A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2007. november 29.
F‑52/06. sz. ügy
Mike Pimlott
kontra
Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
„Közszolgálat – Az Europol személyi állománya – Az Europol alkalmazott szerződésének meghosszabbítása – Az Europol személyzeti szabályzatának 6. cikke – Az alkalmazottak munkaszerződésének maximális időtartama”
Tárgy: Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol‑egyezmény) 40. cikkének (3) bekezdése és az Europol személyzeti szabályzata 93. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott kereset, amelyben M. Pimlott egyrészt az Europol 2006. január 26‑án hozott, a panaszát elutasító határozatának megsemmisítését, másrészt az Europol arra való kötelezését kéri, hogy a szerződését 2006. január 1‑jétől kezdődően négy évre hosszabbítsa meg.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom
(Europol‑egyezmény, 40. cikk, (3) bekezdés; az Europol személyzeti szabályzata, 92. cikk, (2) bekezdés, és 93. cikk, (1) bekezdés)
2. Közösségi jog – Értelmezés – Többnyelvű szövegek
(az Europol személyzeti szabályzata, 6. cikk)
1. Csak azok a kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak és határozatoknak, amelyek a felperes jogi helyzetének jelentős módosításával a felperes érdekeit érintik. Nem ez a helyzet az Europol azon levele esetében, amely mindössze kifejezi az adminisztráció azon szándékát, hogy megvizsgálja az alkalmazott munkaszerződésének meghosszabbítása iránti kérelmét, anélkül hogy már ebben a szakaszban határozatot hozna. A jövőbeli szándék egyszerű kifejezése ugyanis nem hozhat létre az érintett jogi helyzetének módosító jogokat és kötelezettségeket. Ezzel szemben az adminisztráció azon levelét, amely ismerteti az alkalmazottal a szerződésének meghatározott időtartamra való meghosszabbítására javaslatot tevő határozatot – amennyiben az kizárja a szerződés ezt meghaladó időtartamra való meghosszabbításának lehetőségét – az alkalmazott számára sérelmet okozó aktusnak kell tekinteni, amellyel szemben az Europol személyzeti szabályzata 92. cikkének (2) bekezdésében és 93. cikkében előírt feltételek alapján az érintett jogosult közigazgatási panaszt előterjeszteni, anélkül hogy a szerződés megkötését meg kellene várnia.
(lásd a 48., 50., 52. és 53. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 269/84. és 292/84. sz., Fabbro és társai kontra Bizottság ügyben 1986. október 21‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 2983. o.) 10–11. pontja, valamint 204/85. sz., Stroghili kontra Számvevőszék ügyben 1987. január 21‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 389. o.) 6. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑319/00. sz., Borremans és társai kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑171. o. és II‑905. o.) 30–33. pontja, valamint T‑358/03. sz., Krahl kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑215. o. és II‑993. o.) 38. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑47/06. sz., Aimi és társai kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑165. o. és II‑A‑1‑639. o.) 58. pontja.
2. A közösségi jogi rendelkezések egységes alkalmazásának, ebből eredően egységes értelmezésének követelménye kizárja valamely jogszabály egyetlen nyelvi változatának elszigetelt vizsgálatát, viszont megköveteli, hogy a jogszabályt – mind a jogalkotó tényleges szándéka, mind e jogszabály célja alapján – a Közösség valamennyi nyelvén elkészült változatok fényében értelmezzék. Amennyiben valamely rendelkezés eredeti nyelvéről készült egyes fordítások a többi nyelvi változattól eltérnek, ezek a fordítások önmagukban nem élvezhetnek elsőbbséget a többi nyelvi változattal szemben.
Ezen elv alapján az Europol személyzeti szabályzata 6. cikkének 2001 márciusában hatályos szövegét úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazás maximális időtartama hat év (második francia bekezdés), vagy nyolc év (harmadik francia bekezdés), amelybe bele kell számítani az első szerződés időtartamát.
(lásd a 61–63. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 29/69. sz. Stauder‑ügyben 1969. november 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1969., 419. o.) 3. pontja, 9/79. sz. Koschniske‑ügyben 1979. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1979., 2717. o.) 6. pontja, valamint C‑219/95. P. sz., Ferriere Nord kontra Bizottság ügyben 1997. július 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1997., I‑4411. o.) 15. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑68/97. sz., Neumann és Neumann‑Schölles kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑193. o. és II‑1005. o.) 79. pontja.