T‑106/17. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
JPMorgan Chase & Co. és társai
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kibővített tizedik tanács), 2023. december 20.
„Verseny – Kartellek – Az euróban denominált kamatláb‑derivatívák ágazata – Az EUMSZ 101. cikkbe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző jogsértést megállapító határozat – Az Euribor bankközi referencia‑kamatlábainak manipulációja – Bizalmas információk cseréje – Cél általi versenykorlátozás – Egységes és folyamatos jogsértés – Időben eltolt »vegyes« eljárás – Az ártatlanság vélelme – Pártatlanság – Bírságok – Alapösszeg – Az eladások értéke – Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) és (3) bekezdése – Indokolási kötelezettség – Az indokolást kiegészítő módosító határozat – Egyenlő bánásmód – Arányosság – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítási mód – Valószínűsítő körülmények csoportjának igénybevétele – A jogsértés időszakán kívül bekövetkezett körülmények figyelembevétele – Megengedhetőség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 64–71. pont)
2. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Versenyellenes célú kétoldalú kapcsolatok hálózatában való részvétel – Passzív részvételi módok – Bennfoglaltság – Feltétel – Elhatárolódás hiánya – Teljesült feltétel
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 279–312. pont)
3. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Bizalmas információk pénzügyi intézmények kereskedői közötti cseréje – Az Euribor bankközi referencia‑kamatlábai manipulációjának kísérletére vonatkozó információcsere – Az Euriboron vagy az EONIA‑n indexált termékágazatban a kereskedési pozíciókkal és az árstratégiákkal kapcsolatos információcsere – Az érintett megállapodásra jellemző, bizonyított, releváns, sajátos és kellően jelentős, versenyt támogató hatások hiánya – Olyan információcsere, amelynek károssági foka elegendő ahhoz, hogy cél általi korlátozásnak lehessen minősíteni
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 325–337., 341–364., 377–438. pont)
4. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Jogsértést megállapító és bírságot kiszabó bizottsági határozat
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk, második bekezdés)
(lásd: 338., 339., 368–375. pont)
5. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség valamely vállalkozásnak való betudása – Feltételek – Átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények – Értékelés – Szempontok – A jogsértés egységes céljához való hozzájárulás – A kartell átfogó tervének és fő elemeinek ismerete vagy előreláthatósága
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 441–450., 453–473., 477–501., 504–508. pont)
6. Verseny – Közigazgatási eljárás – Vitarendezési eljárás – Olyan eljárás, amely nem terjed ki a kartell valamennyi résztvevőjére – Vitarendezési határozat, majd a rendes eljárás végén hozott határozat időben eltolt módon történő elfogadása – Megengedhetőség – Feltételek – A pártatlansági kötelezettségnek és az ártatlanság vélelmének a tiszteletben tartása – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. és 48. cikk; 773/2004 bizottsági rendelet, 10a. cikk)
(lásd: 514–544. pont)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy gondosan és pártatlanul vizsgálja meg az adott ügy összes releváns körülményét – A Bizottság versenypolitikáért felelős tagjának a közigazgatási eljárás során tett nyilvános nyilatkozatai – Esetlegesen a szubjektív pártatlanság hiányáról tanúskodó nyilatkozatok – Az ügy Bizottság általi pártatlan értékelésére gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 549–558. pont)
8. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A kiszabott bírság összegének meghatározása – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés, és 31. cikk)
(lásd: 567., 568., 698–728. pont)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az iránymutatásban előírt módszer alkalmazása – Csökkentési tényező alkalmazásával aktualizált pénzbeli bevételek alapján megállapított helyettesítő érték – A csökkentési együttható meghatározására vonatkozó indokolás elégtelensége
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. és 37. pont)
(lásd: 583–595., 602–608., 612–621. pont)
10. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Az indokolási kötelezettség megsértése – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat
(EUMSZ 263. cikk)
(lásd: 609–611. pont)
11. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során módosító határozat elfogadásával történő helyrehozatala – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk, második bekezdés)
(lásd: 627–633. pont)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az iránymutatásban előírt módszer alkalmazása – Csökkentési tényező alkalmazásával aktualizált pénzbeli bevételek alapján megállapított helyettesítő érték – Az ugyanazon jogsértésben részt vevő vállalkozások pénzbeli bevételeinek heterogén módszerekkel történő kiszámítása – A figyelembe vett értékekre gyakorolt elhanyagolható hatás – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 636–671. pont)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – A főbb szereplőkhöz képest a jogsértésben való részvétel kisebb intenzitása – Az alapösszeg 10%‑os csökkentése – Az arányosság, az egyenlő bánásmód vagy a szankciók egyéniesítése elvének megsértése – Hiány
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)
(lásd: 674–695. pont)
Összefoglalás
2011‑ben a Barclays bankcsoport engedékenység iránti kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, tájékoztatva őt az euróban denominált kamatláb‑derivatívák (Euro Interest Rate Derivatives, a továbbiakban: EIRD) ágazatában fennálló kartellről.
Ezen EIRD termékeket az Euribor (Euro Interbank Offered Rate), az euróban nyilvántartott bankközi hitelek költségét tükröző referencia‑kamatlábak összessége vagy az EONIA (Euro OverNight Index Average), az Euriborral egyenértékű funkciót betöltő, de napi kamatlábak összessége alapján indexálják. Az Euribor kamatlábszint a 47 pénzügyi intézményből álló panelhez (a továbbiakban: Euribor panel) tartozó bankok által jelzett egyedi jegyzésen alapul.
Miután a Bizottság jogsértési eljárást indított, a Barclays, a Deutsche Bank, a Royal Bank of Scotland és a Société générale pénzügyi intézmények úgy határoztak, hogy részt vesznek a 773/2004/EK rendelet(1) 10a. cikke szerinti vitarendezési eljárásban. Ezen eljárás eredményeként a Bizottság 2013. december 4‑én határozatot(2) fogadott el, amelyben megállapította, hogy ezen intézmények egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt, amelynek célja az volt, hogy az EIRD termékek piacán megváltoztassák az árak rögzítésének rendes menetét.
Mivel a JPMorgan Chase & Co., a JPMorgan Chase Bank, a National Association és a J. P. Morgan Services LLP (a továbbiakban együtt: JP Morgan), a Crédit agricole és a HSBC pénzügyi intézmények nem nyújtottak be vitarendezési beadványt, a Bizottság velük szemben tovább folytatta a vizsgálatát.
2016. december 7‑i határozatával(3) a Bizottság megállapította, hogy a JP Morgan megsértette az EUMSZ 101. cikket és az EGT‑Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy 2006. szeptember 27. és 2007. március 19. között egységes és folyamatos jogsértésben vett részt, amelynek célja az volt, hogy az EIRD termékek piacán megváltoztassák az árak rögzítésének rendes menetét, és 337 196 000 euró bírságot szabott ki vele szemben.
A Bizottság szerint a JP Morgan jogsértő magatartásai a JP Morgan egyik kereskedője és az Euribor panelhez tartozó két másik pénzügyi intézmény kereskedői közötti információcserékben nyilvánultak meg, amelyek lényegében a bankjaik által az említett Euribor panelhez az Euribor számítása céljából benyújtott ajánlatok manipulálására, az EIRD termékekkel kapcsolatos kereskedési pozíciókra, valamint az EIRD termékek árának rögzítésével kapcsolatos szándékaikra és stratégiáikra vonatkoztak.
A JP Morgan a Törvényszék előtt egyrészt e határozat részleges megsemmisítését, másrészt másodlagosan a kiszabott bírság törlését vagy összegének csökkentését kéri.
A kereset benyújtását követően a Bizottság módosító határozatot(4) fogadott el annak érdekében, hogy kiegészítse a megtámadott határozat indokolását, tekintettel a Törvényszék HSBC Holdings és társai kontra Bizottság ítéletére,(5) amelyet egy kapcsolódó ügyben hozott.
Ítéletében a Törvényszék kibővített tizedik tanácsa pontosítja azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy valamely vállalkozás a pénzügyi termékek ágazatában – többek között információcsere útján – versenyellenes magatartásban vett részt. A Törvényszék ugyanakkor az indokolás elégtelensége miatt megsemmisíti a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az bírságot szab ki a JP Morgannel szemben. Ezt követően korlátlan felülvizsgálati jogkörét gyakorolja, és a megtámadott határozatban foglaltakkal megegyező összegű bírságot szab ki a JP Morgannel szemben.
A Törvényszék álláspontja
Miután az egyik ilyen információcsere kivételével megerősítette, hogy a JP Morgan, a Deutsche Bank és a Barclays kereskedői közötti, a megtámadott határozatban vizsgált információcserék valóban megtörténtek, a Törvényszék elutasítja a JP Morgan azon érveit, amelyek szerint ezen információcserék célja nem az Euribor vagy az EONIA manipulálása volt. Ennek keretében a Törvényszék hangsúlyozza többek között, hogy a JP Morgannak felrótt jogsértés nem önmagában az Euribornak a manipulációjából áll, hanem a kétoldalú kapcsolatok olyan hálózatában való részvételből, amelynek célja az volt, hogy az Euriborhoz és/vagy az EONIA hoz kapcsolódó EIRD termékek ágazatában torzítsa az árazási összetevők szokásos megállapítási folyamatát.
Ami a Bizottság által kialakított, egységes jogsértésnek való minősítést illeti, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a vállalkozás ilyen jogsértésben való részvételének megállapítása szempontjából három tényező meghatározó:
i) a különböző szóban forgó magatartásoknak egy egységes célt követő „átfogó terv” keretébe kell illeszkedniük;
ii) a vállalkozásnak tudomással kellett bírnia a más vállalkozások által azonos célok elérése végett tervezett vagy ténylegesen megvalósított jogsértő magatartásokról, illetve e magatartásokat észszerűen előre kellett látnia, és késznek kellett lennie arra, hogy azok kockázatát elfogadja, valamint
iii) szükséges, hogy a vállalkozás saját magatartásával hozzá kívánt járulni a valamennyi résztvevő által követett közös célokhoz.
Az első tényezőt illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság kellően pontosan határozta meg az egységes célt, amely arra irányul, hogy befolyásolja az EIRD‑szerződések alapján esedékes pénzforgalmat az e szerződésekben részes felek kárára. Márpedig a JP Morgannak felrótt valamennyi információcsere ezen egységes célkitűzés körébe tartozott.
Egyébiránt ezt a következtetést megerősítik a Bizottság által a megtámadott határozatban előadott egyéb körülmények is. A szóban forgó magatartások ugyanis ugyanazokra a termékekre, vagyis az EIRD termékekre vonatkoztak, és viszonylag rendszeres kétoldalú információcserék formáját öltötték, amelyek időben átfedték egymást, és az érintett bankok által foglalkoztatott személyek stabil csoportján belül valósultak meg.
A második tényezőt illetően a JP Morgan konkrétan csak azt vitatta, hogy tudomása lett volna a kartell többi résztvevője által az Euribor fixingjeinek manipulálása érdekében tanúsított magatartásokról. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék ugyanakkor megállapítja, hogy a bizonyítékok összességükben, valószínűsítő körülmények csoportjaként értékelve lehetővé teszik annak bizonyítását, hogy a JP Morgan kereskedője észszerűen előre láthatta, hogy a szóban forgó információcserék, amelyekben részt vett, olyan egységes jogsértés részét képezték, amely más bankokat is érintett, és amelynek célja az volt, hogy az Euribor kamatláb manipulálására irányuló összehangolt fellépések révén megváltoztassa az EIRD termékek alapján esedékes pénzforgalmat, továbbá hogy e kereskedő kész volt elfogadni ennek kockázatát.
A harmadik tényezőt illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a JP Morgan kereskedője a többi bank kereskedőjével együtt részt vett az összejátszásra irányuló magatartásokban, és így saját magatartásával hozzá kívánt járulni a valamennyi résztvevő által követett közös célokhoz.
A Törvényszék, miután ily módon megerősítette a felrótt jogsértés megállapítását és e jogsértés egységes és folyamatos jogsértésnek minősítését, továbbá a megtámadott határozatban foglalt e megállapítást érintő részében elutasította a megsemmisítés iránti kérelmet, ezzel szemben helyt ad a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelemnek annyiban, amennyiben e határozat bírságot szab ki a JP Morgannel szemben; e megsemmisítésnek az az indoka, hogy a Bizottság e bírság összegének meghatározását illetően megsértette az indokolási kötelezettségét.
Jóllehet ugyanis a Bizottság nem követett el mérlegelési hibát, amikor a JP Morgannel szemben kiszabott bírság összegének meghatározása érdekében az eladások értékének helyettesítő értékeként az aktualizált pénzbeli bevételeket vette alapul, nem fejtette ki kellőképpen azokat az okokat, amelyek alapján az e bevételekre alkalmazott csökkentési tényezőt 98,849%‑ban állapította meg. Egyébiránt, mivel a Bizottság nem bizonyította, hogy gyakorlatilag lehetetlen lett volna számára e kérdésben a jogilag megkövetelt módon megindokolni a megtámadott határozatot, nem fogadható el az indokolásnak a módosító határozatban e tekintetben előadott kiegészítése sem, mivel e határozat nem módosítja a megtámadott határozat rendelkező részét.
Végül a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva megvizsgálja a JP Morgan által a vele szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránt előadott kérelmeket.
Annak hangsúlyozásával, hogy a bírságnak a korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása keretében történő megállapítása nem pontos matematikai számításon alapul, a Törvényszék a Bizottság által követett megközelítéshez hasonlóan a bírság alapösszegének meghatározásához kiindulási adatként a csökkentett pénzbeli bevételek értékét alkalmazza, mivel ez az érték tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és a vállalkozás jogsértésben való részvételének viszonylagos súlyát. Ami a csökkentési együttható meghatározását illeti, amelynek alkalmazása annak elkerüléséhez szükséges, hogy túlzottan elrettentő bírságot szabjanak ki, a Törvényszék megjegyzi, hogy a felek között nem vitatott, hogy e tényező legalább 98,849%.
A jogsértés súlyát illetően a Törvényszék rámutat, hogy mivel a szóban forgó magatartások az EIRD termékek árának meghatározása szempontjából releváns tényezőkre vonatkoztak, e magatartások jellegüknél fogva a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartoznak. Ezenkívül a szóban forgó magatartások különösen súlyosak és károsak, mivel nem csupán torzíthatják a versenyt az EIRD termékek piacán, hanem tágabb értelemben veszélyeztethetik a bankrendszerbe és a pénzügyi piacok egészébe vetett bizalmat, valamint azok hitelességét is.
Az enyhítő körülményeket illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a JP Morgan kétségkívül kevésbé jelentős szerepet játszott a jogsértésben, mint a főbb szereplők. Mindazonáltal azokat az információcseréket, amelyekben a JP Morgan részt vett, különös gyakoriság és rendszeresség jellemzi, a jogsértő magatartásokban való részvétele pedig szándékos volt. Egyébiránt a szóban forgó magatartásokat fokozott súlyosság jellemzi. Következésképpen a figyelembe vett enyhítő körülmények hatása csak elhanyagolható lehet.
Következésképpen a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a jelen ügy körülményeinek helyes mérlegelését jelenti, ha a bírság összegét 337 196 000 euróban állapítja meg.
A fentiekre tekintettel a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az bírságot szab ki a JP Morgannel szemben, továbbá a bírságot a Bizottság által kiszabott bírsággal megegyező összegben, azaz 337 196 000 euróban állapítja meg, a keresetet pedig az ezt meghaladó részében elutasítja.