(T‑53/21. sz. ügy)
(Kivonatos közzététel)
EVH GmbH
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kibővített ötödik tanács), 2023. december 20.
„Verseny – Összefonódások – A német villamosenergia‑ és gázpiacok – Az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Indokolási kötelezettség – Az »egyetlen összefonódás« fogalma – Hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Meghallgatáshoz való jog – A piac meghatározása – Elemzési időszak – Az összefonódás versenyre gyakorolt hatásainak értékelése – Nyilvánvaló értékelési hibák – Kötelezettségvállalások – Gondossági kötelezettség”
1. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Egyetlen összefonódás – Fogalom – Feltételek – Egy vagy több vállalkozás számára egy vagy több másik vállalkozás tevékenysége felett közvetlen vagy közvetett gazdasági irányítást biztosító, egymással összefüggő ügyletek – Független vállalkozások által eszközcsere keretében különböző célpontok felett való irányításszerzés – Kizártság – A szóban forgó ügyletek közötti funkcionális kapcsolat hiánya
(139/2004 tanácsi rendelet, (20) preambulumbekezdés, és 3. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 82–86., 97–102. pont)
2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A vállalkozások közötti összefonódásra vonatkozó szabályok alkalmazása során hozott határozat – Összefonódást engedélyező határozat
(EUMSZ 296. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 6. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 107–110., 112–116., 118., 119., 125. pont)
3. Vállalkozások közötti összefonódások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság minősített harmadik személyekkel szembeni kötelezettségei – A meghallgatáshoz való jog – Terjedelem
(139/2004 tanácsi rendelet, 18. cikk, (4) bekezdés; 802/2004 bizottsági rendelet, 11. cikk, c) pont, és 16. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 131–143., 146–148. pont)
4. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat – A hatékony bírói jogvédelem elvéből eredő követelmények – Közzétételi kötelezettség – Terjedelem – A vitatott határozat összefoglalásának több mint egy évvel a határozat elfogadását követően történő közzététele – Az említett határozat érvényességére gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 15. cikk, EUMSZ 296. cikk, és EUMSZ 297. cikk, (2) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés, c) pont; 8. cikk, (2) bekezdés, és 20. cikk (1) bekezdés)
(lásd: 164–168. pont)
5. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító határozat elfogadása – Az érintett vállalkozásoknak a bejelentett összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetővé tevő kötelezettségvállalásai – Mérlegelési mozgástér – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EUMSZ 263. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 6. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 171–177. pont)
6. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódásban részt vevő felek által szolgáltatott adatok figyelembevétele – Megengedhetőség
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 6. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 185–188. pont)
7. Megsemmisítés iránti kereset – A jogszerűség vizsgálata – Szempontok – Kizárólag a vitatott jogi aktus elfogadása idején fennálló ténybeli és jogi elemek figyelembevétele – Az említett jogi aktus elfogadását követően készített, de az ugyanezen jogi aktus elfogadásának időpontjában fennálló adatokon alapuló elemzésre vonatkozó érvelés – Elfogadhatóság – Feltételek
(EUMSZ 263. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 194., 195., 198–201. pont)
8. Vállalkozások közötti összefonódások – A belső piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – A belső piaci hatékony versenyt jelentősen korlátozó erőfölényes helyzet létrehozása vagy megerősítése – A Bizottság által végzett vizsgálat – Jövőre vonatkozó elemzés – Az elemzési időszak behatárolása – Szempontok
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés, és 3. cikk)
(lásd: 230–233., 406., 407. pont)
9. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A szóban forgó piac meghatározása – Szempontok – A termékek helyettesíthetősége – Helyettesíthetőség a kereslet szempontjából – A kiskereskedelmi villamosenergia‑ és gázellátás helyettesíthetőségének értékelése az alapellátás, illetve az egyedi szerződések keretében
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk)
(lásd: 252–274. pont)
10. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A szóban forgó piac meghatározása – A Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlatának jelentősége – Hiány
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk)
(lásd: 275–277., 308. pont)
11. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A szóban forgó piac meghatározása – Két energiaszolgáltató vállalkozás közötti, eszközcserét előíró összefonódás – Az érintett piacok meghatározását vitató félre háruló bizonyítási teher – Olyan komoly valószínűsítő körülmények előterjesztésének szükségessége, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják a Bizottság általi vizsgálatot igénylő versenyjogi aggály fennállását – Az alkalmazott megközelítést vitató fél által előterjesztett elemek elégtelensége
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 6. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 313., 314. pont)
12. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A szóban forgó piac meghatározása – A Bizottság azon lehetősége, hogy nyitva hagyja ezt a meghatározást – Feltételek
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 6. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 323., 329., 336. pont)
13. Vállalkozások közötti összefonódások – A belső piaccal való összeegyeztethetőség értékelése – A belső piaci hatékony versenyt jelentősen korlátozó erőfölényes helyzet létrehozása vagy megerősítése – A Bizottság által végzett vizsgálat – A művelet versenyellenes hatásainak értékelése – Valószínűsítő körülmények – Magas piaci részesedések
(139/2004 tanácsi rendelet, (32) preambulumbekezdés és 2. cikk; 2004/C 31/03 bizottsági közlemény, 17. és 18. pont)
(lásd: 356–359. pont)
14. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat – A művelet versenyellenes hatásainak értékelése – A Bizottság elemzését e tekintetben vitató félre háruló bizonyítási teher
(139/2004 tanácsi rendelet, 2. cikk, 6. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 8. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 391–395., 400., 401., 412., 413., 421., 423., 433–435., 440., 445., 454., 465., 467. pont)
15. Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Gazdasági jellegű értékelések – Diszkrecionális jogkör – Gondossági kötelezettség – Terjedelem
(139/2004 tanácsi rendelet)
(lásd: 489–493. pont)
Összefoglalás
2018 márciusában a német jog szerinti RWE AG és E.ON SE társaságok bejelentették, hogy három összefonódás révén összetett eszközcserét kívánnak megvalósítani (a továbbiakban: átfogó ügylet).
Az első ügylet keretében az RWE, amely több európai országban az energiaellátási lánc egészében tevékenykedik, meg kívánta szerezni az E.ON – több európai országban is tevékenykedő villamosenergia‑szolgáltató – bizonyos termelési eszközei feletti kizárólagos vagy közös irányítást. A második ügylet abban állt, hogy az E.ON megszerzi az RWE leányvállalata, az innogy SE energiaelosztással és ‑kiskereskedelemmel kapcsolatos tevékenységei, valamint bizonyos termelési eszközei feletti kizárólagos irányítást. Ami a harmadik ügyletet illeti, az azt irányozta elő, hogy az RWE 16,67%‑os részesedést szerez az E.ON‑ban.
Az első és a második összefonódás az Európai Bizottság általi ellenőrzés tárgyát képezte, míg a harmadik összefonódást a Bundeskartellamt (szövetségi kartellhivatal, Németország) ellenőrizte.
2018 áprilisában a német EVH GmbH vállalkozás, amely mind hagyományos, mind megújuló energiaforrásokból villamos energiát állít elő Németország területén, közölte a Bizottsággal azon szándékát, hogy részt kíván venni az első és a második összefonódásra vonatkozó eljárásban, következésképpen pedig meg kívánja kapni az azokkal kapcsolatos dokumentumokat.
A második összefonódást 2019. január 31‑én jelentették be a Bizottságnak. 2019. március 7‑i határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó összefonódás komoly kétségeket támaszt a belső piaccal és az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodással való összeegyeztethetőségét illetően, következésképpen a 139/2004 rendelet(1) 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján részletes vizsgálati eljárást kell indítani. E vizsgálat keretében ugyanakkor a Bizottság – tekintettel azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket az E.ON a Bizottság által azonosított versenyproblémák orvoslása érdekében ajánlott fel – úgy ítélte meg, hogy e kötelezettségvállalások elegendőek voltak az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos komoly kétségek eloszlatására. Következésképpen a Bizottság a 2019. szeptember 17‑i határozatával az összefonódást a belső piaccal és az EGT‑Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánította.(2)
Az EVH(3) a vitatott határozattal szemben megsemmisítés iránti kereset indított a Törvényszék előtt. E kereset teljes egészében történő elutasításával a Törvényszék részben ahhoz hasonló megfontolásokra támaszkodik, mint amelyek alapján a 2023. május 17‑i ítéletében(4) elutasította az első összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozattal szemben az EVH által benyújtott keresetet, különösen ami az átfogó ügylet elemzésének téves szétválasztására alapított jogalapot, a felperes hatékony bírói jogvédelemhez való jogának megsértésére alapított jogalapot, valamint az elemzési időszak körülhatárolására vonatkozó kifogásait illeti. A Törvényszék – amelynek egyébiránt az EVH által megjelölt azon különböző hibákról kell döntenie, amelyek érvénytelenné tehetik a Bizottság által levezetett elemzést, valamint az abból a Bizottság által levont következtetéseket, különösen ami az érintett piacok meghatározását, valamint a szóban forgó ügylet versenyre gyakorolt hatásainak elemzését illeti – gyakorolja az e tekintetben őt megillető bírósági felülvizsgálati jogkört, figyelembe véve a Bizottság által az összefonódások ellenőrzésével kapcsolatos jogkörei alapján elvégzendő elemzés sajátosságait.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék első lépésben elutasít egy sor, az átfogó ügylet elemzésének téves szétválasztására, az indokolási kötelezettség megsértésére, a felperes meghallgatáshoz való jogának megsértésére, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jogának megsértésére alapított jogalapot. Ami közelebbről az eljárásban való azon részvételt illeti, amelyre az EVH az EK összefonódás‑ellenőrzési rendelete alapján igényt tarthatott, a Törvényszék kiemeli, hogy az összefonódások ellenőrzésére irányuló eljárás keretében, amennyiben valamely harmadik személy meghallgatást kér, és e tekintetben kellő érdekeltséget igazol, a Bizottság feladata, hogy tájékoztassa ez utóbbi személyt az eljárás jellegéről és tárgyáról olyan mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy e személy érdemben ismertethesse az összefonódásra vonatkozó álláspontját, anélkül azonban, hogy az ügy valamennyi iratába betekintési jogot biztosítana számára. Márpedig a jelen ügyben nem vitatott, hogy a felperesnek igenis tudomása volt a szóban forgó eljárás jellegéről és tárgyáról. E körülmények között a felperes nem kifogásolhatja, hogy a Bizottság elmulasztotta közölni vele a birtokában lévő valamennyi információt, következésképpen pedig azt sem, hogy megsértette volna a meghallgatáshoz való jogát.
Második lépésben a Törvényszék a szóban forgó összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló hibákra alapított jogalapot vizsgálja meg. E tekintetben a Törvényszék annak felidézésével kezdi, hogy az EK összefonódás‑ellenőrzési rendelete által ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Bizottság egyfajta diszkrecionális jogkörrel rendelkezik, különösen az e címen általa elvégzendő összetett gazdasági értékeléseket illetően. Következésképpen az ilyen jogkör gyakorlásának az uniós bíróság általi felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Bizottság számára ily módon elismert mérlegelési mozgásteret.
Ennek pontosítását követően a Törvényszék mindenekelőtt megállapítja, hogy azon körülmények vizsgálata, amelyek mellett a Bizottság megvizsgálta az iratanyagot, nem tár fel egyetlen olyan elemet sem, amely alkalmas lenne az EVH azon állításának alátámasztására, amely szerint a Bizottság az elemzésének alátámasztása során ne vette volna figyelembe az összes releváns adatot. E tekintetben a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak össze kell egyeztetnie a teljes körű vizsgálat annak érdekében történő lefolytatásának szükségességét, hogy az értékeléséhez releváns valamennyi körülmény a rendelkezésére álljon, a valamennyi összefonódás‑ellenőrzési eljárásban rá háruló gyorsaság követelményével. E körülmények között a Törvényszék egyrészt úgy ítéli meg, hogy nem kifogásolható, hogy a Bizottság kizárólag az összefonódásban részes felek által szolgáltatott információkra támaszkodott, amennyiben nincsenek olyan valószínűsítő körülmények, amelyek ezen információk pontatlanságára utalnának, továbbá amennyiben ezen információk tartalmazzák az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot. Ezenkívül a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a felperes jogosult benyújtani a kifejezetten a megtámadott határozat jogszerűségének vitatására irányuló tanulmányokat, amennyiben azok nem minősülnek olyan kísérletnek, amely arra irányul, hogy megváltoztassák a megtámadott határozat elfogadása céljából korábban a Bizottság elé terjesztett jogi és ténybeli hátteret. Márpedig a jelen ügyben a felperes által benyújtott tanulmányok a megtámadott határozat elfogadásakor meglévő adatoktól eltérő adatokon alapulnak, vagyis nem bizonyíthatják, hogy a Bizottság elmulasztott volna figyelembe venni bizonyos adatokat. Másrészt, a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az első piacvizsgálatot megfelelően folytatták le, mielőtt arra a következtetésre jutna, hogy a bizonyos adatok állítólagos figyelmen kívül hagyására alapított kifogás megalapozatlan.
Ezt követően, miután megállapította, hogy az EVH megalapozatlanul kifogásolta a Bizottsággal szemben az elemzési időszak téves meghatározását, lényegében a Bizottság részéről megkövetelt elemzés jövőre vonatkozó jellege miatt, összhangban a Törvényszék 2023. május 17‑i ítéletében e tekintetben kifejtett megfontolásokkal, a Törvényszék rátér az érintett piacok téves meghatározására alapított kifogások vizsgálatára.(5)
E tekintetben a Törvényszék először is a kiskereskedelmi villamosenergia‑ és gázellátási piacoknak a jelen esetben mind a termékeket, mind pedig a földrajzi kiterjedésüket illetően vitatott meghatározása tárgyában foglal állást. Kiemelve mindjárt az elején, hogy annak érdekében, hogy a termékpiacon különbséget tegyen az alapellátásban részesülő és az egyedi szerződésekkel rendelkező ügyfelek között, a Bizottság az alapszerződések és az érintett ügyfelek ellátására vonatkozó egyedi szerződések közötti helyettesíthetőség versenyelemzésére támaszkodott, megállapítva, hogy a jelen ügyben az nem kellő mértékű, a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az EVH nem tudta bizonyítani a Bizottság által állítólagosan akkor elkövetett mérlegelési hibát, amikor a fenti megállapításra tekintettel különbséget tett e két ellátási mód között. Hasonlóképpen, a földrajzi piac meghatározása során a Bizottság akkor sem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy az alapellátás keretében a háztartások és a nem lakossági kisfelhasználók részére nyújtott kiskereskedelmi villamosenergia‑ és gázszolgáltatás helyi dimenzióval rendelkezik, amely az érintett alapellátási területre korlátozódik, továbbá hogy a háztartások és a nem lakossági kisfelhasználók részére egyedi szerződések keretében nyújtott kiskereskedelmi villamosenergia‑ és gázszolgáltatás nemzeti dimenzióval rendelkezik, amelynek helyi elemei vannak.
Másodszor, a metrológiai szolgáltatások és az e‑mobilitás piacait illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a felperes részéről nem megalapozott, amikor ezzel szemben azt kifogásolja, hogy a Bizottság nyitva hagyta az érintett termékek piaca meghatározásának kérdését, mivel kifejezetten jelezte, hogy a piac meghatározásai közül egyik sem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az összefonódást követően fennállna a hatékony verseny jelentős akadályozása, anélkül hogy ezzel kapcsolatban nyilvánvaló mérlegelési hiba került volna bizonyításra. A Törvényszék szerint ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a Bizottság az alapul vett meghatározástól függetlenül versenyellenes hatások fennállását állapítja meg, amennyiben az érintett vállalkozások által végrehajtott módosításokat követően az összefonódás vonatkozásában már nem merül fel az, hogy az érintett piac meghatározásától függetlenül jelentősen korlátozza a hatékony versenyt.
Végül a Törvényszék megvizsgálja az összefonódás hatásainak téves értékelésére alapított kifogásokat.
Ami először is a kiskereskedelmi villamosenergia‑ és gázellátási piacra gyakorolt hatásokat illeti, azon tényezők vizsgálata, amelyekre a Bizottság az elemzését alapította, nem tár fel semmilyen nyilvánvaló mérlegelési hibát a Bizottság részéről, amennyiben úgy ítélte meg, hogy az összefonódás nem akadályozná jelentősen a hatékony versenyt az érintett piacokon a németországi alapellátás keretében. E vizsgálatból az is kitűnik, hogy a Bizottság kellőképpen, valamint nyilvánvaló értékelési hiba elkövetése nélkül elemezte az összefonódásnak az egyedi szerződések keretében történő értékesítés érintett piacára gyakorolt hatásait, különösen a kis versenytársak kiszorítása vagy az ár‑összehasonlító honlapokon megjelenő rangsorban az első helyek elfoglalása érdekében kialakított, negatív árréssel járó esetleges díjstratégiára való képesség vagy ösztönzés megteremtését illetően.
Másodszor, ami a villamosenergia‑ és gázelosztási piacokra gyakorolt hatásokat illeti, a felperes részéről az sem megalapozott, hogy azt kifogásolja a Bizottsággal szemben, hogy az nem megfelelően vizsgálta meg az e piacokon kifejtett tevékenységek hatásait, és azokat nyilvánvalóan tévesen értékelte, tekintettel a Bizottság által e tárgyban kifejtett körülményekre.
Harmadszor, a Törvényszék hasonló következtetésre jut az összefonódásnak a metrológiai szolgáltatások és az e‑mobilitás piacaira gyakorolt hatásai tárgyában. Ami közelebbről ez utóbbit illeti, a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság az autópályán kívüli területeket is beleértve következetesen és átfogóan elemezte a versenyelemeket a legkisebb elképzelhető piac szempontjából, különös tekintettel az összefonódásban részt vevő felek piaci részesedéseire, versenyhelyzetük közelségére, a piac szerkezetére és a piacra lépés akadályaira, anélkül hogy a felperes bizonyította volna, hogy a Bizottság által felhasznált adatok helytelenek voltak.
Végül negyedszer, a Törvényszék elutasítja a felhasználók adatain alapuló felhasználói megoldások hatásainak téves értékelésére alapított kifogást. E körülmények között a Törvényszék végül úgy ítéli meg, hogy nem kifogásolható a Bizottsággal szemben az sem, hogy bármilyen címen megsértette volna a hatásköreinek gyakorlása során őt terhelő gondossági kötelezettséget.
Következésképpen az eddigi megfontolások összességére tekintettel a Törvényszék a keresetet teljes egészében elutasítja.