A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nagytanács)
2017. november 20.(*)(i)
„Ideiglenes intézkedés – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – 92/43/EGK irányelv – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 2009/147/EK irányelv – A vadon élő madarak védelme”
A C‑441/17. R. sz. ügyben,
az Európai Bizottság (képviselik: C. Hermes, H. Krämer, K. Herrmann és E. Kružíková, meghatalmazotti minőségben)
felperesnek
a Lengyel Köztársaság (képviselik: J. Szyszko környezetvédelmi miniszter, B. Majczyna és D. Krawczyk, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az EUMSZ 279. cikk, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 160. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenes intézkedések iránt 2017. július 20‑án benyújtott kérelme tárgyában
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: K. Lenaerts elnök, A. Tizzano elnökhelyettes (előadó), R. Silva de Lapuerta, T. von Danwitz, J. L. da Cruz Vilaça, A. Rosas, C. G. Fernlund és C. Vajda tanácselnökök, Juhász E., A. Arabadjiev, C. Toader, D. Šváby, M. Berger, A. Prechal és E. Jarašiūnas bírák,
M. Wathelet főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1 Ideiglenes intézkedés iránti kérelmével az Európai Bizottság annak elrendelését kéri a Bíróságtól, hogy a Lengyel Köztársaság a Bíróságnak az ügy érdemében történő ítélethozataláig hagyja abba – kivéve, ha ez veszélyt jelent a közbiztonságra – a 91D0 – láperdők – és a 91E0 – fűz, nyár, éger és kőris alkotta ligeterdők – élőhelyeken, a több mint százéves erdőállománnyal rendelkező 9170 élőhelyen – szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek –, valamint a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum), a gatyáskuvik (Aegolius funereus), a darázsölyv (Pernis apivorus), a kis légykapó (Ficedula parva), az örvös légykapó (Ficedula albicollis) és a kék galamb (Colomba oenas) élőhelyein, továbbá a kéregrágó bogarak, így a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a fenyőkéregbogár (Boros schneideri), a vörösnyakú komorbogár (Phryganophilus ruficollis), az északi sárkánybogár (Pytho kolwensis), a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) és a pompás díszbogár (Buprestis splendens) élőhelyein folytatott aktív erdőgazdálkodási műveleteket, továbbá hagyja abba a több mint százéves holt lucfenyők eltávolítását és a fák kivágását a PLC200004 Puszcza Białowieska területen (Lengyelország, a továbbiakban: Puszcza Białowieska Natura 2000 terület), amely műveleteket a fakitermelés növelése érdekében folytatnak a Lengyel Köztársaság környezetvédelmi miniszterének 2016. március 25‑i határozata és a Lasy Państwowe (Erdészeti Hivatal, Lengyelország) főigazgatójának 2017. február 17‑i 51. sz. határozata (a továbbiakban: 51. sz. határozat). 1. cikkének 2. és 3. pontja alapján.
2 E kérelmet a Bizottság által az EUMSZ 258. cikk alapján 2017. július 20‑án benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében terjesztették elő, amely keresetben a Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Lengyel Köztársaság nem teljesítette az alábbi rendelkezésekből eredő kötelezettségeit:
– a 2013. május 13‑i 2013/17/EU tanácsi irányelvvel (HL 2013. L 158., 193. o.) módosított, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21‑i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.; a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikkének (3) bekezdése, mivel 2016. március 25‑én anélkül hagyta jóvá a białowieżai (Lengyelország) erdőkerületre vonatkozó erdőgazdálkodási terv módosítását, és hajtotta végre az e módosításban szereplő erdőgazdálkodási műveleteket, hogy megbizonyosodott volna arról, hogy ez nem befolyásolja hátrányosan a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület épségét;
– az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2013/17 irányelvvel módosított, a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30‑i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 20., 7. o.; a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikkének (1) és (2) bekezdése, mivel nem hozta meg az élőhelyvédelmi irányelv I. melléklete szerinti természetes élőhelytípusok és az ezen irányelv II. melléklete szerinti fajok, továbbá a madárvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt madarak és az említett mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok ökológiai szükségleteinek megfelelő védelmi intézkedéseket, amely élőhelyek és fajok miatt a Puszcza Białowieska Natura 2000 területet közösségi jelentőségű természeti területként és különleges madárvédelmi területként jelölték ki;
– az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja, mivel nem biztosította az említett irányelv IV. mellékletének a) pontjában felsorolt kéregrágó bogarak [a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a pompás díszbogár (Buprestis splendens), a vörösnyakú komorbogár (Phryganophilus ruficollis) és az északi sárkánybogár (Pytho kolwensis)] szigorú védelmét, vagyis nem gondoskodott arról, hogy a białowieżai erdőkerületben ténylegesen megtiltsák e fajok szándékos megölését és zavarását, illetve a párzási és költőhelyeik károsítását vagy elpusztítását, továbbá
– a madárvédelmi irányelv 5. cikkének b) és d) pontja, mivel nem biztosította az ezen irányelv 1. cikkének hatálya alá tartozó madárfajok, különösen a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum) és a gatyáskuvik (Aegolius funereus) védelmét, vagyis nem gondoskodott arról, hogy a białowieżai erdőkerületben ne kerüljön sor e fajok szándékos elpusztítására, a költési és fiókanevelési időszakban a szándékos zavarására, valamint a fészkeik és tojásaik szándékos elpusztítására, károsítására és eltávolítására.
3 A Bizottság emellett a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület élőhelyeinek, illetve e terület épségének súlyos és helyrehozhatatlan károsodásának veszélye miatt a Bíróság eljárási szabályzata 160. cikkének (7) bekezdése alapján még az előtt a jelen végzés 1. pontjában említett ideiglenes intézkedések elrendelését kérte, hogy az alperes benyújtotta volna az észrevételeit.
4 A 2017. július 27‑i Bizottság kontra Lengyelország végzésével (C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) a Bíróság elnökhelyettese az ideiglenes intézkedés iránti jelen eljárást befejező végzés meghozataláig ideiglenesen helyt adott e kérelemnek.
5 2017. augusztus 4‑én a Lengyel Köztársaság benyújtotta az ideiglenes intézkedések iránti kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeit.
6 2017. szeptember 11‑én a Bíróság elnökhelyettese meghallgatta a felek szóbeli észrevételeit.
7 E meghallgatást követően, 2017. szeptember 13‑án a Bizottság kiegészítette az ideiglenes intézkedések iránti kérelmét, és arra kérte a Bíróságot, hogy kötelezze továbbá a Lengyel Köztársaságot kényszerítő bírság fizetésére, ha e tagállam nem tenne eleget a jelen eljárásban vele szemben előírt kötelezettségeknek.
8 2017. szeptember 19‑én a Lengyel Köztársaság kérte, hogy hívják fel a Bizottságot a kiegészítő kérelmének alapjául szolgáló bizonyítékok benyújtására.
9 A Bíróság felhívására a Bizottság 2017. szeptember 21‑én benyújtotta a kért bizonyítékokat.
10 A 2017. szeptember 28‑án benyújtott észrevételeiben a Lengyel Köztársaság kérte, hogy a Bizottság kiegészítő kérelmét nyilvánítsák elfogadhatatlannak, de legalábbis megalapozatlannak.
11 Ezenfelül ugyanezen észrevételekben a Lengyel Köztársaság az Európai Unió Bírósága alapokmánya 16. cikkének harmadik bekezdésére hivatkozva kérte, hogy a jelen ügyben a Bíróság nagytanácsa járjon el.
12 Jóllehet a Bíróság nem köteles helyt adni az ilyen kérelemnek akkor, ha azt az eljárás előrehaladott szakaszában terjesztették elő, és a jelen esetben erről van szó (lásd analógia útján: 2006. szeptember 7‑i Spanyolország kontra Tanács ítélet, C‑310/04, EU:C:2006:521, 23. pont), a Bíróság elnökhelyettese az eljárási szabályzat 161. cikkének (1) bekezdése alapján ugyanakkor az ügyet a Bíróság elé utalta, amely az ügyet annak jelentőségére tekintettel az említett szabályzat 60. cikkének (1) bekezdése alapján a nagytanács elé utalta.
13 2017. október 17‑én a nagytanács meghallgatta a felek szóbeli észrevételeit.
Jogi háttér
Az élőhelyvédelmi irányelv
14 Az élőhelyvédelmi irányelv célja a 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához a tagállamoknak az EUM‑Szerződés hatálya alá tartozó európai területén belül.
15 Ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A Bizottság a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban hagyja jóvá a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékét, amely megállapítja, hogy mely természeti terület foglal magában egy vagy több elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust, vagy mely szolgál veszélyeztetett faj élőhelyeként.”
16 Az említett irányelv 6. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése kimondja:
„(1) A tagállamok megállapítják a különleges természetvédelmi területek védelméhez szükséges intézkedéseket, megfelelő esetben beleértve a kifejezetten az egyes természeti területekre kidolgozott vagy más fejlesztési tervek részét képező intézkedési terveket, továbbá olyan törvényi [helyesen: jogszabályi], közigazgatási, vagy szerződéses aktusokat [helyesen: intézkedéseket] is, amelyek az adott természeti területen megtalálható, [az] I. mellékletben szereplő természetes élőhelytípusok, illetve [a] II. mellékletben szereplő fajok ökológiai szükségleteinek megfelelnek.
[…]
(3) Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program [helyesen: projekt] hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program [helyesen: projekt] részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében [helyesen: a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel] az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot [helyesen: projektet], ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.
(4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel [helyesen: valamely nyomós közérdeken alapuló kényszerítő okra figyelemmel, ideértve a társadalmi vagy gazdasági jellegű okokat is] – alternatív megoldás hiányában – mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot [helyesen: projektet], a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot.
Amennyiben az érintett természeti terület elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá – a Bizottság véleménye szerint [helyesen: a Bizottság véleményét követően] – a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni [helyesen: nyomós közérdeken alapuló kényszerítő okokra lehet hivatkozni].”
17 Ugyanezen irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja a következőképpen szól:
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a IV. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok természetes elterjedési területükön való szigorú védelmének érdekében, megtiltva az alábbiakat:
a) e fajok vadon befogott példányainak [helyesen: vadon élő példányai] szándékos befogásának vagy megölésének bármely formája;
[…]
d) párzási, költő‑ vagy pihenőhelyek károsítása vagy elpusztítása.”
A madárvédelmi irányelv
18 A madárvédelmi irányelv 1. cikke értelmében:
„(1) Ez az irányelv a tagállamok Szerződésben érintett európai területén természetesen előforduló összes vadon élő madárfaj védelmére vonatkozik. Célja e fajok védelme, kezelése és ellenőrzése, továbbá szabályokat állapít meg hasznosításukkal kapcsolatban.
(2) Az irányelvet a madarakra, tojásaikra, fészkeikre és élőhelyeikre kell alkalmazni.”
19 Ezen irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) Az I. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség.
[…]
(2) A tagállamok hasonló intézkedéseket tesznek az I. mellékletben fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok esetében is, szem előtt tartva azok védelmi szükségleteit azon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területen, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell, tekintettel költő‑, vedlő‑ és telelőterületeikre, valamint vonulási útvonaluk pihenőhelyeire. A tagállamok e célból külön figyelmet fordítanak a vizes élőhelyek védelmére és különösen a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre.”
20 Az említett irányelv 5. cikkének b) és d) pontja kimondja:
„A 7. és 9. cikk sérelme nélkül, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az 1. cikkben meghatározott valamennyi madárfaj általános védelmi rendszerének kialakítására, megtiltva különösen:
[…]
b) fészkeik és tojásaik szándékos elpusztítását vagy károsítását, illetve fészkeik eltávolítását;
[…]
d) e madarak szándékos zavarását, különösen a költési és fiókanevelési időszakban, amennyiben a zavarás jelentős lenne az irányelv céljaira tekintettel.”
A jogvita előzményei
21 Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemből kitűnik, hogy 2007. november 13‑i határozatával a Bizottság jóváhagyta, hogy a Puszcza Białowieska Natura 2000 területet az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban „közösségi jelentőségű” természeti területként jelöljék ki, tekintettel arra, hogy e terület természetes élőhelyeknek, továbbá bizonyos állat‑ és madárfajok élőhelyeinek ad otthont. E természeti terület emellett a madárvédelmi irányelvvel összhangban kijelölt különleges madárvédelmi területnek minősül.
22 Az említett kérelem szerint a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület Európa legjobb állapotban megőrzött természetes erdőinek egyike, amelyet a nagy mennyiségben előforduló száradékok és öreg, többek között több mint százéves fák jellemeznek. Területén az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletének értelmében vett „kiemelt jelentőségű”, rendkívül jó állapotban megőrzött természetes élőhelyek találhatók, így láperdők (91D0 Natura 2000 kód), fűz, nyár, éger és kőris alkotta ligeterdők (91E0 Natura 2000 kód), valamint egyéb „közösségi jelentőségű” élőhelyek, különösen szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek (9170 Natura 2000 kód).
23 Mivel a gazdasági célú erdőkkel szemben a természetes erdőket a száradékok nagy mennyisége jellemzi, a Puszcza Białowieska Natura 2000 területhez hasonló erdő területén számos kéregrágó bogárfaj él, például az élőhelyvédelmi irányelv II. mellékletében és IV. mellékletének a) pontjában szereplő skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a fenyőkéregbogár (Boros schneideri), a pompás díszbogár (Buprestis splendens), a vörösnyakú komorbogár (Phryganophilus ruficollis), az északi sárkánybogár (Pytho kolwensis) és a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus), valamint, különösen, a madárvédelmi irányelv I. mellékletében szereplő, az elhaló és holt lucfenyők – többek között a betűzőszú (Ips typographus) által megtámadott fák – alkotta élőhelyen megtalálható madárfajok, így a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum) és a gatyáskuvik (Aegolius funereus). Természeti értékére tekintettel a Białowieża‑erdő a világörökségi helyszíneknek az Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (Unesco) által készített listáján is szerepel.
24 Amint arra a Bizottság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében rámutat, a 63 147 hektáron elterülő Puszcza Białowieska Natura 2000 terület két különböző hatóság – egyrészt a terület egészének 17%‑át igazgató Białowieski Park Narodowy (a Białowieża nemzeti park igazgatója), másrészt a białowieżai, browski és hajnówkai erdőkerületet igazgató erdészeti hivatal – felügyelete alatt áll. A białowieżai erdőkerület önmagában a teljes terület 19%‑át teszi ki.
25 A betűzőszú elterjedésére hivatkozva a környezetvédelmi miniszter 2016. március 25‑én jóváhagyta a białowieżai erdőkerület 2012. október 9‑én elfogadott erdőgazdálkodási tervéhez fűzött mellékletet (a továbbiakban: 2016. évi melléklet) a fakitermelés ezen erdőkerületben történő fokozása és annak érdekében, hogy aktív erdőgazdálkodási műveleteket – például egészségügyi fakitermelést, újraerdősítést és felújító vágást – hajtsanak végre a korábban minden beavatkozástól mentes területeken.
26 Az 51. sz. határozat elfogadása nyomán a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület körülbelül 34 000 hektáros részét kitevő három erdőkerületben, így a białowieżai, browski és a hajnówkai erdőkerületben eltávolították a száraz, valamint a betűzőszú által megszállt fákat.
27 A Bizottság szerint több környezetvédelmi szakember és szervezet úgy véli, hogy az előző pontban említett erdőgazdálkodási műveletek negatív hatást gyakorolnak a természetes élőhelyek, valamint azon állat‑ és madárfajok élőhelyeinek kedvező védettségi állapotának fenntartására, amelyek megőrzése érdekében a Puszcza Białowieska Natura 2000 területet kijelölték. E körülmények között határozott a Bizottság az ideiglenes intézkedések iránti jelen kérelem benyújtása mellett.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről
28 Az eljárási szabályzat 160. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell „a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét”.
29 Ennélfogva az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelhet el ideiglenes intézkedéseket, ha azok szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik (fumus boni iuris), és azok olyan értelemben sürgősek, hogy azokat a kérelmező érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához kell elrendelni annak érdekében, hogy hatásukat már az alapkeresetről való döntés előtt kifejtsék. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli (a Bíróság elnökének 2008. április 24‑i Bizottság kontra Málta végzése, C‑76/08 R, nem tették közzé, EU:C:2008:252, 21. pont; a Bíróság elnökének 2009. december 10‑i Bizottság kontra Olaszország végzése, C‑573/08 R, nem tették közzé, EU:C:2009:775, 11. pont; a Bíróság elnökhelyettesének 2014. december 3‑i Görögország kontra Bizottság végzése, C‑431/14 P‑R, EU:C:2014:2418, 19. pont).
30 Az ily módon támasztott feltételek konjunktívak, vagyis ha e feltételek közül bármelyik nem teljesül, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani.(a Bíróság elnökének 2008. április 24‑i Bizottság kontra Málta végzése, C‑76/08 R, nem tették közzé, EU:C:2008:252, 22. pont; a Bíróság elnökének 2009. december 10‑i Bizottság kontra Olaszország végzése, C‑573/08 R, nem tették közzé, EU:C:2009:775, 12. pont).
A fumus boni iurisról
31 A fumus boni iuris feltételét illetően emlékeztetni kell arra, hogy e feltétel akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban olyan jelentős jogi vagy ténybeli vita áll fenn, amelynek megoldása elsőre nem nyilvánvaló, úgyhogy első látásra az alapkereset nem nélkülöz komoly alapot (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökének 1989. június 13‑i Publishers Association kontra Bizottság végzése, 56/89 R, EU:C:1989:238, 31. pont; a Bíróság elnökének 2003. május 8‑i Bizottság kontra Artegodan és társai végzése, C‑39/03 P‑R, EU:C:2003:269, 40. pont; a Bíróság elnökhelyettesének 2014. december 3‑i Görögország kontra Bizottság végzése, C‑431/14 P‑R, EU:C:2014:2418, 20. pont).
32 A jelen esetben a Bizottság azt állítja, hogy a Puszcza Białowieska Natura 2000 területen a 2016. évi melléklet és az 51. sz. határozat alapján folytatott, a betűzőszú által megtámadott fák – főként a lucfenyők – kivágására, a holt vagy elhaló fák, valamint a lábon álló holt fák és a több mint százéves faállomány eltávolítására, továbbá az újraerdősítésre irányuló műveletek (a továbbiakban: a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek) több szempontból is ellentétesek az uniós joggal.
33 Először is, a 2016. évi melléklet elfogadása nem áll összhangban az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével. E melléklet ugyanis az e rendelkezés értelmében vett „tervet” képez, így a lengyel hatóságoknak e melléklet elfogadása előtt a tárgyra vonatkozó legjobb tudományos ismereteknek megfelelően meg kellett volna győződniük arról, hogy a melléklet nem befolyásolja hátrányosan a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület épségét. Márpedig e hatóságok a döntéshozatali eljárás egyetlen pillanatában sem vették figyelembe a több tudományos szervezet által megfogalmazott véleményeket – jóllehet tudomásuk volt azokról –, amelyek lényegében arról számolnak be, hogy az említett műveletek károsíthatják e természeti területet. Ezenfelül a 2016. évi melléklettel a lengyel hatóságok éppen olyan aktív erdőgazdálkodási műveletek gyakorlásához folyamodtak, amelyeket az említett természeti terület védelmi intézkedéseként mindaddig kizártak, annak ellenére, hogy a betűzőszú tevékenysége – vagyis a lucfenyők megtámadása és e bogár elterjedése – nem veszélyezteti a terület védett élőhelyeit.
34 Másodszor, a Bizottság szerint a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek ellentétesek az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével, valamint a madárvédelmi irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdésével, mivel akadályozzák, sőt meggátolják azon intézkedések hatékony érvényesülését, amelyek az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletében szereplő természetes élőhelyek, így a láperdők (91D0 Natura 2000 kód), a fűz, nyár, éger és kőris alkotta ligeterdők (91E0 Natura 2000 kód) és a szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek (9170 Natura 2000 kód), továbbá az ezen irányelv II. mellékletében említett állatfajok, így olyan kéregrágó bogarak mint a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a fenyőkéregbogár (Boros schneideri), a pompás díszbogár (Buprestis splendens), az északi sárkánybogár (Pytho kolwensis), a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) és a vörösnyakú komorbogár (Phryganophilus ruficollis), továbbá a madárvédelmi irányelv I. mellékletében szereplő madárfajok, köztük a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum) és a gatyáskuvik (Aegolius funereus), továbbá, amint azt a Bizottság a 2017. szeptember 11‑i meghallgatáson kifejtette, a darázsölyv, a kis légykapó, az örvös légykapó és a kék galamb védelmére irányulnak. E tekintetben a Bizottság azt állítja, hogy az említett műveletek végrehajtása ellentétes az érintett élőhelyekre egyébként vonatkozó védelmi intézkedésekkel, amelyek éppen azt szorgalmazzák, hogy „zárjanak ki minden gazdálkodási műveletet”, és „a gazdálkodási műveletekből zárják ki minden olyan faj állományát, amelyet legalább 10%‑ban több mint százéves példányok alkotnak”, valamint „hagyják meg a holt fákat” és „őrizzék meg a több mint százéves holt lucfenyőket azok teljes mineralizációjáig”.
35 Harmadszor, a Bizottság szerint a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek szerepet játszanak az előző pontban említett kéregrágó bogarak populációi élőhelyének károsodásában és pusztulásában, és így e fajok példányainak eltűnésében, ami az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjából eredő kötelezettség megszegését jelenti.
36 Negyedszer és utoljára, ugyanez vonatkozik a madárvédelmi irányelv I. mellékletében említett bizonyos madárfajokra is. Az ilyen műveletek ugyanis nemcsak hogy nem akadályozzák meg, hanem akár elő is idézhetik az érintett madarak fészkeinek és tojásainak szándékos elpusztítását vagy megkárosítását, és e madaraknak különösen a költési időszak alatti megzavarását, ezzel megsértve az ezen irányelv 5. cikkének b) és d) pontjában rögzített tilalmakat.
37 A Lengyel Köztársaság ezzel szemben azzal érvel, hogy a Bizottság nem bizonyította jogilag megkövetelt módon, hogy a jogalapjai első látásra megalapozottak. E tagállam rámutat különösen arra, hogy e jogalapok valójában feltételezéseken és olyan megfontolásokon alapulnak, amelyek nem veszik figyelembe a Bizottság által képviselttel ellentétes állásponton lévő számos tudományos véleményt.
38 Meg kell állapítani, hogy a Bizottság által hivatkozott érvek első látásra nem tűnnek komoly alapot nélkülözőnek, ezért nem zárható ki, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek nem felelnek meg az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvből eredő védelmi követelményeknek.
39 A kereset első jogalapját illetően ugyanis elegendő rámutatni arra, hogy egyrészt a Lengyel Köztársaság az ideiglenes intézkedés iránti jelen eljárás keretében nem vitatta, hogy a lengyel hatóságok nem győződtek meg arról, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek a tárgyra vonatkozó legjobb tudományos ismeretekkel összhangban nem befolyásolják hátrányosan a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület épségét. Másrészt az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak éppen azon körülmény miatt kell úgy tekintenie, hogy nem alaptalanok a Bizottság érvei, hogy a felek által hivatkozott tudományos szakvélemények nem egybehangzóak, aminek a vizsgálata szükségszerűen sommás jellegű (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökének 2003. július 31‑i Le Pen kontra Parlament végzése, C‑208/03 P‑R, EU:C:2003:424, 97. pont).
40 E tekintetben a Bíróság korábban már megállapította, hogy az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése értelmében valamely terv csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes hatóságok, miután az említett tervet vagy projektet akár önmagában, akár más tervekkel vagy projektekkel összefüggésben minden olyan szempontból megvizsgálták, amely az érintett természeti terület megőrzési céljait befolyásolhatja, és figyelembe vették e téren a legjobb tudományos ismereteket, megbizonyosodtak arról, hogy az nem jár az érintett természeti terület épségét veszélyeztető tartós káros hatásokkal. Ez az eset akkor áll fenn, ha tudományos szempontok alapján nem marad semmilyen észszerű kétség a tekintetben, hogy ilyen hatások nem következnek be (2013. április 11‑i Sweetman és társai ítélet, C‑258/11, EU:C:2013:220, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
41 A többi kereseti jogalap alátámasztása érdekében hivatkozott érveket illetően meg kell állapítani, hogy jóllehet a Lengyel Köztársaság ezen érvekre válaszul bizonyítani próbálja, hogy sürgősen folytatni kell a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket, azonban az okfejtése nem teszi megalapozatlanná az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 12. cikke (1) bekezdése a) és d) pontjának, illetve a madárvédelmi irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 5. cikke b) és d) pontjának megsértésére alapított bizottsági érveket.
42 Ebből az következik, hogy az elővigyázatosság elvére is figyelemmel, amely elv az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a magas szintű védelmet célzó európai uniós környezetpolitika egyik alapja, és amelynek fényében az uniós környezetvédelmi jogszabályokat értelmezni kell (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökének 2009. december 10‑i Bizottság kontra Olaszország végzése, C‑573/08 R, nem tették közzé, EU:C:2009:775, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), meg kell állapítani, hogy az alapkereset első látásra nem tekinthető komoly alapot nélkülözőnek.
A sürgősségről
43 A sürgősség feltételét illetően emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a jövőbeli végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság által nyújtott jogvédelemben hézag keletkezhessék. E cél elérése érdekében a sürgősséget annak alapján kell megítélni, hogy az ideiglenes döntés meghozatala szükséges‑e azért, hogy elkerülhető legyen, hogy az ideiglenes intézkedést kérő félnek súlyos és helyrehozhatatlan kára keletkezzen (a Bíróság elnökének 2008. április 24‑i Bizottság kontra Málta végzése, C‑76/08 R, nem tették közzé, EU:C:2008:252, 31. pont; a Bíróság elnökének 2009. december 10‑i Bizottság kontra Olaszország végzése, C‑573/08 R, nem tették közzé, EU:C:2009:775, 17. pont).
44 Az ilyen kárra hivatkozó félnek kell bizonyítania e kár fennállását. Bár e tekintetben nem követelmény, hogy a kár teljes bizonyossággal be is következzék, hanem elegendő a valószínűség megfelelő mértéke, a felperes mindazonáltal köteles bizonyítani azokat a tényeket, amelyek alapján e kár bekövetkezésével lehet számolni (a Bíróság elnökének 2008. április 24‑i Bizottság kontra Málta végzése, C‑76/08 R, nem tették közzé, EU:C:2008:252, 32. pont; a Bíróság elnökének 2009. december 10‑i Bizottság kontra Olaszország végzése, C‑573/08 R, nem tették közzé, EU:C:2009:775, 18. pont).
45 A jelen esetben a Bizottság azt állítja, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek helyrehozhatatlan és súlyos környezeti károkat okozhatnak.
46 Konkrétan, a fakivágásokból, valamint az öreg fák és a száradékok, köztük a még lábon álló, elhaló fák eltávolításából fakadó kár helyrehozhatatlan lenne, mivel e műveletek végrehajtását követően nem lenne helyreállítható az érintett területek eredeti állapota. Ezenfelül az említett műveletek végrehajtása azzal a veszéllyel járhat, hogy alapjaiban felborítja a szóban forgó élőhelyek érintett faállományainak összetételét és szerepét, és az élőhelyeket nem lehetne az eredeti állapotukba helyreállítani kártalanítás vagy egyéb kompenzációs formák útján. Ugyanezen műveletek eredményeként tehát egy természetes erdő visszafordíthatatlanul gazdasági célú erdővé alakulna át, ami ritka fajok élőhelyeinek eltűnéséhez vezethet.
47 A kár súlyát fokozza az is, hogy a 2016. évi melléklet szerint a kitermelt fa mennyiségét még a 2021‑es év előtt 188 000 m³‑re emelik, miközben e mennyiséget a 2012‑es évre nézve 63 471 m³‑ben rögzítették. A 2017‑es év eleje óta a Białowieża‑erdőben kitermelt fa mennyisége immár összesen több mint 35 000 m³‑t tett ki, amelyből több mint 29 000 m³ volt a lucfenyő, és ez mintegy 29 000 fát érintett. Hasonlóképpen, a több mint százéves állományok kivágásának eredményeként 2017. májusig több mint 10 000 m³ fát termeltek ki három erdőkerületben, így a białowieżai, browski és hajnówkai erdőkerületben. Ezenfelül a környezetvédelmi miniszter maga is kifejtette, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási művelet gyakorlására 34 000 hektáros területen kerül majd sor a Białowieża‑erdőben. Végül, ezek a műveletek veszélyeztetik Európa egyik ritka természetes erdeje elsődleges fontosságának, és következésképpen az épségének a megőrzését, holott alapvető jelentőségű lenne mindezek megóvása.
48 A kért ideiglenes intézkedések sürgősségének vitatása érdekében a Lengyel Köztársaság azt válaszolja, hogy maga a Bizottság sem járt el gondosan a jelen ügy kezelése során, mivel a felszólító levélre adott válasz kézhezvételétől számított kilenc hónap elteltével küldte csak meg az indokolással ellátott véleményt. Mindenesetre az érintett területen több mint száz éve folytatják a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket, és semmi nem indokolja azok azonnali abbahagyását, annál is inkább, hogy a 2016. évi melléklet értelmében folyó fakitermelés szintje egyértelműen elmarad a korábbi szintektől.
49 Ráadásul semmi sem támasztja alá a Bizottság azon elméletét, amely szerint az említett műveletek súlyos és helyrehozhatatlan károkat okoznának. Ellenkezőleg, a műveletek abbahagyása és a betűzőszú elterjedése lényeges negatív hatásokat gyakorolna a Białowieża‑erdő ökoszisztémájára. Mindez a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület védett értékes természetes élőhelyei – így a szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek – védettségi állapotának jelentős és tartós károsodását eredményezné.
50 A szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek valójában a fenntartható erdőgazdálkodással összhangban álló védelmi intézkedések, és egyébiránt a más tagállamokban alkalmazott műveletekkel azonos természetűek. Ráadásul e műveletek a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület egy részére korlátozódnak, és nem érintik annak szigorúan védett részét.
51 Ami a Bizottság által hivatkozott, az említett műveletek káros jellegéről beszámoló tudományos tanulmányokat illeti, a Lengyel Köztársaság megjegyzi, hogy más komoly tanulmányok szerint éppen a Białowieża‑erdőben jelen lévő betűzőszú elleni beavatkozás hiánya tenné meglehetősen valószínűvé azon természetes élőhelyeknek, illetve azon állatfajok, köztük madarak élőhelyeinek a súlyos és helyrehozhatatlan károsodását, amelyek védelme érdekében a Puszcza Białowieska Natura 2000 területet kijelölték. E tekintetben a Lengyel Köztársaság pontosítja, hogy a Białowieża‑erdőben gyűjtött adatokon alapuló tudományos vélemények többségükben a betűzőszú elleni fellépés szükségességéről számolnak be, míg az ezzel ellentétes vélemények legtöbbször a más ökoszisztémákból származó adatokra támaszkodnak, ezért nem veszik figyelembe a Białowieża‑erdő nagy fokú sajátosságát és egyedülálló jellegét.
52 A Lengyel Köztársaság hangsúlyozza, hogy döntés született arról, hogy a Białowieża‑erdőben két alternatív élőhelyvédelmi intézkedést alkalmaznak. Jelenleg ezen erdő nagyobb részén az első ilyen intézkedést alkalmazzák, amely az aktív védelmi műveletek, különösen a fák kivágásának, valamint a holt, illetve a kéregszúk által megtámadott fák eltávolításának megtiltásából áll. Ezzel szemben a második, az aktív védelmi műveletek végrehajtásából álló intézkedést kizárólag a białowieżai, browski és hajnówkai erdőkerület bizonyos részein alkalmazzák. Ezért, ami konkrétan a białowieżai erdőkerületet illeti, a 2016. évi melléklettel összhangban a területének 58%‑át kizárták ezekből a műveletekből, és ezen erdőkerületnek az említett műveletekkel érintett része a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület teljes területének mindössze 5,4%‑át teszi ki.
53 Végül, a Lengyel Köztársaság szerint a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum) és a gatyáskuvik (Aegolius funereus) tényleges állományával kapcsolatos adatokra tekintettel a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek esetleges negatív hatásai nem jelentenek veszélyt e fajok populációjára. Egyébiránt a jelenlegi tendencia éppen e populáció növekedését mutatja.
54 E tekintetben a sürgősség vizsgálatának keretében emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja nem az, hogy az összetett és rendkívül vitatott tényállás valódiságát bizonyítsa. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ugyanis nem rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a megkövetelt vizsgálatot lefolytassa, és számos esetben – ha egyáltalán sikerül – csak nehézségek árán végezné el azokat megfelelő időben (a Bíróság elnökének 2008. április 24‑i Bizottság kontra Málta végzése, C‑76/08 R, nem tették közzé, EU:C:2008:252, 36. pont; a Bíróság elnökének 2009. december 10‑i Bizottság kontra Olaszország végzése, C‑573/08 R, nem tették közzé, EU:C:2009:775, 22. pont).
55 Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak a súlyos és helyrehozhatatlan károsodás fennállásának értékelése során feltételeznie kell, hogy az ideiglenes intézkedéseket kérelmező fél által az ügy érdemében előterjesztett jogalapoknak helyt lehet adni. Ugyanis azon súlyos és helyrehozhatatlan kár, amelynek valószínűsíthető bekövetkezését bizonyítani kell, az a kár, amely – amennyiben az ügy érdemében a Bíróság helyt ad a keresetnek – adott esetben a kért ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításából eredne, tehát a kárt ezen előfeltételezésből kiindulva kell értékelni anélkül, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak bármilyen szempontból állást kellene foglalnia a felhozott panaszok megalapozottságáról (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökhelyettesének 2013. december 19‑i Bizottság kontra Németország végzése, C‑426/13 P(R), EU:C:2013:848, 51. és 52. pont; a Bíróság elnökhelyettesének 2016. január 14‑i AGC Glass Europe és társai kontra Bizottság végzése, C‑517/15 P‑R, EU:C:2016:21, 30. pont).
56 A sürgősség bizonyítása érdekében a Bizottság azt állítja, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek, amelyek gyakorlását a Lengyel Köztársaság nem vitatja, negatív hatásokat gyakorolnak az érintett élőhelyekre, amelyek lényegében elhaló vagy holt – a kéregszú által megtámadott vagy attól megkímélt – öreg fákból állnak.
57 Márpedig valóban meglehetősen valószínűnek tűnik, hogy e műveletek, amelyek éppen e fák eltávolítására irányulnak, hatást gyakorolnak ezekre az élőhelyekre. Ezt tanúsítja egyébiránt az is, hogy az említett élőhelyek védelmét szolgáló egyik intézkedés a 2016. évi melléklet elfogadásáig éppen az ilyen jellegű műveletek bizonyos területeken való kizárásában állt.
58 Mindazonáltal a Lengyel Köztársaság nem vitatja, hogy egyrészt az aktív erdőgazdálkodási műveletek rövid távon megváltoztathatják az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletében említett természetes élőhelyeket, így a láperdőket (91D0 Natura 2000 kód), a fűz, nyár, éger és kőris alkotta ligeterdőket (91E0 Natura 2000 kód) és a szubkontinentális gyertyános‑tölgyeseket (9170 Natura 2000 kód), valamint befolyásolhatják az ezen irányelv II. mellékletében és IV. mellékletének a) pontjában szereplő védett állatfajokat, így a kéregrágó bogarakat, másrészt hatást gyakorolhatnak a madárvédelmi irányelv I. mellékletében szereplő madárfajokra, különösen a háromujjú hőcsikre (Picoides tridactylus), a fehérhátú fakopáncsra (Dendrocopos leucotos), a törpekuvikra (Glaucidium passerinum) és a gatyáskuvikra (Aegolius funereus).
59 Márpedig az ilyen következmények súlyos és helyrehozhatatlan sérelmet jelenthetnek az Unió érdekeire és a közös örökségre nézve. Az öreg fák és a száradékok, köztük a lábon álló, elhaló fák kivágásából és eltávolításából fakadó károk ugyanis a bekövetkezésük után – a Bizottság által a Lengyel Köztársaságnak felrótt kötelezettségszegés megállapítása esetén – már nem fordíthatók vissza, mivel, amint arra a Bizottság helyesen hivatkozik, nyilvánvalóan nem lehetséges az ilyen műveletek által érintett területek eredeti állapotának helyreállítása. Ezenfelül a Bizottság által említett károk súlyát támasztja alá az is, hogy a kiterjedésükre és intenzitásukra tekintettel e műveletek folytatása esetén a természetes erdő jelentős nagyságú területen visszafordíthatatlanul gazdasági célú erdővé alakulhat át, ami ritka fajok, többek között veszélyeztetett bogarak élőhelyeinek, valamint madarak élőhelyeinek eltűnéséhez vezethet. Jóllehet a felek nem értenek egyet abban a kérdésben, hogy a kitermelt fa mennyisége a 2016. évi melléklettel bevezetett módosítást megelőző időszakhoz képest növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat‑e, a sürgősség feltételének az ideiglenes intézkedés iránti jelen eljárás keretében történő vizsgálata szempontjából elegendő rámutatni arra, hogy ez a mennyiség – ha csak a Lengyel Köztársaság által az írásbeli észrevételeiben szolgáltatott adatokat vesszük figyelembe – a 188 000 m3‑t is elérheti, ami jelentős mennyiségű fakitermelésnek minősül.
60 Egyébiránt a jelen végzés 42. pontjában felhívottaknak megfelelően az uniós környezetvédelmi jogszabályokat az elővigyázatosság elvének fényében kell értelmezni.
61 Következésképpen, mivel első látásra nem állnak rendelkezésre olyan tudományos információk, amelyek alapján minden észszerű kétségen felül ki lehetne zárni, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek káros és helyrehozhatatlan hatásokat gyakorolnak a Puszcza Białowieska Natura 2000 területnek a Bizottság keresetében említett védett élőhelyeire, meg kell állapítani a Bizottság által kért ideiglenes intézkedések sürgősségét.
Az érdekek mérlegeléséről
62 A jelen végzés 29. pontjában felhívott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően meg kell továbbá határozni, hogy az érdekek mérlegelése a kért ideiglenes intézkedések elrendelése, vagy a kérelem elutasítása mellett szól‑e.
63 A Bizottság szerint – különös figyelemmel az elővigyázatosság elvére – a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület természetes élőhelyei, valamint a természetes erdőiben élő fajok kedvező védettségi állapotának fenntartásához fűződő közérdek elsőbbséget élvez a Lengyel Köztársaságnak a betűzőszú elleni küzdelemhez fűződő érdekével szemben.
64 Ugyanis, először is, a 2016. évi melléklettel bevezetett módosítást megelőzően hatályos erdőgazdálkodási terv nem ismerte el, hogy a betűzőszú elterjedése veszélyt jelent az említett terület élőhelyeinek védettségi állapotára, és nem tekintette megfelelő védelmi intézkedésnek a betűzőszú elleni olyan küzdelmet, amely a faállomány kivágásával és a megtámadott lucfenyők eltávolításával jár. Ezen erdőgazdálkodási tervből ezzel szemben kitűnik, hogy a gatyáskuvik (Aegolius funereus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum) és a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus) élőhelyeire éppen a betűzőszú által megtámadott százéves lucfenyők eltávolítása jelent veszélyt.
65 Ezenfelül a jelenlegi ismeretek szerint a betűzőszú elterjedésének szakaszait úgy kell tekinteni, hogy azok a lucfenyőket is magukban foglaló öreg erdőkre jellemző természetes ciklus részét képezik. Tudományos tanulmányok szerint ezért nem lenne tanácsos, ha a betűzőszúszúk elterjedése elleni aktív küzdelem keretében tömegesen kivágnák a megtámadott, illetve a száraz fákat azokban az erdőkben, amelyek legfontosabb feladata a biológiai sokféleség megőrzése és védelme. Ez kizárólag a gazdasági célú erdőkben lehet másként, ahol az erdők állapotának felmérésekor az állományok minőségét, valamint az általuk képviselt nyersanyagok kereskedelmi értékét alkalmazzák értékelési kritériumként, és ahol ezért a betűzőszú károsítónak minősül.
66 Végül a Bizottság hangsúlyozza, hogy a Białowieża‑erdő szabadidős, idegenforgalmi vagy táji vonzerejét semmiképpen sem veszélyeztetik a betűzőszú elterjedésének szakaszai.
67 A Lengyel Köztársaság azt állítja, hogy a 2016. évi mellékletet nem gazdasági természetű indokok miatt fogadták el, és nem is kizárólag azért, hogy az erdészeti erőforrásokkal való szokásos gazdálkodás keretében felvegyék a küzdelmet a betűzőszúval szemben. E tagállam szerint e melléklet célja mindössze az, hogy mérsékelje a Białowieża‑erdő természetes élőhelyei károsodásának kockázatát.
68 Míg a lengyel hatóságok két – egy aktív és egy passzív – alternatív védelmi intézkedést kívánnak alkalmazni, a Bizottság ezzel szemben az Európai Unió egészében egységesíteni kívánja az élőhelyek védelmére vonatkozó szabályokat, mégpedig kizárólag a passzív védelmi intézkedések javára, függetlenül attól, hogy ez milyen előrelátható következményekkel jár a környezetre nézve.
69 A szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek abbahagyása a Lengyel Köztársaság szerint valójában az uniós és a lengyel jog által is védett fontos természetes élőhelyek elpusztítását eredményezheti, ami helyrehozhatatlan környezetkárosodást okozhat.
70 E tekintetben a lengyel jog alapján – amely kártalanítási kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha valamely erdőt megfosztanak erdőterület jellegétől – a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek abbahagyásából fakadó környezeti kár 3 240 000 000 lengyel złoty (PLN) (azaz megközelítőleg 757 000 000 euró) lenne.
71 A Lengyel Köztársaság ezenfelül megjegyzi, hogy e műveletek abbahagyása számszerűen meg nem határozható gazdasági és társadalmi károkat vonhat maga után, mivel a környező lakosság számára megtiltanák a Białowieża‑erdőben jelenleg folytatott különböző gazdasági tevékenységek – így különösen az erdei aljnövényzet hasznosítása vagy a méztermelés – gyakorlását.
72 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a felek által benyújtott adatok alapján a mérlegelendő érdekek egyrészt a jelen végzés 1. pontjában említett élőhelyeknek és fajoknak a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek jelentette esetleges veszéllyel szembeni védelmében, másrészt az ahhoz fűződő érdekben állnak, hogy megakadályozzák a Białowieża‑erdő természetes élőhelyeinek a betűzőszú jelenlétével összefüggő károsodását.
73 Márpedig, először is, míg a Bizottság az e műveletekkel érintett több élőhely súlyos és helyrehozhatatlan károsodásának kockázatára hivatkozik, és ezt alá is támasztja, addig a Lengyel Köztársaság megelégszik annak kijelentésével, hogy e műveletek többek között a betűzőszú elleni küzdelem, és következésképpen a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület védett természetes élőhelyeinek védelme érdekében szükségesek, miközben csupán egyetlen ilyen élőhelyet, a szubkontinentális gyertyános‑tölgyeseket említi meg.
74 Ezt követően a Lengyel Köztársaság nem fejti ki, hogy mennyiben okozna súlyos és helyrehozhatatlan kárt az említett műveleteknek az ügy érdemében történő ítélethozatalig – vagyis valószínűleg a jelen végzés kihirdetésétől számított mindössze néhány hónapig – történő abbahagyása ezen az élőhelyen.
75 Ezenfelül a Lengyel Köztársaság által említett azon körülmény, amely szerint a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek csupán a Puszcza Białowieska Natura 2000 terület egy kis részére korlátozódnak, nem e tagállam álláspontja mellett szól, hanem ellenkezőleg, megerősíti a Bizottság azon álláspontját, amely szerint e műveletek ideiglenes abbahagyása nem okozna súlyos kárt ezen a természeti területen.
76 Végül, jóllehet nyilvánvaló, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek közvetlen hatást gyakorolnak a Bizottság által említett élőhelyekre, e műveletek abbahagyásának csupán közvetett következményei lennének a szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek élőhelyére, és e következmények a betűzőszú tényleges elterjedésétől és ezen elterjedés károsító jellegétől függenének. Mivel a Lengyel Köztársaság állítása szerint az említett műveletek az erdészeti erőforrásokkal való hagyományos gazdálkodás körébe tartoznak, a jelen végzés meghozatalától számított mindössze néhány hónapos időtartamra történő abbahagyásuk nem eredményezhet ahhoz mérhető károkat, mint amelyeket ugyanezen műveleteknek a többi érintett élőhelyen való folytatása váltana ki. Mindenesetre a Lengyel Köztársaság nem fejtette ki, hogy mely adatokra alapítja azon állítását, amely szerint a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek abbahagyása a szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek élőhelyének elpusztulását okozná.
77 Mindemellett, éppen azon időtartam minimálisra csökkentése érdekében, amelyre nézve az ügy érdemében történő ítélethozatalig abbahagynák a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket, és figyelembe véve a Lengyel Köztársaság által a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset elbírálásának sürgősségével kapcsolatban felhozott érveket, a Bíróság elnöke amellett, hogy 2017. augusztus 9‑én helyt adott a Bizottság az iránti kérelmének, hogy a C‑441/17. sz. ügyet az eljárási szabályzat 53. cikkével összhangban soron kívül bírálják el, a 2017. október 11‑i végzésével hivatalból arról is határozott, hogy az ügyet az említett eljárási szabályzat 133. cikkének (3) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban bírálják el.
78 Ami a Lengyel Köztársaság által hivatkozott társadalmi természetű károkat illeti, az említett állam egyáltalán nem fejti ki azokat az indokokat, amelyek alapján a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek abbahagyása „teljesen megakadályozná az érintett természeti terület társadalmi és gazdasági funkcióinak kiaknázását”, és különösen azt sem, hogy e műveletek mennyiben gátolnák a környező lakosságot a Białowieża‑erdő gazdasági célú hasznosításában. Mindenesetre az ilyen érdekek nem tűnnek magasabb rendűnek a szóban forgó élőhelyek és fajok védelméhez fűződő érdeknél.
79 Következésképpen, mivel nem állnak rendelkezésre részletes információk a betűzőszú által rövid távon esetlegesen okozott káros hatásokat illetően, sürgetőbb a károk bekövetkezésének elkerülése, mint az említett műveleteknek a védett természeti területen való folytatása.
80 A fentiekre tekintettel helyt kell adni a jelen végzés 1. pontjában említett, ideiglenes intézkedések iránti bizottsági kérelemnek.
81 Mindazonáltal, és e kérelemmel összhangban, az így elrendelt ideiglenes intézkedések köréből kivételes jelleggel ki kell zárni a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket akkor, ha azok feltétlenül szükségesek a személyek közbiztonságának közvetlen és azonnali biztosításához, és azzal arányosak, és feltéve, hogy objektív indokok alapján nincs mód más, enyhébb intézkedések alkalmazására.
82 Következésképpen az említett műveletek csak abban az esetben folytathatók, ha a közlekedési útvonalak vagy egyéb fontos infrastruktúrák közvetlen környezetében élő személyek közbiztonsága kizárólag e műveletek révén tartható fenn, és ha objektív okok miatt e biztonság fenntartása nem garantálható más, enyhébb intézkedések elfogadása révén, például a veszély megfelelő jelzésével vagy azzal, hogy adott esetben megfelelő szankciók terhe mellett ideiglenesen megtiltják a lakosság belépését az említett infrastruktúrák közvetlen környezetébe.
83 E tekintetben, mivel a jelen végzés 81. és 82. pontjában említett közbiztonsági fenntartás eltérést képez az elrendelt ideiglenes intézkedésektől, pontosítani kell, hogy egyrészt ezt a kivételt szigorúan kell értelmezni, annál is inkább, mert az ilyen értelmezés biztosítja az említett intézkedések hatékony érvényesülését.
84 Másrészt a Lengyel Köztársaságnak kell bizonyítania – különösen a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek gyakorlásának megkezdése előtt és után készített fényképfelvételek útján –, hogy az említett pontokban szereplő feltételek minden olyan esetben teljesülnek, amikor a tagállam élni kíván ezzel az eltéréssel. Valamely eltérés alkalmazását megalapozó különleges körülmények tényleges fennállásának bizonyítása ugyanis azt terheli, aki ezen eltérésre hivatkozik (lásd ebben az értelemben: 2008. április 8‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C‑337/05, EU:C:2008:203, 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
A biztosíték nyújtása iránti kérelemről
85 A Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy amennyiben a Bíróság helyt ad a Bizottság kérelmének, akkor az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés végrehajtását az eljárási szabályzat 162. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság által nyújtott biztosítéktól kell függővé tenni, amelynek összegét az e végzés végrehajtásából esetlegesen fakadó kár összegének nagyságában, azaz 3 240 000 000 PLN‑ben kell rögzíteni, a kárszámítás lengyel jogszabályok szerinti módszerének alkalmazásával, amely jogszabályok a jelen végzés 70. pontjában említetteknek megfelelően kártalanítási kötelezettséget írnak elő abban az esetben, ha valamely területet megfosztanak erdőterület jellegétől.
86 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a biztosíték nyújtására az említett rendelkezéssel összhangban csak akkor kerülhet sor, ha a biztosíték a kötelezett fél esetleges tartozásának kifizetését garantálja, és ha a kötelezett fél tekintetében fizetésképtelenség veszélye merülhet fel (1990. július 12‑i Bizottság kontra Németország végzés, C‑195/90 R, EU:C:1990:314, 48. pont).
87 Márpedig a jelen ügyben nem ez a helyzet, mivel semmiképpen sem kell azzal számolni, hogy az Unió nem tudja majd viselni az esetleges kártérítésre kötelezésének következményeit (lásd analógia útján: 1990. július 12‑i Bizottság kontra Németország végzés, C‑195/90 R, EU:C:1990:314, 49. pont).
88 Mindebből az következik, hogy a kért ideiglenes intézkedések elrendelését nem kell a Bizottság által nyújtott biztosítéktól függővé tenni.
A Bizottság kényszerítő bírság kiszabása iránti kiegészítő kérelme
89 A 2017. szeptember 13‑i kiegészítő kérelmében a Bizottság azt állítja, hogy azok a tevékenységek, amelyek abbahagyását a Bíróság elnökhelyettesének 2017. július 27‑i Bizottság kontra Lengyelország végzése (C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) ideiglenesen elrendelte, azután is folytatódtak, hogy e végzést kézbesítették az említett tagállamnak, amely ezzel megsértette az elrendelt ideiglenes intézkedéseket. Állításának alátámasztása érdekében a Bizottság különösen a Közös Kutatóközpont (JRC) 2017. szeptember 6‑i jelentésére hivatkozik, amelynek készítése során egyrészt a Białowieża természeti terület műholdfelvételeit, másrészt a Bizottság szolgálatai által készített, a lengyel civil társadalom tagjaitól származó fényképek, illetve az Erdészeti Hivatal által a természetes élőhelyek és a védett fajok helymeghatározásával kapcsolatban nyújtott hivatalos adatok összehasonlításán alapuló tanulmányt vették figyelembe.
90 Ezen adatok és az EUMSZ 279. cikk alapján a Bizottság azt kéri, hogy a Lengyel Köztársaságot kötelezzék kényszerítő bírság fizetésére abban az esetben, ha nem tartaná tiszteletben a jelen végzésben előírt kötelezettségeket. A Bizottság nem jelöli meg a kért kényszerítő bírság pontos összegét, hanem azt javasolja, hogy azt annak figyelembevételével határozzák meg, hogy milyen mértékben csökken a védett élőhelyek fával borított területe, ezzel biztosítva, hogy a Bizottság nyomon követhesse e végzés Lengyel Köztársaság általi tiszteletben tartását, és adott esetben ennek megfelelően számítsa ki a bírság összegét.
91 A Lengyel Köztársaság lényegében azzal válaszol, hogy az említett kiegészítő kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel az EUMSZ 279. cikk az EUMSZ 260. cikkel ellentétben nem hatalmazza fel kifejezetten a Bíróságot arra, hogy a tagállamokkal szemben kényszerítő bírságot szabjon ki, és e hatáskör nem alapulhat az előbbi rendelkezés pusztán teleologikus értelmezésén. Ezenfelül, ha a Bíróság a jelen esetben helyt adna e kérelemnek, az sértené a Lengyel Köztársaság védelemhez való jogát, mivel e tagállamnak nem volt lehetősége sem az arra vonatkozó álláspontjának kifejtésére, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveletek tiszteletben tartják‑e a Bíróság elnökhelyettesének 2017. július 27‑i végzésében (Bizottság kontra Lengyelország, C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) elismert közbiztonsági kivételt, sem pedig a kiszabni kért kényszerítő bírság összegét illetően.
92 Mindenesetre e kiegészítő kérelem megalapozatlan, mivel a Bizottság az említett végzés betartásának elmaradását egyrészt annak téves olvasatára alapítja, ezzel megsértve a benne foglalt közbiztonsági kivétel hatályát, másrészt bizonyító erővel nem rendelkező információkra támaszkodik.
93 A 2017. október 17‑i meghallgatáson a felek lényegében megismételték az érvelésüket.
94 A Bizottság által előterjesztett kiegészítő kérelem elbírálása érdekében rá kell mutatni arra, hogy a jelen végzés 43. pontjában felhívottak szerint az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja a jövőbeli végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság által nyújtott jogvédelemben hézag keletkezhessék.
95 Következésképpen ezen eljárás pusztán járulékos jellegű azon alapeljáráshoz képest, amelyhez kapcsolódik. Ebben az összefüggésben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által hozott határozatnak ideiglenes jellegűnek kell lennie olyan értelemben, hogy nem dönthet előre a jövőbeli érdemi határozat tekintetében, megfosztva a határozatot a hatékony érvényesülésétől (lásd ebben az értelemben: 1991. május 17‑i CIRFS és társai kontra Bizottság végzés, C‑313/90 R, EU:C:1991:220, 24. pont).
96 Márpedig a Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszerben a felek nemcsak az alapeljárásban megtámadott aktus végrehajtásának felfüggesztését kérhetik az EUMSZ 278. cikk alapján, hanem ideiglenes intézkedések elrendelése érdekében az EUMSZ 279. cikkre is hivatkozhatnak. Ezen utóbbi rendelkezés értelmében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró ideiglenes jelleggel többek között megfelelő kötelezettségeket írhat elő a másik féllel szemben (a Bíróság elnökének 2008. április 24‑i Bizottság kontra Málta végzése, C‑76/08 R, nem tették közzé, EU:C:2008:252, 19. pont).
97 Az EUMSZ 279. cikk tehát hatáskört biztosít a Bíróság számára, hogy a végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása érdekében elrendelje az általa szükségesnek tartott ideiglenes intézkedéseket.
98 Kétségtelen, hogy az eljárási szabályzat 160. cikkének (3) bekezdéséből az következik, hogy a felperesnek kell kérnie az általa e tekintetben szükségesnek tartott ideiglenes intézkedéseket, és neki kell bizonyítania az elrendelésük feltételeinek teljesülését.
99 Az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak ugyanakkor meg kell győződnie arról, hogy az általa elrendelni kívánt intézkedések kellően hatékonyak a célkitűzésük elérésére. Az EUMSZ 279. cikk éppen ezért széles mérlegelési mozgásteret enged az említett bíróság számára, amely mozgástér gyakorlásának keretében e bíróság jogosult különösen arra, hogy az egyes esetek körülményeire tekintettel pontosítsa a kért ideiglenes intézkedések tárgyát és hatályát, valamint, ha azt helyénvalónak tartja, adott esetben hivatalból is meghozzon minden olyan kiegészítő intézkedést, amely az általa elrendelt ideiglenes intézkedések hatékonyságának biztosítását szolgálja.
100 Konkrétan, az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy a felek egyikével szemben az EUMSZ 279. cikk alapján előírt kötelezettség hatékonyságát oly módon biztosítsa, hogy intézkedést fogad el az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzés említett fél általi teljesítése érdekében. Ilyen intézkedés lehet többek között a kényszerítő bírság kiszabása abban az esetben, ha az említett kötelezettséget az érintett fél nem teljesíti.
101 A Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy a Bíróság kizárólag az EUMSZ 260. cikk alapján szabhat ki szankciókat a tagállamokkal szemben. E tagállam ebből azt a következtetést vonja le, hogy jóllehet a Bizottság szerint a Lengyel Köztársaság nem teljesítette a Bíróság elnökhelyettesének 2017. július 27‑i végzéséből (Bizottság kontra Lengyelország, C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) eredő kötelezettségeket, a Bizottságnak először kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet kell indítania az EUMSZ 258. cikk alapján, és csak akkor terjeszthet elő az EUMSZ 260. cikken alapuló keresetet, ha a Bíróság az előbbi keresetnek helyt ad, és a Lengyel Köztársaság nem hajtja végre a Bíróság határozatát.
102 Meg kell ugyanakkor állapítani, hogy egyrészt a kényszerítő bírság a jelen ügy körülményei között nem tekinthető szankciónak, másrészt pedig hogy általában az uniós jog szerinti jogorvoslati lehetőségek, és különösen az ideiglenes intézkedés iránti eljárás Lengyel Köztársaság szerinti értelmezése jelentősen csökkentené az ezen eljárás által elérni kívánt cél megvalósulásának valószínűségét abban az esetben, ha az érintett tagállam nem teljesíti a vele szemben elrendelt ideiglenes intézkedéseket. Ugyanis az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által elfogadott ideiglenes intézkedések tagállam általi tiszteletben tartásának oly módon történő biztosítása, hogy ennek elmaradása esetén kényszerítő bírság fizetését írják elő, az uniós jog hatékony alkalmazásának biztosítására irányul, ami az EUSZ 2. cikkben elismert, az Unió alapját képező jogállamiság értékének szerves részét képezi.
103 Ezért, jóllehet igaz, hogy az EUMSZ 279. cikk szerinti, ideiglenes intézkedés iránti eljárás korlátozott hatályú, mivel az alapeljáráshoz képest járulékos jellegű, és az eljárás végén esetlegesen elfogadott intézkedések ideiglenesek, ugyanakkor ezt az eljárást az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a végleges határozat teljes érvényesülésének biztosítása érdekében elismert széles körű jogosultságok jellemzik.
104 E célból, amennyiben az ügy körülményeire tekintettel úgy véli, hogy a kért ideiglenes intézkedések hatékonyságának biztosításához kiegészítő intézkedésekre van szükség, akkor az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hatáskörrel rendelkezik többek között arra, hogy az EUMSZ 279. cikk alapján kényszerítő bírság kiszabását írja elő a tagállammal szemben abban az esetben, ha az nem teljesíti az elrendelt ideiglenes intézkedéseket.
105 Ugyanis, mivel hasonló esetben a kényszerítő bírság kiszabásának lehetősége visszatarthatja az érintett tagállamot az elrendelt ideiglenes intézkedések megsértésétől, e lehetőség fokozza ezen intézkedések hatékonyságát, és egyúttal a végleges határozat teljes érvényesülését is biztosítja, ezért teljes mértékben beilleszthető az EUMSZ 279. cikk céljának keretébe.
106 Ami a Lengyel Köztársaság azon érvét illeti, amely szerint a kényszerítő bírság kiszabása nem fordítható vissza, és ezért nem tartozik az EUMSZ 279. cikk hatálya alá, emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által hozott határozat ideiglenes jellegű, mivel e határozat nem dönthet előre a jövőbeli érdemi határozat tekintetében, megfosztva a határozatot a hatékony érvényesülésétől.
107 Márpedig az, hogy kizárólag a szóban forgó ideiglenes intézkedések tiszteletben tartásának biztosítása érdekében kényszerítő bírság kiszabását írják elő, egyáltalán nem dönt előre a jövőbeli érdemi határozat tekintetében.
108 Következésképpen az a járulékos intézkedés, amely az elrendelt ideiglenes intézkedések érintett tagállam általi megsértésének esetére kényszerítő bírság kiszabását írja elő, az EUMSZ 279. cikk hatálya alá tartozik.
109 A jelen esetben, anélkül hogy a Bizottság állítása szerint e szakaszban szükség lenne annak megállapítására, hogy a Lengyel Köztársaság nem tartotta tiszteletben a Bíróság elnökhelyettesének 2017. július 27‑i Bizottság kontra Lengyelország végzését (C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622), rá kell mutatni arra, hogy az ügyiratok elegendő jelzést tartalmaznak arra nézve, hogy kétségeket vessenek fel a Bíróságban azzal kapcsolatban, hogy e tagállam tiszteletben tartotta‑e az említett végzést, illetve hogy az ügy érdemében való ítélethozatalig kész‑e a jelen végzés tiszteletben tartására.
110 A Lengyel Köztársaság ugyanis azt állította, hogy a Bíróság elnökhelyettesének 2017. július 27‑i Bizottság kontra Lengyelország végzésében (C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) foglalt közbiztonsági kivétel nem értelmezhető megszorítóan, és általánosságban kijelentette, hogy e végzést maradéktalanul tiszteletben tartotta, továbbá hogy az annak kézbesítését követően folytatott műveletek kizárólag a közbiztonság fenntartására irányultak.
111 A Bizottság ezenfelül a kiegészítő kérelmének alátámasztása érdekében műholdfelvételeket nyújtott be a Bírósághoz, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket olyan erdőterületeken is folytatták, ahol a közbiztonsági követelményekre tekintettel nem feltétlenül volt szükség e műveletek gyakorlására.
112 Jóllehet a Lengyel Köztársaság tagadja e műholdfelvételek bizonyító erejét, e felvételek összességükben elegendőek ahhoz, hogy kétségeket ébresszenek a Bíróság elnökhelyettese 2017. július 27‑i végzésének (Bizottság kontra Lengyelország, C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) maradéktalan tiszteletben tartását illetően, valamint e tagállamnak a jelen végzés tiszteletben tartására vonatkozó szándékát illetően, különösen ami az abban foglalt közbiztonsági kivétel értelmezését illeti. E tekintetben az a körülmény, hogy a Lengyel Köztársaság a közbiztonsági követelmények vizsgálatát egy független, eseti bizottságra bízta, nem mentesíti e tagállamot az említett kivétel korlátai tiszteletben tartásának biztosításával kapcsolatos felelőssége alól.
113 E körülmények között nem zárható ki annak kockázata, hogy a jelen végzés – ha az pusztán csak helybenhagyná a Bíróság elnökhelyettesének 2017. július 27‑i Bizottság kontra Lengyelország végzésével (C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) elrendelt intézkedéseket – csak korlátozottan érvényesülne.
114 A jelen ügy különleges körülményeire tekintettel ezért – miután a Bizottság által a 2017. szeptember 11‑i és 2017. október 17‑i meghallgatáson előadott kérelemnek megfelelően a jelen végzés 81. és 82. pontja pontosan meghatározta a közbiztonsági kivétel hatályát – a jelen végzésben elrendelt ideiglenes intézkedések hatékonyságát kényszerítő bírság kiszabásának előírásával kell megerősíteni arra az esetre, ha a Lengyel Köztársaság nem hajtaná végre haladéktalanul és maradéktalanul az említett ideiglenes intézkedéseket, ezáltal visszatartva az említett tagállamot az abban való késedelemtől, hogy magatartását a jelen végzéshez igazítsa.
115 E célból ezért el kell rendelni, hogy a Lengyel Köztársaság legkésőbb a jelen végzés kézbesítését követő 15 napon belül küldje meg a Bizottságnak az e végzés maradéktalan végrehajtása céljából az e tagállam által elfogadott intézkedéseket, beleértve a jelen végzés 25. és 26. pontjában említett aktusoknak a szóban forgó erdő tekintetében való alkalmazásának felfüggesztését is, és indokolással ellátva jelölje meg azokat a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket, amelyek folytatását a jelen végzés 81. és 82. pontjával összhangban a közbiztonság garantálása érdekében szükségesnek tart.
116 Ha a Bizottság megállapítaná, hogy a Lengyel Köztársaság nem hajtja végre maradéktalanul a jelen végzést, kérheti az eljárás folytatását. E kérelem alátámasztása érdekében a Bizottságnak kell bizonyítania adott esetben azt, hogy a Lengyel Köztársaság nem hagyta abba a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket, míg e bizonyítás sikeressége esetén e tagállam köteles bizonyítani azt, hogy e műveletek esetleges folytatására a jelen végzés 81. és 82. pontjával összhangban a közbiztonság garantálása érdekében van szükség. A Bíróság újabb végzéssel határoz a jelen végzés esetleges megsértéséről.
117 E tekintetben meg kell állapítani, hogy először is a jelen végzés helybenhagyja a Bíróság elnökhelyettese által a 2017. július 27‑i Bizottság kontra Lengyelország végzéssel (C‑441/17 R, nem tették közzé, EU:C:2017:622) már elrendelt ideiglenes intézkedéseket, továbbá hogy a jelen végzés olyan ideiglenes intézkedések iránti eljárásban született, amelyek végrehajtása a szóban forgó természeti terület súlyos és helyrehozhatatlan károsodásának elkerülése érdekében szükséges, és amelyek elrendelésére különösen a szóban forgó érdekek mérlegelése alapján került sor. Ezt követően a Lengyel Köztársaságtól elvárt magatartás abban áll, hogy hagyja abba a szóban forgó aktív erdőgazdálkodási műveleteket, ezért ezen ideiglenes intézkedések hatékonysága azon múlik, hogy haladéktalanul végrehajtsák azokat. Végül, még annak feltételezése esetén is, hogy a jelen végzés végrehajtásakor értelmezési kétségek merülnek fel a Lengyel Köztársaság részéről, e kétségeket a Bizottsággal egyetértésben kell feloldani a lojális együttműködés általános kötelezettségének tiszteletben tartása mellett.
118 A Bíróság elrendeli, hogy jogsértés megállapítása esetén a Lengyel Köztársaság fizessen a Bizottság számára napi legalább 100 000 euró összegű kényszerítő bírságot, a jelen végzés Lengyel Köztársaságnak való kézbesítése napjától mindaddig, amíg e tagállam végre nem hajtja e végzést, vagy amíg ki nem hirdetik a C‑441/17. sz. ügyet befejező ítéletet.
119 A fentiekre tekintettel jelenleg nem kell határozni a Bizottság kiegészítő kérelméről.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőket rendeli el:
1) A Lengyel Köztársaságnak haladéktalanul, és egészen a C‑441/17. sz. ügyet befejező ítélet kihirdetéséig abba kell hagynia a következő tevékenységeket:
– a 91D0 – láperdők – és a 91E0 – fűz, nyár, éger és kőris alkotta ligeterdők – élőhelyeken, a több mint százéves erdőállománnyal rendelkező 9170 élőhelyen – szubkontinentális gyertyános‑tölgyesek –, valamint a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a törpekuvik (Glaucidium passerinum), a gatyáskuvik (Aegolius funereus), a darázsölyv (Pernis apivorus), a kis légykapó (Ficedula parva), az örvös légykapó (Ficedula albicollis) és a kék galamb (Colomba oenas) élőhelyein, továbbá a kéregrágó bogarak, így a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), a fenyőkéregbogár (Boros schneideri), a vörösnyakú komorbogár (Phryganophilus ruficollis), az északi sárkánybogár (Pytho kolwensis), a kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) és a pompás díszbogár (Buprestis splendens) élőhelyein folytatott aktív erdőgazdálkodási műveleteket,
– a több mint százéves holt lucfenyők eltávolítását és a fák kivágását a PLC200004 Puszcza Białowieska területen (Lengyelország) a fakitermelés növelése érdekében,
amely műveleteket a Lengyel Köztársaság környezetvédelmi miniszterének 2016. március 25‑i határozata és a Lasy Państwowe (Erdészeti Hivatal, Lengyelország) főigazgatójának 2017. február 17‑i 51. sz. határozata 1. cikkének 2. és 3. pontja alapján folytatnak.
2) A Lengyel Köztársaság kivételes jelleggel folytathatja a jelen végzés rendelkező részének 1. pontjában említett műveleteket akkor, ha azok feltétlenül szükségesek a személyek közbiztonságának közvetlen és azonnali biztosításához, és azzal arányosak, és feltéve, hogy objektív indokok alapján nincs mód más, enyhébb intézkedések alkalmazására.
Következésképpen az említett műveletek csak abban az esetben folytathatók, ha a közlekedési útvonalak vagy egyéb fontos infrastruktúrák közvetlen környezetében élő személyek közbiztonsága kizárólag e műveletek révén tartható fenn, és ha objektív okok miatt e biztonság fenntartása nem garantálható más, enyhébb intézkedések elfogadása révén, például a veszély megfelelő jelzésével vagy azzal, hogy adott esetben megfelelő szankciók terhe mellett ideiglenesen megtiltják a lakosság belépését az említett infrastruktúrák közvetlen környezetébe.
3) A Lengyel Köztársaságnak legkésőbb a jelen végzés kézbesítését követő 15 napon belül meg kell küldenie az Európai Bizottságnak az e végzés maradéktalan végrehajtása céljából az e tagállam által elfogadott intézkedéseket, és indokolással ellátva meg kell jelölnie azokat az aktív erdőgazdálkodási műveleteket, amelyek folytatását a jelen végzés 81. és 82. pontjával összhangban a közbiztonság garantálása érdekében szükségesnek tart.
4) A Bíróság jelenleg nem határoz az Európai Bizottság által előterjesztett kiegészítő kérelemről.
5) A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.
Aláírások
i A jelen szöveg 55. és 109. pontjában az első elektronikus közzétételt követően nyelvi módosítás történt.