hatályának öt év után történő megszűnése, míg hatályban tartása kivételnek minősül. Továbbá, valamely intézkedés hatályban tartása annak értékelésétől függ, milyen következményekkel jár, ha hatálya megszűnik, tehát az érintett piac helyzetének jövőbeli változásaira vonatkozó feltételezéseken alapuló előrejelzéstől. Végül e rendelkezésből az következik, hogy a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének puszta lehetősége nem elegendő valamely intézkedés hatályban tartásának igazolására, mivel az intézkedés hatályban tartásának feltétele, hogy a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét a hatáskörrel rendelkező hatóságok vizsgálat alapján megállapítsák.

(vö. 22. pont)

2.      A „dömping” kifejezés, amint az az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében szerepel, nem került meghatározásra. Mindenesetre az alaprendelet szerkezetére tekintettel, és ezzel ellentétes utalás hiányában meg kell állapítani, hogy a hivatkozott 11. cikk (2) bekezdésében szereplő „dömping” kifejezésnek ugyanaz a jelentése, mint a szóban forgó rendeletnek az „alapelvekre” vonatkozó 1. cikkében meghatározott „dömping” kifejezésé.

Az alaprendelet 1. cikkének, és különösen annak (1) és (2) bekezdésének értelmében a dömping az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátott árura vonatkozik. Az intézmények egyéb feltételek mellett abban az esetben fogadhatnak el dömpingellenes intézkedéseket, ha az áru dömpingelt, és kárt okoz.

(vö. 40., 41. pont)

3.      Az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése keretében az intézmények hatályban tarthatják, illetve meg is szüntethetik a hatályban lévő intézkedéseket. Az intézmények nem módosíthatják a szóban forgó intézkedéseket a célból, hogy figyelembe vegyék többek között azt a tényt, hogy egyes vállalkozások nem folytattak dömpinget.

(vö. 43. pont)

4.      A dömping folytatódásának az 1225/2009 dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésében szereplő fogalma azt a dömpinget foglalja magában, amelynek tárgya a harmadik országból származó érintett áru, és nem csak azt a dömpinget, amelyet az egyes vállalkozások folytatnak.

E tekintetben a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a dömping fennállt a felülvizsgálati időszak alatt, és ennek alapján úgy ítélte meg, hogy valószínű a dömping folytatódása, jóllehet a felperestől származó behozatalok a túlnyomó részét képviselték a harmadik országból a felülvizsgálati időszak során származó behozataloknak, és ezek a behozatalok dömping nélkül történtek. A Tanács, mivel meg kellett volna állapítania, hogy az ezen harmadik országból származó szóban forgó termék behozatala tekintetében a súlyozott átlagkülönbözet negatív volt, nem juthatott volna sem arra a következtetésre, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott, sem pedig arra, hogy fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége. E körülmények között a Tanácsnak kell bizonyítania, hogy fennáll a dömping ismétlődésének valószínűsége.

(vö. 44., 45., 47. pont)